Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-09-15 / 18-19. szám
Történelmi színhely és gyermekfalu BATTONYA Pintér István próbál. A kissé ütött-kopott kultúrház egyik szo- Dájában ül négy-öt leány, asszony között. Előttük mesteri faragású citerák. Saját készítésűek, a mester még a bundázást is saját receptje szerint, iiilére hallgatva, csinálta. A kis citerazenekar nemrég érkezett meg a tiszakccskei citeratáborból, s most új műsorra készülnek. A bemutató napja: szeptember 23. Negyven esztendővel ezelőtt ezen a napon tűnt el az utolsó német katona a faluból, s lett Battonya az első felszabadult magyar község. * -Battonya története ezer esztendőn túl is visszanyúlik az időben. Az ásatások újkőkorszaki, bronzkori leleteket is, feltártak. A Battonya név már az Árpád-korban felbukkan. Márki Sándor történész szerint a község neve „batony”-ból, a halászhorog elvékonyodó részének népi nevéből-származik. Győrffy György a település nevét Both nevű földbirtokosából vezeti le: szerinte a XIV. század közepén Botanyaegyháza néven volt itt település. Akárhogy is volt, lett — Battonya az újkori időkben r.z agrárproletárok viharsarki megmozdulásai által lett híressé. Még a múlt század végén, a battonyai emberpiacon aláírásokat gyűjtött egy petícióra a magyar Nagy György András, a román Pakurár Demeter s a szerb Trifun Száva. A háromnemzetiségű triumvirátust a csendőrök letartóztatták, megverték. A tömeg a községházára vonult — ott csendőrsortűz fogadta. Négyen meghaltak, csaknem félszázan megsebesültek. Ez a csendőrsortűz az első volt, de nem az utolsó. A világháborúig újra meg újra fellángoltak az agrárszocialista mozgalmak. A helyzet a világháború után még rosszabbá vált. (Jellemző adat. hogy a két világháború között a született gyermekek 18 százaléka meghalt első életévének betöltése előtt.) A battonyai szegényparasztság helyzetén " Nagysí tádi-féle földreform sem változtatott: 2322 hold rossz minőségű földet osztottak 1245 igénylőnek — az átlag tehát 2 hold alatt maradt. Egy másik földosztási adat: az 1945-ös földosztáson hatezer holdat osztottak fel —• kevesebb számú igénylő között. Négy évtized alatt a falu élete s külső képe teljesen megváltozott. A településből nagyközség lett — most a városi címre pályázik. Az új épületek; utak mellett megváltozott a föld is: 15 éve fejezték be a talaj rendezést, a komplex meliorációt. Járjuk a határt a helyi tanacs titkárával, dr. Németh Ferenccel, és ifj. Keszthelyi Zoltánnal, a Petőfi termelőszövetkezet elnökhelyettesével. Harmincas fiatalemberek mindketten: a község vezetésében most volt generációváltás. Mutatják: hol volt vizes, használhatatlan terület, s hová építettek be talajjavító alagcsöveket. Ezen a táblán most búza, kukorica virul. Battonyán három termelőszövetkezet dolgozik. A legrégibb Dózsa György nevét viseli, a legnagyobb Petőfi Sándorét. A helyi lakosság számára viszont a harmadik, a Május 1. a legfontosabb partner — ez ugyanis kiskereskedelemmel is foglalkozik. A kétsegbeejtően alacsony mezőgazdasági terméseredmények (mint a Viharsarokban általában) évszázadokon át konzerválták a lakosság nyomorát. Az öregebb parasztok még most is elcsodálkoznak, ha a mai adatokat hallják. Hatvanmázsás átlag egy hektárnyi búzatáblán, majd’ száz mázsa a kukoricán, négyszáz mázsa a cukorrépán — olyan számok ezek, amelyek még néhány évtizede is elérhetetlen, távoli álmo/ i 1 24
