Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-09-15 / 18-19. szám

1. Battonya főutcája

2. Az Új lakótelep, középen Petőfi mellszobra

3. A „Népek barátsága" könyvtár...

4. ... és olvasói

5. Folyik az aratás

6. A Petőfi Tsz melléküzemága alumínium lábasokat készít

7. Alapozzák a gyermekfalu házait

8. Csatornakészítés

FOTO: GABOR VIKTOR

dozásnak számítottak. Azonban a termelőszövetkezetek beléptek a Magyarországon ma már honos iparszerű, zárt termelési rendszerekbe; a talajjavítás eredményeképpen már volt is min gazdálkodni; s az időközben munkába álló, diplomás, fiatal agrárszakemberek azt is tudták, hogyan.

Állunk a búzamező szélén és számolgatunk : hektárról holdra és viszsza, régi és mai terméseredményeket hasonlítunk össze. Durva, táblamenti adat: legalábbis kétszeresek a terméseredmények, de inkább több, mint kevesebb a helyes szám. S az, hogy a termelőszövetkezet egyik vezetője aratási időben ráér határt

nézni vendégekkel újságírókkal, talán jelzi, hogy a munka szervezett, előre pontosan átgondolt.

*

Battonya háromnemzetiségű község. Magyar, román, szerb feliratok mindenütt: a faluszéli névtáblától kezdve egészen a tanácsházig. A tavalyi esztendőtől e község nevét a világon sokfelé megtanulták. Itt rakták le ugyanis a nemzetközi S.O.S. Kinderdorf segélyszervezet első magyarországi gyermekfalujának alapkövét. (A Magyar Hírek annak idején beszámolt az eseményről.)

Azóta elkészültek a tervrajzok és megindult az építőmunka. Ellátogatunk a kertbe, a jövendő gyermekfalu színhelyére. Az egyik oldalon nagy csend az almafák között. A másik oldalról azonban éktelen csattogás, zakatolás hallatszik.

Ott már rakják az első néhány ház alapjait. A zsalukeretekbe ömlik a beton, lassan kirajzolódnak a házak alaprajzai. Csakhogy most már nem papíron, nem kicsinyítve, hanem életnagyságban, a földben. Be lehet lépni a „nagyszobába” s át lehet menni a „konyhába”.

Battonya neve ma az újságokban sűrűn szerepel: az S.O.S. Gyermekfalu szervezet már toborozza a nevelőanyákat a gyermekfaluba.

S. P. J.