Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-06-23 / 13. szám
Ez nem közönséges hangverseny, ez nem közönséges rotunda. A szegedi Bartók Béla Művelődési Központ kórusának tagjai és az ugyancsak szegedi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola alkalmi kvintettjének rézfúvósai azért utaztak ide, Kiszomborba — a megyeszékhelytől húszegynéhány kilométerre —, hogy (ahogyan mondani szokásos) szereplésükkel emeljék a műemléki világnap Csongrád megyei megünneplésének fényét. És az sem véletlen, hogy a Velencei Charta — a műemlék helyreállítási elvek nemzetközi egyezménye — aláírásának huszadik évfordulóját éppen egy Szeged környéki falucskában, Kiszomborban ünnepelték a csongrádiak. Itt áll ugyanis Magyarország talán egyik legrégebbi, de bizonyosan egyik legszebben helyreállított körtemploma, az a bizonyos rotunda. A „talán” oka: a szakemberek egy része III. Béla korára teszi az építkezés dátumát; más szakemberek viszont bizonyos átalakítások nyomaiból, továbbá történelmi adalékokból kiindulva 953 körül sejtik a rotunda születésének idejét. Az utóbbiak közé tartozik Bugár-Mészáros Károly is, aki nem régész ugyan, hanem építészmérnök, de ilyen minőségében az Országos Műemléki Felügyelőség műemlékfelügyeleti osztályának Békés és Csongrád megyei referense. Rövidebben és szakszerűtlenebbül: ő e két megyében folyó helyreállítások felelőse. Most éppen megszállottan magyarázza — Győrffy György neves történészünk műveivel „fölfegyverkezve” —, hogyan őrzik meg a nevek — egy évezreden át is akár — a történelem „lenyomatát”. Indítása olyan szinte, mintha az ótestamentumot idézné: — Árpád fejedelem ötödik fia volt Tétény. Téténynek pedig fia Horka. Horkának két fia volt, egyik Zombor, a másik pedig Prok. Ennek a Proknak a leánya Sarolta, aki Gézához ment feleségül, s kettejük fia lett Vajk, azaz a későbbi István ... De máris egy kissé előreszaladtunk a történelemben, hiszen a kiszombori templomot — a helységnév elárulja! — Árpád vezér unokája, Zombor építtette, aki életében gyula volt, azaz afféle „alfejedelem”, a hadsereg főparancsnoka, második hatalmassága az országnak, akinek közvetlen fennhatósága a Tiszától keletre eső területektől, Erdéllyel együtt, talán egészen a Kárpátok vonulatáig terjedhetett. 1. 1983: cserepezik az elkülönített rotunda gótikus jellegű új tetejét 2. A rotunda és a róla leválasztott templom 3. Az április 18-i koncert és közönsége 4. Az összekötő fal nyomait jelzésszerűen meghagyták 5. Szent Rozália - 1740 körül keletkezett meny' nyezetkép 6. A gyógyító Szent Magdaléna - 1740 körül készült mennyezetkép FOTO: GABOR VIKTOR ARCHIV FOTÓK: BUGAR— MÉSZÁROS KAROLY 24
