Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-09-15 / 18-19. szám

Történelmi színhely és gyermekfalu BATTONYA Pintér István próbál. A kissé ütött-kopott kultúrház egyik szo- Dájában ül négy-öt leány, asszony között. Előttük mesteri faragású citerák. Saját készítésűek, a mester még a bundázást is saját receptje szerint, iiilére hallgatva, csinálta. A kis citerazenekar nemrég érkezett meg a tiszakccskei citeratáborból, s most új műsorra készülnek. A bemutató napja: szeptember 23. Negyven esztendővel ezelőtt ezen a napon tűnt el az utolsó német katona a faluból, s lett Battonya az első felszabadult magyar község. * -Battonya története ezer esztendőn túl is visszanyúlik az időben. Az ásatások újkőkorszaki, bronzkori leleteket is, feltártak. A Battonya név már az Árpád-korban felbukkan. Márki Sándor történész szerint a község neve „batony”-ból, a halász­horog elvékonyodó részének népi ne­véből-származik. Győrffy György a te­lepülés nevét Both nevű földbirto­kosából vezeti le: szerinte a XIV. század közepén Botanyaegyháza né­ven volt itt település. Akárhogy is volt, lett — Batto­nya az újkori időkben r.z agrárpro­letárok viharsarki megmozdulásai által lett híressé. Még a múlt szá­zad végén, a battonyai emberpiacon aláírásokat gyűjtött egy petícióra a magyar Nagy György András, a ro­mán Pakurár Demeter s a szerb Trifun Száva. A háromnemzetiségű triumvirátust a csendőrök letartóz­tatták, megverték. A tömeg a köz­ségházára vonult — ott csendőrsor­­tűz fogadta. Négyen meghaltak, csaknem félszázan megsebesültek. Ez a csendőrsortűz az első volt, de nem az utolsó. A világháborúig újra meg újra fellángoltak az agrárszocia­lista mozgalmak. A helyzet a világ­háború után még rosszabbá vált. (Jellemző adat. hogy a két világhá­ború között a született gyermekek 18 százaléka meghalt első életévé­nek betöltése előtt.) A battonyai szegényparasztság helyzetén " Nagy­­sí tádi-féle földreform sem változ­tatott: 2322 hold rossz minőségű földet osztottak 1245 igénylőnek — az átlag tehát 2 hold alatt maradt. Egy másik földosztási adat: az 1945-ös földosztáson hatezer hol­dat osztottak fel —• kevesebb számú igénylő között. Négy évtized alatt a falu élete s külső képe teljesen megváltozott. A településből nagyközség lett — most a városi címre pályázik. Az új épületek; utak mellett megválto­zott a föld is: 15 éve fejezték be a talaj rendezést, a komplex meliorá­ciót. Járjuk a határt a helyi tanacs tit­kárával, dr. Németh Ferenccel, és ifj. Keszthelyi Zoltánnal, a Petőfi ter­melőszövetkezet elnökhelyettesével. Harmincas fiatalemberek mindket­ten: a község vezetésében most volt generációváltás. Mutatják: hol volt vizes, használhatatlan terület, s hová építettek be talajjavító alag­­csöveket. Ezen a táblán most búza, kukorica virul. Battonyán három termelőszövet­kezet dolgozik. A legrégibb Dózsa György nevét viseli, a legnagyobb Petőfi Sándorét. A helyi lakosság számára viszont a harmadik, a Má­jus 1. a legfontosabb partner — ez ugyanis kiskereskedelemmel is fog­lalkozik. A kétsegbeejtően alacsony mező­­gazdasági terméseredmények (mint a Viharsarokban általában) évszá­zadokon át konzerválták a lakosság nyomorát. Az öregebb parasztok még most is elcsodálkoznak, ha a mai adatokat hallják. Hatvanmázsás átlag egy hektárnyi búzatáblán, majd’ száz mázsa a kukoricán, négy­száz mázsa a cukorrépán — olyan számok ezek, amelyek még néhány évtizede is elérhetetlen, távoli álmo­/ i 1 24

Next

/
Thumbnails
Contents