Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-06-09 / 12. szám
A RÁKÓCZIEMLÉKÉRME A XVII. század végén a Habsburg-hatalom abszolutizmusa Magyarország minden társadalmi osztályát sújtotta. A mértéktelen adóterhek, a katonai beszállásolás, majd a török kiűzése után a végvárak elbocsátott katonaságának létbizonytalansága országos méretű mozgalomhoz vezettek, amelynek vezetőjéül az éppen lengyel emigrációban élő II. Rákóczi Ferencet sikerült megnyerni. Rákóczit rendkívüli egyénisége, családjának hagyományai, személyes sérelmei egyaránt predesztinálták erre a szerepre. A szabadságharc története ismert. Rákóczi-életrajz legutóbb R. Várkonyi Agnes és Köpeczi Béla tollából jelent meg, s ma már a fejedelem Vallomásai is hozzáférhetők magyar nyelven. A Rákóczi-kor a magyar pénzverésben is külön fejezetet alkot: jellegzetes rézpénzeit, a feliratukról „libertások”-nak nevezett érméket művészi szépségük, változatosságuk miatt is nagyra értékeli a numizmatika. Rákóczi tiszteletére 1935-ben, a Rákóczi-emlékév alkalmából adtak ki először emlékpénzt, két pengő értékben. Az 1976-ban kibocsátott 200 forintos ezüst emlékérme Rákóczi születésének 300. évfordulója alkalmából jelent meg. Az előlapon MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG köriratban fent 200 értékjelző, alatta FORINT felirat, ez alatt Rákóczi címere, kétoldalt 6—6 díszítő levéllel övezve, a címer alatt az 1976-os évszám látható. Az előlapot Csúcs Viktória tervezte. A hátlapot II. Rákóczi Ferenc balra tartó lovas alakja uralja. A fejedelem bal kezében buzogányt tart. A ló előtt két zászlóvivő, mögötte három talpas harcos halad: alakjukat részben takarja Rákóczi mása. Alul két sorban a PRO PATRIA ÉT LIBERTATE jelmondatot helyezte el a tervező, Kiss Nagy András. LIENERNÉ KRASZNAI KRISZTINA Ml ÚJSÁG A POSTÁN? címmel adott ki tájékoztatót a Magyar Posta a postaforgalom, a vezetékes és vezeték nélküli távközlés szakmai híreiről és olyan „összpostai” témákról is, amelyek a nagyközönséget közvetlenül is érintik. Évfordulónaptárt is közölnek, melyből megtudjuk, hogy hazánkban száz esztendeje, 1884. szeptember 10-től engedélyezték a nyilvános távbeszélő-állomások felállítását, 50 éve, 1934. április 7- én lépett működésbe a budapesti pontos idő szolgálat, a rádióban szintén ötven éve április 24-én hangzott el az első viaszlemezre felvett beszéd, ekkor indult meg a rendszeres rövidhullámú adás és május 6-án jelent meg az első magyar bélyegblokk: a LEHE (Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesülete) II. országos kiállítása alkalmával. A Mi újság a Postán? érdekes esetet is közöl egyik ügyfelének levele kapcsán, aki megírta, hogy a Magyar Televízió Leg ... leg ... leg ... című közkedvelt vetélkedőjén bemutattak egy levelet, amelyet a francia posta jóvoltából 13 bélyegzővel „ékesítve” kapott kézhez a címzett. A levél írója ekkor határozta el, hogy ő a Magyar Postát teszi próbára. 1983. július 18-án feladott egy levelet a következő címre: Tatragi Dávid, feltaláló úrnak, Budapest, Hunyadi 2. A levél címzettje költött személy volt. A címben megjelölt utcából, útból, térből stb. az irányítószámjegyzék szerint — 19 van Budapesten. Miután a feladó csak Hunyadi 2-t jelölt meg közelebbi címként, bízott abban, hogy a postások valamennyi szóba jöhető címhelyen megpróbálják megkeresni a címzettet. így is történt! A levél valamennyi budapesti kézbesítő hivatalnál megfordult, amelyiknek kézbesítési körzetében Hunyadi utca, út, tér stb. van. Megkeresték a Találmányi Hivatalt is, hátha a feltalálót ismerik. Persze hiába! A levél a 19 bélyegzővel visszaérkezett a feladóhoz, s így felülmúlta a Francia Posta „sportteljesítményét” (s még több felesleges munkát adott a derék postásoknak!) —h — KÖNYVESPOLC Kevesen tudják ma már, hogy Szemere Bertalan, a Kossuth-kormány belügyminisztere nemcsak reformpolitikus, hanem népszerű író is volt. „Utazás külföldön” című izgalmas útinaplója, mely a Helikon Kiadó gondozásában jelent meg, jellegzetes írás: egy demokrata és republikánus hajlamú, könyvszerető és minden új érték iránt fogékony ember világképe sejlik föl lapjain. „Vizsgálni mindenütt azt kell mi ott, s mindet ott, hol az legjelesebb ... Én Németföldön különösen a népiskolákat, Franciaországban a nyilvános életet, Nagy-Britanniában a fogházakat s népjellemet, Helvéciában a természetet választanám azon fénypontul, mi körül egyéb tárgyak csoportozatai összegyűlnek ...” — írja Szemere. Szinte példátlan sikert jelentett Szemere 1840-ben megjelent könyve, rekordpéldányszám fogyott el belőle, a reformkori fiatalság alapvető olvasmányélményévé vált: egy forradalmár nemzedék jellemző megnyilatkozásaként értékelték, miként más centralisták, Eötvös, Trefort, Pulszky naplóit is, hiszen az 1830-as évek magyar közéletének szellemi vezetői sorra utaztak külföldi tanulmányutakra, s hozták a modern Európa hírét, mintáit... Ez a reformnemzedék, mely később oly fontos szerepet kapott a 48-as forradalom kormányzatában, melynek politikai magatartását a kritikus hang, s a teremtő akarat jellemezte, jól tudták, hogy a polgári világ, az intézményrendszer, az akadémiák, a börtönök, az árvagondozás, a jótékonysági intézmények s az erkölcs fejlettebb mintáinak megismerése, átplántálása hazafiúi kötelesség. Szemere Bertalan művét színesen romantikus stílusa — mely Kazinczy emelkedettségét és szabatos arányosságát veszi mintául — költői képei, melyekben a felvirágzást vetíti olvasói elé, és vonzó sokrétűsége teszi kitűnő olvasmánnyá. Az útinapló sorain, legyen bármi is leírásának tárgya, szinte mindenütt átsüt a hazafiúi küldetésvállalás tudata. Jeles eszszéistát ismerhetünk meg az Űtinapló szerzőjében. Ám az írói hajlamú politikus úgy látta, népét akkor szolgálja igazán, ha lemond a további publicistasikerről, és a politikusi életutat követi. E döntésének indítékait is felfedezni véljük Ütinaplójának alábbi soraiban : „Egy kérdés lebege lelkem előtt, mikor elindultam: Reményeljek-e az embertől s higyjek-e benne? Most, midőn megtértem, szívem ünneplő örömmel adja a feleletet: Igen. S e szent hit gyümölcse utazásomnak, aranygyapjú helyett magammal én ezt hoztam.”---------------TTL W 1-Pxv^© LEMEZBEMUTATÓ „Vannak pillanatok az ember életében, amikor minden kétséget azonnal kizáró bizonyossággal érzi: felismert valamit, ráismert valamire, s hogy e ráismerés döbbenetét megőrzi majd a tudata örökre. Így vált számomra azonnal kétségtelenné, hogy a tiszta művészettel, a fehér izzású szakmai szenvedéllyel és az istenáldotta tehetséggel szembesültem, amikor fiatal lány korom Debrecenjének színpadán először láttam a közönség elé állni Neményi Lilit. Ügy énekelt, hogy még ahhoz is idő kellett, miután a dalt befejezte, hogy a közönségnek ereje legyen tapsra emelni a kezét, mákoméból szakadtunk ki, bűvöletből.” Szabó Magdának, irodalmi életünk kiválóságának a lemezborítón olvasható ajánlásából idéztük e rövid részletet, némileg érzékeltetve Neményi Lili művészetének és személyiségének varázsát. Most ebből a varázsból részesülünk: új Qualiton lemezén a többi közt olyan műsorszámokkal bűvöli el hallgatóit, mint a Sybill, a Víg özvegy, a Csárdáskirálynő, a Bohémélet és (leghíresebb operaházi szerepe) a Pillangókisasszony egy-egy áriája illetve duettje. És hallhatunk tőle Reinitz Béla és Szirmai Albert megzenésítésében Ady-, Babits- és József Attila-költeményeket: az őrizem a szemed-et, A minétet, a Bethlehemi királyokat, Ernőd Tamás—Nádor József Mademoiselle-jét, és amit először vettek fel lemezre, Dunajevszkij „Mama” című dalát. Ahogy Neményi Lili megszólal — mindannyiunkat rabul ejt. (A Juhász Előd szerkesztette lemez közreműködői közül néhányan: Baksay Árpád, Udvardy Tibor (ének), Arató Pál (zongora), az Odeon Zenekar, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Berlini Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Németh Amadé, Adolf Fritz Guhl, Bródy Tamás, Vincze Ottó, Gyulay Gaál Ferenc. TI. "FI 18
