Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-09-15 / 18-19. szám

MAGYAR NÉPI ÉPÍTÉSZIT Címlapján színes székely kapuval je­lent meg népi építészetünk történetét, stílusformáit földolgozó, rendszerező kis könyv, Bárth János írása, A honfog­laláskori nemezsátrak vándorló élet­módhoz szokott lakóinak építményei­nek bemutatásával bevezetett tanul­mány a megtelepedések formáit veszi sorra: funkcionális rendbe állítja a magyar nép lakóhelyeinek fajtáit, a régi halmaztelepülésektől a szálláskerten, utcás településen, szórvány- és tanya­­központokon kezdve, a telek és udvar parasztvárosi és falusi fajtáin át egészen a mai kockaházakig. A háztípusok rendszerezésének elvéül a szerző a tüzelőberendezések fajtái szerinti megkülönböztetést választotta: a középkori magyar háztípus egyhelyi­­séges, füstös kamrából többszobássá vált, a fűtés típusától függően más­más háztípus terjedt el. Az alföldi ház anyagában, szerkezetében és díszeiben is eltért, különbözött a tiszántúlitól, a bakonyitól, a palóctól vagy a szatmári­tól. Más volt a pásztorépítmények funk­ciója, mint a putri- vagy földházaké, más a kunyhóé és megint más a bar­langlakásé. A pusztai lét a török kivo­nulása utáni időszakban megteremti a Magyar ~~ népi építészet i. maga épületeit, a mezővárosok a tanyái­kat, szállásaikat, a kisnemesek pedig kúriáikat. E háztípusok persze nemcsak tájegységek szerint jellegzetesek, de méginkább azzá teszik őket a kiegészítő épületek: az istállók, a pajták, a csű­rök, présházak, a pincék és górék, a malmok és haranglábak építészeti egy­ségei, melyek a hajdani utazónak egy­­egy táj jellegzetes összképét mutatták. A szerző kimondott-kimondatlan vé­leménye szerint sajnálatos e régi sok­színűség elmúlása, a „kockaházak” túlnyomó volta. Mert kétségtelenül jó a modern, korszerű lakás, üdvözölni­­való az igényesség — de a korábbi években kialakult építkezési egyhan­gúságot talán feloldhatná a magyar népi építészet sokévszázados hagyo­mányainak felhasználása. Bárth János ismeretterjesztő könyve a kulturális értékeinket megbecsüléssel övező tradíció-védelemnek is szolgá­latot tesz: az értékmegőrzéshez, a ha­­gyománvszeretethez, a nemzeti műve­lődéstörténet körképének felvázolásá­hoz járul hozzá. A. GERGELY ANDRÁS MIT AJÁNL A DUNATOURS? Egy pesti bérház üzlethelyisé­gének barátságosan berendezett boxaiból kínálja megtekintésre az ország egyik legszebb vidékét, a Duna-kanyart, a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal, a Duna­­tours. Ha kempingjei, motelei, összkomfortos nyaralóházai egy időre lassan elnéptelenednek is, a turistaházakon kívül szálloda található Szentendrén, Visegrá­­don, Esztergomban, Tahin, Do­bogókőn, Verőcemaroson. A Du­­na-kanyar ugyanis olyan idegen­­forgalmi központunk, amely egész évben alkalmas a vendég­­fogadásra. Látnivaló van bőven, s nem csak a táj szépsége vonzza a látogatókat. Múzeumok: Szentendre: Fe­­renczy Múzeum, Kovács Margit Múzeum, Czóbel Múzeum, Szent­endrei Képtár, Barcsay Gyűjte­mény, Kerényi Múzeum, Népmű­vészetek Háza, Művésztelepi Ga­léria, Szerb Egyházművészeti Gyűjtemény, Római Kőtár, Vi­­segrád: Mátyás király Múzeum, Vártörténeti kiállítás, Esztergom: Balassi Bálint Múzeum, Keresz­tény Múzeum, Főszékesegyházi Kincstár, Várásatások, Vízügyi Múzeum, Babits Mihály Emlék­múzeum. Szob: Börzsöny Mú­zeum, Zebegény: Szőnyi István Emlékmúzeum, Verőcemajor: Gorka Géza Emlékmúzeum, Vác : Vak Bottyán Múzeum, Göd: Fé­szek Sportmúzeum, Bánk: Nem­zetiségi Tájház. A Dunatours a gazdája a vi­segrádi panoráma körtúrának, mely május 1-től szeptember 30- ig naponta 10 órakor viszi uta­sait az ország egyik legszebb út­ján. Részvételi díj 38,— forint. Ugyancsak autóbusz viszi az uta­sokat október közepéig egynapos kirándulásra a Duna-kanyar és a Pilisi parkerdő megtekintésére. Ebédelés a Fellegvárban. (242,— forint és a beléptidíjak). Egy má­sik kirándulás október végéig a budai hegyekbe és a Pilis hegység­be vezet. Borkóstoló Piliscsabán, ebédelés Zsámbékon, (236,— fo­rint és a beléptidíjak.) Nem té­vesztendő össze a gödöllői domb­vidéken fekvő Zsámbokkal, ahol a Dunatours hetente kétszer, évszázados szokások szerinti la­kodalmas mulatságot rendez. Részvételi díj 500,— forint és az útiköltség. Az érdekes program­ból csak a vacsorát jegyezzük ide: zsámboki tyúkhúsleves, főtt tyúk, kompót, töltött vagy szé­kelykáposzta, csemege sertéssült burgonya, savanyúság, far­sangi fánk, bor. Hogy milyen? Nem tudjuk. De minden felvilá­gosítást megad a Dunatours, cí­me: 1065 Budapest, VT., Bajcsy- Zsilinszky út 17. Telefon: 115-015- h -EGY ÓRA A SZIGETEN „Látogatóba” jöttünk Mar­githoz —, idézzük törékeny alak­ját. Ki volt valójában ? Ki volt Szent Margit? Régi krónikák, mesék, törté­netek, költemények, szobrok, festmények, zeneművek őrzik em­lékét. Ady így írt róla: Vallott nekem a Nyitlak szigete Regék halk éjén. És íme a titok Király atyja klastromba veté Legendák szüzét, fehér Margitot. Mert a legenda szerint apja, IV. Béla király a tatárjárás véres zivatara közepette fogadalmat tett, hogy ha felszabadul az or­szág, Jézusnak ajánlja leánya életét. Fogadalmát betartotta. Kolos­tort építtetett a Nyulak szigetén leánya számára. Margit a szigeti domonkos zárdában élt, és 1271- ben itt fejezte be önsanyargató életét. 29 éves volt. Az egykori Szent Mihály kolos­tor romjai közt sokan sétálnak, nézelődnek; ám a sziget nem csak komor történelmi hangulatot áraszt, sok egyéb élményt is nyújt: röpke egy óra alatt meg lehet csodálni minden szépségét. Évszázados fáit, pazar növény­zetét. És a virágokat. Elsőként a rózsákat. Pompásak. Száz szín­ben virítanak. Nevezhetnénk Margit egykori otthonát, Európa egyik legszebb rozáriumát Ró­zsák szigetének. Nem lehet be­telni a látvánnyal, az illattal. „Egy hely a Paradicsomban” írta róla Jókai Mór. „Csupa illat és délszaki növény... Tavaszi dél­utánokon a virágok színpompája, az éj sötét sűrűsége, a csalogányok hangversenye valami mítoszi han­gulatban egyesül." Kis állatkert is van távolabb: őzek, nyulak, fácánok, gólyák, gémek, gyöngytyúkok, törpe ka­csák, pávamadarak tarka serege sürög-forog, illeteti magát. A gyerekeket elhúzni a rácstól lehetetlen... Ha csak nem a sport kedvéért. Mert a sziget a sport­­kedvelőknek is kedvelt találko­zóhelye. A meleg, gyógyvizű Palatínus strandon tíz és tízezrek fürdenek és ott a híres fedett (és nyitott) Sportuszoda. Úszni a Termál szálloda úszómedencéjé­ben is lehet — kissé drágábban. Teniszt is nézhetünk, gyakoriak a rangos versenyek. És ismét to­longhatunk a szabadtéri színpad előadásaira. Ám a sziget titka: csendje, nyugalma, jó levegője. A magyar irodalom és költészet sok kivaló­sága pihent itt, Arany János utolsó remekei is itt születtek, Ady Endre, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Szép Ernő sétált a fái alatt. Időnk lejárt. Mi József Attila soraival búcsúzunk; „Margitsziget... Mily drága vagy lágy röptű lombjaiddal." VÉCSEY GYÖRGY 52

Next

/
Thumbnails
Contents