Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-06-09 / 12. szám

a |em kisebb építkezések zajlottak le ar- Af ra, mint egy metróállomás kialakítása, MwM a hozzá tartozó nagy aluljárórendszer­­m W rel: egy közúti felüljáró építése; egy áruház-iroda-kongresszusépület építkezése. Az áruház építése nem volt zavartalan. A főváros egyik legszebb épületének ígérkező épület átadási határidejét többször kellett módosítani. S végül: nyitás május 2-án. Az elkészült ház valóban vonzó színfoltot jelent a Nagykörút hatvan-hetven, vagy ép­pen százesztendős épületei között. Átellenben a Nyugati pályaudvar Eiffel-iroda tervezte, ipari műemléknek számító csarnoka — s a téren átívelő karcsú felüljáró. A Marx tér sa­játságos keveréke lett a múlt és a jelen építé­szetének. Az áruház 13 ezer négyzetméternyi alapte­rületével másodiknak számít a Skála-áruhá­zak sorában. Központi helyzete igen fontossá teszi. A Keleti pályaudvarra érkezők a Rá-% kóczi úton áruházak és üzletek sorát találják — a Nyugati környékén mindeddig nem volt áruház. Most a vidékről a Nyugatiba érkezők (vagy az onnan elutazók) egy aluljárónyi tá­volságban vásárolhatják meg mindazt, amit a Skála kínál. A város szívében áruházat építeni és mű­ködtetni egyet jelent a helyszűkével való ál­landó hadakozással. A forgalomhoz képest kicsi az eladótér is — ám a legszűkösebbek a raktárak és a teherautó-kirakodók. Erre gon­dolva az áruház-vállalat vezetősége úgy ha­tározott, hogy — költséget nem kímélve — a legmodernebb kereskedelmi berendezésekkel szereli fel a Skála-Metrót. Az NSZK-beli ADS-cégtől számítógéppel irányított rend­szert vásároltak. Ez a rendszer — ahogy ezt sok olvasónk saját tapasztalataiból ismeri — a vonalkódok „nyelvét” használja. Minden árucikken egy vonalkódrendszer található, amit a pénztárban egy leolvasó ceruza ellen­őriz. A pénztárgépen megjelenik az ár — a számítógép pedig figyeli a készlet szintjét, és órára pontosan megszervezi a távoli nagy rak­tárakból az utánpótlást. A terv nagyvonalú volt — a megvalósítás azonban elmaradt. Nem a Skála hibájából. Megérkeztek a pénztárgépek, a leolvasó ce­ruzák, a kiegészítő berendezésék. A pénztá­rosok és raktárosok megtanulták a berende­zések használatát, a rendszer működtetését. És az utolsó pillanatban egy telex érkezett a szállító cégtől. Ebben szűkszavúan közük, hogy nem kaptak exportengedélyt a berende­zés „lelkének”, a Honeywell Mini 6 típusú számítógépének leszállítására. Az ok: a szo­cialista országok ellen alkalmazott technikai embargó, az úgynevezett Cocom-lista, amely­nek célja: megakadályozni, hogy a szocialista országok fejlett nyugati technikának a birto­kába jussanak. Ez az intézkedés most egy békés áruházat sújtott. Az áruház dolgozói — mit volt mit tenni — napokkal a nyitás előtt leszerelték a pénztár­gépeket és hagyományos kasszákat raktak a helyükbe. A raktári szállításokat átszervezték. A Skála vezetősége bírósági keresetet nyúj­tott be a többletköltségek, az elmaradt ha­szon és az erkölcsi kár megtérítésére. (Becs­lések szerint a lassúbb pénztárak miatt egyne­gyedével csökken az áruház forgalma.) Május első munkanapján a budapestiek tíz­ezrei álltak sorba az üvegfalak előtt elhelye­zett vaskorlátok között (a korlátok — ideigle­nesen, az első nagy „roham” idején — az üveg­falak védelmét szolgálják). Nyáron megnyíl­nak a teraszok is és virágok, szökőkutak, szí­nes pavilonok között sétálva lehet majd be­jutni az áruházba. Az előzetes becslések napi harmincezer lá­togatóra számítanak. Ha ez beigazolódik, ak­kor ez annyi, mintha két és fél hónap alatt a főváros teljes lakossága egyszer elsétált vol­na a pultok között. S. P. J. FOTO: GABOR VIKTOR 9

Next

/
Thumbnails
Contents