Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-01-21 / 1-2. szám
[Siffltei Kultúra - tudomány Magyar—amerikai közgazdász kerekasztal-konferenciát rendezett Budapesten az Amerikai Nemzetközi Kutatási és Cseretanács, valamint a Nemzetközi Kulturális Intézet. A tanácskozáson a két ország több mint negyven vezető szakembere vett részt. HC A Rió de Janeiró-i Vanucci Színházban december 15-én bemutatták Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című művének színpadi változatát. A regényt Rónai Pál fordítása alapján Claudio Botelho Pachecho alkalmazta színpadra. Rónai Pál meghívására Brazíliában járt Benyhe János, a budapesti Európa Könyvkiadó felelős szerkesztője, irodalomtörténész, fordító, aki előadást tartott Sáo Paulóban, az ottani magyar művelődés központjában; Landy Dezső kiadó- és könyvkereskedő intézetében. ■Hé „Luther Márton emlékezete — a lutheri reformáció emlékei Magyarországon a XVI. és XVII. században” címmel kiállítást rendeztek a Szépművészeti Múzeumban. Hé Egry József születésének 100. évfordulója alkalmából kiállítást rendeztek alkotásaiból a bécsi Collégium Hungaricumban. Hé „A magyar kivándorlók hozzájárulása az amerikai értékek kialakulásához” címmel közös magyar— amerikai szimpoziont rendezett Budapesten az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, a Művelődési Minisztérium és az Országos Széchényi Könyvtár. BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL, 1984 Negyedik alkalommal rendezik meg a magyar kulturális élet nagy seregszemléjét, idegenforgalmunk kiemelkedő eseményét, a Budapesti Tavaszi Fesztivált. Az 1984. március 16-tól 25-ig tartó rendezvénysorozaton újdonság lesz Ránki Dezső, Kocsis Zoltán és Rados Ferenc közös zongoraestje a Zeneakadémián. Igazi zenei csemegének ígérkezik, hogy a Magyar Állami Hangversenyzenekar — Ferencsik János vezényletével — Eeethoven összes szimfóniáját előadja a Zeneakadémián és az Erkel Színházban. A Pesti Vigadóban — egyebek mellett — sor kerül a Bakfark Consort és a Camerata Hungarica hangversenyére, továbbá „Régi hangszerek — népi hangszerek” címmel Sebő Ferenc műsorára. A Mátyás-templomban lép fel a Debreceni Kodály-kórus; a Dohány utcai zsinagógában rendezik meg Gergelj Ferenc orgonaestjét, a Magyar Tudományos Akadémia Kongresszusi termében pedig Kodály Zoltánná Péczely Sarolta dalestjét. A Budapest Sportcsarnok több világjáró művészünk műsorának ad otthont: a Benkó Dixieland mellett színpadra lép a Győri Balett és itt rendezik meg a Táncház-találkozót, továbbá a hagyományőrző kirakodó vásárt. A gazdag színházi kínálatból kiemelésre méltó a Svéd Királyi Színház és a bécsi Volkstheater vendégjátéka, illetve a nemzetközi pantomim találkozó és az eszperantó színházi fesztivál. A nem kevésbé rangos képzőművészeti programsorozatot Kondor Béla életműkiállítása nyitja meg a Nemzeti Galériában. A Vigadó Galéria ad otthont az Egyesült Államokban élő André Kertész fotókiállításának. A IV. Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz kapcsolódó számos egyéb rendezvény közül kiemelkedik az Utazás ’84 nemzetközi idegenforgalmi kiállítás és a sajtófotósok világkonferenciája. A fesztivállal egyidőben kerül sorra a soproni rendezvénysorozat, hangversenyprogrammal, valamint Amerigo Tot, Szász Endre és Szervátiusz Tibor kiállításaival. A Budapesti Tavaszi Fesztiválon való részvételről felvilágosítást adnak a külföldi magyar utazási irodák, valamint a rendező: az IPV. Idegenforgalmi főosztálya (1145 Budapest, Gyarmat u. 52. Tel.: 835-380, telex: 226-074). Ht Az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál egyben a Cziffra-ösztöndíj magyar jelöltjeinek bemutatkozási alkalma is lesz. A jelentkezők közül a Magyar Iparművészeti és a Magyar Képzőművészeti Főiskola alkotóiból a Fiatal Iparművészek és a Fiatal Képzőművészek Stúdiója, valamint az Amatőr Művészeti Tanács vezetőiből alakult zsűri választja ki azt a tíz-tíz fiatal képző- és iparművészt, aki a Hotel Duna Intercontinentalban rendezendő kiállításon szerepelhet. Az ugyancsak tíz ifjú népművész kiállítóra a Népművelési Intézet szakemberei tesznek javaslatot. A március 10-én megnyíló kiállítás részvevői közül az ösztöndíjban részesülőket szakértő zsűri választja majd ki, amelynek tagjait a Fondation Czifíra képzőművészettel foglalkozó prominens személyiségei, valamint a tavaszi fesztiválon részt vevő művészek közül kéri majd föl az alapítványtevő Czifíra György, aki — akárcsak tavaly — a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán március 20-án rendezéndő nyilvános meghallgatáson a jelöltek zsűrizésében maga is részt vesz. A zsűri döntésétől függően tehát az idén. is összesen három-öt fiatal művész tölthet ösztöndíjasként egy hónapot Franciaországban, a Fondation Czifíra vendégeként. Maga Cziffra György két koncertet ad majd magyarországi tartózkodása idején. Az első hangversenyre Pécsett, március 15-én kerül sor az Orvostudományi Egyetem aulájában, és a bevétel a tavaly létesített magyarországi Cziffra-alapítványt növeli, a második koncert Esztergomban, a bazilikában lesz március 19-én, és ennek bevételét a művész az aggok és a mozgássérült gyermekek javára ajánlotta föl. A Cziffra-alapítvány francia és magyar ösztöndíjasai a fővárosban és Sopronban lépnek majd föl a tavaszi fesztivál ideje alatt. AZ ÜJ NEMZETI SZÍNHÁZÉRT "1 I■■■ ■■■ ara ■■■ ■■■«Ü 1 l'-Y Hírt adtunk már lapunkban a New York-i Magyar Kultúrkör és a Magyar Szó című lap ezer dolláros adományáról. Gabriel D. Hackett most juttatja el szerkesztőségünkbe felvételét. Ezt azon a vacsorán készítette, melyen a nagylelkű adomány gondolata megszületett. Képünkön Kocziha Miklós New York-i magyar főkonzul beszél a megjelentekhez. További adományok is érkeztek. Rerrich Béla, a neves vívóedző Svédországból, Rékai Kati, a népszerű gyermekútikönyvek írója Kanadából küldte hozzájárulását. (A Nemzeti Színház építésére szánt összegek a Magyar Nemzeti Bank, Budapest, 546-621 OTP-számlaszámra utalhatók.) FRANCIA NEMZETI NAGYDÍJAT KAPOTT TRAUNER SÁNDOR 1982-ben André Kertészt érte az a nagy megtiszteltetés, hogy a francia kormánytól Grand Prix-t kapott. Az 1983-as nagydíjasok közt ismét szerepel egy jeles hazánkfia, éspedig az az Alexandre Trauner, aki nekünk inkább Sándor (bizalmasainak pedig egyszerűen „Trau”) és akit általában a legnagyobb élő filmdíszlettervezőnek tartanak. 1906. szeptember 3-án született Budapesten. A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után sűrűn írt a Munkába, Kassák folyóiratába, mely gyakorta közölte leleplező rajzait is. 1929-ben ment ki Párizsba, ahol megismerkedett Meersonnal, René Clair díszlettervezőjével, s így lett egyik alkotója a feledhetetlen Párizsi háztetők alatt című filmnek. 1937- től kezdve a híres Carné-négyes kiváló tagja lett, Prévert és egy másik nagy magyar művész, Kozma József oldalán. Az ő keze vitte vászonra a Furcsa dráma, a Ködös utak, a Külvárosi szálloda, a Mire megvirrad, a Szerelmesek városa édes-bús hangulatú dekórumát. 1951- tői az USA-ban dolgozott — többek közt Wilderrel —, de még itt is módjában állt, hogy szeretett Párizsát szolgálja, mert ő alkotta az Irma, te édes díszleteit. Később visszatért a francia fővárosba, ahol 1979- ben a nagy sikerű Don Giovannin dolgozott Joseph Losey-val. Sokáig alig vett róla tudomást a hazai közvélemény, de 1982-ben végre megrendezték a Nemzeti Galériában érdekes kiállítását, amelynek megnyitójára ide utazott. Később megint edjött, hogy a Viadukt című filmen dolgozzék Simó Sándorral. Legutóbb októberben találkoztam vele a patinás rue du Bac-i otthonában. Frissnek, fiatalosnak találtam. Éppen Argentínából tért hai*. ahol egy, a tangóról szóló r. l<n díszletein doleczuti. Roppant öröm, hogy a Brassaik, Vasarelyk, Schöfferek városában ismét egy kitűnő magyart ünnepelnek. B. L. E. 7