Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-01-21 / 1-2. szám

HELSINKI SZELLEMÉBEN A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága legutóbbi ülé­sén a nemzetközi kérdésekről szólva megállapították: az amerikai közép­hatótávolságú nukleáris rakéták nyu­gat-európai telepítésének megkezdé­se tovább növeli a nemzetközi poli­tikai és katonai feszültséget. A nyu­gat-európai rakétatelepítés megkez­dése a szocialista országokat arra kényszeríti, hogy a katonai erő­egyensúly megőrzése, népeik bizton­sága érdekében megfelelő ellenlépé­seket tegyenek. A Magyar Népköztársaság a szo­cialista országokkal együtt változat­lanul azt az álláspontot képviseli, hogy a vitás kérdésekre — beleértve a tömegpusztító fegyverzetek csök­kentését is — tárgyalások útján le­het és kell megoldást találni. A feszültebbé vált nemzetközi helyzetben megkülönböztetett jelen­tősége van az eltérő társadalmi rend­szerű országok közötti párbeszéd folytatásának, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok megőrzésének és lehet­séges továbbfejlesztésének. A Ma­gyar Népköztársaság a békés egy­más mellett élés elvei, a helsinki zá­róokmányban, a madridi értekezlet dokumentumában megfogalmazott ajánlások szellemében a kapcsola­tok fenntartására és fejlesztésére törekszik a más társadalmi beren­dezkedésű országokkal. Az ország gazdasági helyzetét úgy ítélték meg, hogy a népgazdaság a tovább romló külső feltételek és a mezőgazdaságot sújtó aszály ellené­re a gazdaságpolitika irányvonalá­nak megfelelően, a fő célokat meg­közelítve fejlődik. A kiviteli több­let meghaladja a tavalyit, a külgaz­dasági egyensúly tovább javul. Az ország nemzetközi fizetési kötelezett­ségeinek eleget tesz. Az áruellátás az alapvető fogyasztási cikkekből ki­elégítő. A gazdasági munka közép­pontjába 1984-ben is a hatékonyság növelését, az egyensúly biztosítását, az ország nemzetközi fizetőképessé­gének megőrzését kell állítani. Az életszínvonal megalapozottan csak a gazdasági lehetőségekkel, az elosztható forrásokkal összhangban tervezhető. Ennek megfelelően a la­kosság fogyasztása és reáljövedelme lényegében az 1983-as szinten ma­rad, a társadalmi juttatások mérsé­kelten növekednek. Az állami ártá­mogatás csökkentése, az ellátás biz­tonságának fenntartása és külgazda­sági helyzetünk miatt a fogyasztói árszínvonal emelkedik. Kiemelt fontosságú feladat a vá­­vásárlóerő és az árualap összhang­jának biztosítása, az áruellátás szín­vonalának megőrzése, javítása, a szolgáltatások iránti kereslet jobb ki­elégítése. Az életkörülmények javí­tását szolgálja, hogy felépül 70—74 ezer lakás, elkészül 1100 általános iskolai tanterem, 1800 bölcsődei és 6200 óvodai hely, folytatódik a kór­házak bővítése, javul az egészség­­ügyi ellátás. Be kell fejezni a többi között, az észak—déli metróvonalnak az Él­munkás tértől az Árpád-hídig terje­dő szakaszát, az Árpád-híd átépíté­sét és az Operaház rekonstrukcióját. Meg kell kezdeni a Nemzeti Szín­ház építésének előkészítését. Közélet - diplomácia Mintegy hatvanezer fő vett részt azon a budapesti béketüntetésen, amelyen a nyu­gati rakétatelepítések ellen.összegyűjtött két és fel millió aláírást adták át Apró An­talnak, az Országgyűlés elnökének. Képünkön a részvevők a Parlament előtti téren FOTO: MTI A Francia Szocialista Párt meghí­vására Franciaországba látogatott a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttsége, Havasi Ferenc nek, a Poli­tikai Bizottság tagjának vezetésével és tárgyalásokat folytattak a fran­cia párt-, valamint a politikai élet számos vezető személyiségével. * Spanyol parlamenti küldöttség tett hivatalos látogatást hazánkban Leo­­poldo Torres Bourseault-nok, a kép­viselőház első elnökhelyettesének ve­zetésével. A megbeszéléseken a két ország törvényhozó testületéinek kapcsolatairól volt szó. Magyar-brit kulturális, tudományos és oktatási csereprogramot irt alá London­ban Bryan Cartledge volt budapesti nagykövet, az FCO csoportfőnöke és Bá­nyász Rezső londoni magyar nagykövet AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSE 1983. december 22-én kezdődött meg az országgyűlés téli ülésszaka, amelynek a napirendjén az alkot­mány módosításával foglalkozó tör­vényjavaslat; az országgyűlési kép­viselők és tanácstagok választásával kapcsolatos törvényjavaslat; vala­mint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvény­­javaslat szerepelt. Alkotmányunkat 1949-ben iktatta a törvénybe az országgyűlés: alapel­vei változatlanok, s ma is érvénye­sek. A mostani módosítások elsősor­ban az alkotmányosság védelmét szolgálják, az állami-jogi biztosíté­kokat teszik hatékonyabbá. Ezért hozzák létre az ún. Alkotmányjogi Tanácsot, amelynek feladata: megvé­deni a jogszabályok és jogi irány­­mutatások alkotmányosságát, azok­nak az alkotmánnyal való összhang­ját, és az általa alkotmányellenes­en ek tartott jogi rendelkezések vég­rehajtását felfüggesztheti. Változott a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság szerepe is. Elnöke ezentúl tagja a Minisztertanácsnak, s ezzel növekedett a szervezet sú­lya, tekintélye. „Választási rendsze­rünknek az alkotmányban rögzített alapelvei beváltak — szögezte le ex­pozéjában Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára —, ugyanakkor szük­ségessé vált továbbfejlesztése is. Az egyéni választókerületi rendszer to­vábbra is fennmarad, de meg kell teremteni a kettős vagy többes jelö­lések általánossá tételét. A jelölő gyűléseken bármely állampolgár ja­vaslatot tehet jelöltekre, s a meg­jelentek egyharmadának szavazata elegendő a jelöléshez! A tervezet vi­tája során általános egyetértés fo­gadta az országos választási lista be­vezetésére vonatkozó javaslatot. En­nek értelmében a társadalmi éle­tünkben kiemelkedő szerepet játszó személyiségeket — az országgyűlé­si képviselők mintegy tíz százalékát — országos választási listán jelölik, választásuk az ország valamennyi választópolgárának közvetlen sza­vazásával történik. Az országgyűlés megvitatta az 1984. évi költségvetést. A kétnapos ülésszak napirendjén szereplő tör­vénytervezeteket a vita után, az or­szággyűlés elfogadta. (Az ülésszak munkájára következő számunkban visszatérünk.) Gazdaság Washingtonban tartották meg a magyar—amerikai gazdasági vegyes bizottság 5. ülését. A magyar dele­gációt dr. Melega Tibor külkereske­delmi miniszterhelyettes, az ameri­kait A. H. Kingon kereskedelmi mi­niszterhelyettes vezette. Megállapí­tották, hogy a kétoldalú kereskedel­mi forgalom az 1978-ban aláír: ke­reskedelmi megállapodás óta meg­kétszereződött. Megállapodtak ab­ban, hogy szorgalmazzák a keres­kedelmi forgalom növelését, a két ország vállalatai közös vállalkozá­sait és a harmadik piaci együttmű­ködést. A magyar fél szükségesnek tartotta a legnagyobb kedvezményes elbánás jelenlegi gyakorlatának mó­dosítását, az évenkénti megújítás he­lyett több évre szóló megállapodást javasolt. Az amerikai képviselőház keres­kedelmi albizottságának küldöttsége — Sam Gibbonsnak, az albizott­ság elnökének vezetésével — láto­gatást tett hazánkban. Az amerikai képviselőket Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese fogad­ta, aki tájékoztatást adott Magyar­­ország politikai és gazdasági hely­zetéről, törekvéseiről. Veress Péter külkereskedelmi miniszter pedig a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok­ról folytatott megbeszélést» A svájci Baselban tartotta értekez­letét a BIS (Bank for International Settlements) a központi bankelnö­kök részére. Az összejövetelen részt vett Timár Mátyás, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke, aki tárgyalt dr. Fritz Leutwilerrel, a BIS és a Sváj­ci Nemzeti Bank elnökével, dr. Günther Schleimingerrel, a BIS ve­zérigazgatójával, valamint a Magyar Nemzeti Bank fontosabb partnerei­­vel. * Budapesten tartotta ülését az Amerikai Utazási Irodák Szövetsége (ASTA) nemzetközi szekciójának igazgató tanácsa. 4|é Az angol—magyar kereskedelmi kapcsolatok történetének egyik leg­nagyobb összegű egyedi megállapo­dását írták alá a közelmúltban Lon­donban. Eszerint a Wellcome Foun­dation Ltd., illetve a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat és a Chi­­noin 1984-re 15 millió font értékű vegyi termék kölcsönös szállítását tervezi. 4|é A Lufthansa Budapesten tartott ér­tekezletet a vállalat értékesítési igazgatói számára. Magyar mellékletet jelentetett meg a bécsi Die Presse „Gazdasági part­nerünk, Magyarország” címmel. A mellékletet Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesének és Norbert Steger alkancellámak cik­kei vezették be. % Sikeres évet zárt az IKARUS 1983- ban: csaknem 13 ezer autóbuszt ad­tak át hazai és külföldi megrende­lőiknek, árbevételük meghaladja a 18 milliárd forintot. Űjabb amerikai megrendelést is kaptak, Houston texasi nagyváros közlekedési válla­lata 50 csuklós autóbuszt kíván vá­sárolni. 6

Next

/
Thumbnails
Contents