Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-06-09 / 12. szám
a |em kisebb építkezések zajlottak le ar- Af ra, mint egy metróállomás kialakítása, MwM a hozzá tartozó nagy aluljárórendszerm W rel: egy közúti felüljáró építése; egy áruház-iroda-kongresszusépület építkezése. Az áruház építése nem volt zavartalan. A főváros egyik legszebb épületének ígérkező épület átadási határidejét többször kellett módosítani. S végül: nyitás május 2-án. Az elkészült ház valóban vonzó színfoltot jelent a Nagykörút hatvan-hetven, vagy éppen százesztendős épületei között. Átellenben a Nyugati pályaudvar Eiffel-iroda tervezte, ipari műemléknek számító csarnoka — s a téren átívelő karcsú felüljáró. A Marx tér sajátságos keveréke lett a múlt és a jelen építészetének. Az áruház 13 ezer négyzetméternyi alapterületével másodiknak számít a Skála-áruházak sorában. Központi helyzete igen fontossá teszi. A Keleti pályaudvarra érkezők a Rá-% kóczi úton áruházak és üzletek sorát találják — a Nyugati környékén mindeddig nem volt áruház. Most a vidékről a Nyugatiba érkezők (vagy az onnan elutazók) egy aluljárónyi távolságban vásárolhatják meg mindazt, amit a Skála kínál. A város szívében áruházat építeni és működtetni egyet jelent a helyszűkével való állandó hadakozással. A forgalomhoz képest kicsi az eladótér is — ám a legszűkösebbek a raktárak és a teherautó-kirakodók. Erre gondolva az áruház-vállalat vezetősége úgy határozott, hogy — költséget nem kímélve — a legmodernebb kereskedelmi berendezésekkel szereli fel a Skála-Metrót. Az NSZK-beli ADS-cégtől számítógéppel irányított rendszert vásároltak. Ez a rendszer — ahogy ezt sok olvasónk saját tapasztalataiból ismeri — a vonalkódok „nyelvét” használja. Minden árucikken egy vonalkódrendszer található, amit a pénztárban egy leolvasó ceruza ellenőriz. A pénztárgépen megjelenik az ár — a számítógép pedig figyeli a készlet szintjét, és órára pontosan megszervezi a távoli nagy raktárakból az utánpótlást. A terv nagyvonalú volt — a megvalósítás azonban elmaradt. Nem a Skála hibájából. Megérkeztek a pénztárgépek, a leolvasó ceruzák, a kiegészítő berendezésék. A pénztárosok és raktárosok megtanulták a berendezések használatát, a rendszer működtetését. És az utolsó pillanatban egy telex érkezett a szállító cégtől. Ebben szűkszavúan közük, hogy nem kaptak exportengedélyt a berendezés „lelkének”, a Honeywell Mini 6 típusú számítógépének leszállítására. Az ok: a szocialista országok ellen alkalmazott technikai embargó, az úgynevezett Cocom-lista, amelynek célja: megakadályozni, hogy a szocialista országok fejlett nyugati technikának a birtokába jussanak. Ez az intézkedés most egy békés áruházat sújtott. Az áruház dolgozói — mit volt mit tenni — napokkal a nyitás előtt leszerelték a pénztárgépeket és hagyományos kasszákat raktak a helyükbe. A raktári szállításokat átszervezték. A Skála vezetősége bírósági keresetet nyújtott be a többletköltségek, az elmaradt haszon és az erkölcsi kár megtérítésére. (Becslések szerint a lassúbb pénztárak miatt egynegyedével csökken az áruház forgalma.) Május első munkanapján a budapestiek tízezrei álltak sorba az üvegfalak előtt elhelyezett vaskorlátok között (a korlátok — ideiglenesen, az első nagy „roham” idején — az üvegfalak védelmét szolgálják). Nyáron megnyílnak a teraszok is és virágok, szökőkutak, színes pavilonok között sétálva lehet majd bejutni az áruházba. Az előzetes becslések napi harmincezer látogatóra számítanak. Ha ez beigazolódik, akkor ez annyi, mintha két és fél hónap alatt a főváros teljes lakossága egyszer elsétált volna a pultok között. S. P. J. FOTO: GABOR VIKTOR 9
