Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-06-23 / 13. szám
Hogy honnan tudja mindezt a történész, a régész, a műemléket helyreállító építész? A nevek „árulkodnak”: — Nézze csak, itt egy Zombor (nem összetévesztendő a vajdasági Zomborral!) a Maros mellett. Aztán itt a másik, Mezőzombor, Tokajtól nem messze. És itt a harmadik: a zborói vár, ami valaha Zomboró volt. Ezek a nevek őrzik tehát az Árpád-unoka emlékét, templomai pedig arról tanúskodnak, hogy Zombor keresztény (is) volt... A Bugár-Mészáros Károly vázolta történet (vagy inkább történelem) bonyolult-indázó, summája pedig az, hogy feltehetően diplomáciai okokból egy-egy fejedelemfi vagy közeli hozzátartozó felvette a keresztény hitet, hogy így harmonikusabb legyen a kapcsolat a keletrómai császársággal. Zombor 953-ban utazik Bizáncba, megkeresztelkedni ott, valamint a megnemtámadási szerződést megújítani Konstantinos Romanos-szál, aki — keresztapaként — ajándékokkal is elhalmozza a messziről jött vendéget. (Ez egyébként szépen magyarázza, hogy miért találhattak Kiszomborban és Mezőzomborban Bizáncból való, Konstantinos Romanostól és utódjától vert pénzérméket.) Föltételezhető tehát, hogy 953- ban, amikor Zombor hazatér, és kíséretében magával hozza Hierotos püspököt, építőmestert is kér s kap mellé, így idehaza rögtön hozzákezdhet a templomépítéshez. És nemcsak Kiszomboron. Hasonló templomok — és szintén hatkarélyos rotundák — vannak ugyanis még több helyen, Zombor territóriumának partvonala mentén: így például Karcsán (Sátoraljaújhely közelében), (Serényben (Ungvárnál) és Kolozsmonostoron. Az idők folyamán aztán a viszonylag kicsiny alapterületű rotundákhoz nagyobb templomok épültek, s így az egykor önálló istenházákból az újabban épült templomok szentélye lett. Mint Kiszomborban is. Itt a XVIII. századig csupán egy lakótorony előtéttel toldották meg a rotundát, a templom ezután került melléje, s a két épületet összekötő-kapcsoló ív alakú átjárót is ekkor törték a rotunda falába. A műemlékesek érdeme, — nem is kicsiny —, hogy az ősi templomocskát egy tatarozás alkalmával fölfedezték, és 1975- ben Kozák Károly régész elkezdte a helyreállításhoz szükséges kutató munkálatokat. 1979 végén aztán megindult a tényleges helyreállítás: a rotundát elkülönítették a templomtól, visszaadták eredeti alakját, kibontották és restaurálták faliképéit, berendezték. A régé-6 szék, építészek — Nagypál Judit és Erdei Ferenc tervei alapján — még azzal is törődtek, hogy a rotunda leválasztása a templomnak se ártson. Az átalakítással ugyanis megoldható lett az új típusú liturgikus tér kialakítása, a szembe misézés. — Nem lehetett olcsó az átalakítás és a helyreállítás — vélekedem —, már csak azért sem, mert kiderült, hogy ha az eredeti padlószintig akarnak lemenni, akkor mindent elborít a talajvíz. — Hogy mi drága, mi olcsó, az megítélés kérdése — mondja az építész —. Az egész költség négy és félmillió forint volt, ebből félmilliót vállalt az egyház, nyolcszázezret a megyei tanács, a többit pedig mi adtuk, az Országos Műemléki Felügyelőség. A munkálatok tavaly decemberben fejeződtek be, a helyreállított rotunda igazi megnyitása, úgy is írhatnám, ünnepélyes felavatása azonban csak a műemléki világnap alkalmával történt meg, amikor felcsendült itt — többek között, persze — Viadana „örvendező zsoltár”-ja, Arcadelt „Ave Maria”-ja... És valóban: örvendezzünk, hogy építészeti kincseink, ékszereink száma eggyel ismét gyarapodott. Az építész-műemlékest azonban most már inkább a jövő foglalkoztatja: — Azt a szőregi műemlék templomot is meg kell még tisztességesen csinálni — mondja, félig-meddig nekem, félig-meddig önnönmagának. — Aztán van Szentesen egy gyönyörű polgárház, a Petőfi út 9. szám alatt. Gyulán is van egy, esztendőre meg is nyithatjuk, eredeti bútorokkal, dísztárgyakkal, még a régi ruhák is megvannak, és megmaradt az egész családi levéltár is ... Bugár-Mészáros Károly ki nem fogy a feladatok sorolásából. Hinni sem mertem volna, hogy nálunk még ennyi műemlék van, és hogy a sok-sok restaurált mellett még ily rengeteg vár helyreállításra. Horler Miklós dr., Ybl-díjas építész, az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos titkára azonban megmagyarázza: — A műemlék-fogalom egyre inkább kiterjed, szélesedik, méghozzá kétféle értelemben. Először: már nemcsak a templomok, a kastélyok tekintendők műemlékeknek, hanem például a népi vagy az ipari, mezőgazdasági építészet értékes, jellemző darabjai is. Másodszor: kiterjedt a fogalom időben, mert már nemcsak a XIX. századig létrehozott értékek a műemlékek, amelyeket óvni, és ha szükséges, helyreállítani kell, hanem akár a mi századunkban emelt épületek is azok, ha értékük miatt megérdemlik. Kiszomborban sincs befejezve még a műemlékesek munkája. A tanácsházán, a rötundai koncert után, együtt ül a község párttitkára, tanácselnöke, esperes plébánosa *és az építészmérnök, hogy megbeszéljék a további teendőket. Lohmann Ferenc plébános úr például elmondja, hogy a rotunda nemcsak idegenforgalmi látványosság lesz, hisz keresztelőket és esküvőket is Tehet benne rendezni. Mitykó Sándor, a tanácselnök azon töpreng, hogyan lehetne a néhány évvel ezelőtt már védetté nyilvánított Rónay-féle romantikus kastélyt helyreállítani, mert nagyon rossz állapotban van. Az építészmérnök, más titulusán nevezve, a területi referens, búcsúzik a kiszomboriaktól, s miközben együtt lépegetünk, elmondja, hogy a hét esztendő alatt, amióta ez a tisztje, Békésben 80, Csongrádban 50 épületet nyilváníttatott védetté. — És még legalább kétszer ennyi lesz! Érezni a hangulaton: az itteniek megtanulták értékelni a műemlékeket, s tudják azt is, hogy őrzésük nemcsak a múlt tiszteletét, hanem a jelen jobbulását is szolgálja. Különösen falun, ahol minden helyreállított érték, minden idegent vonzó látványosság segíthet a népesség megőrzésében, helyhez kötésében. G. L. 25 1
