Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-05-26 / 11. szám
1 isin IBBlMWVHMM.lPI-jZz&w i f r r * * r í *r ff frr f r rr r H _ SBB iinmrrf rrirrrrrr» Nevem: HUNGAROVOX A Budapesti Nemzetközi Vásáron, a beruházási javak szakvásárán, betértem a Tudományos Akadémia pavilonjába. Tiszta, jól érthető, ám mégis kissé különös — a hétköznapi beszédnél erőteljesebben artikuláló — férfihang fogadott: „Tisztelt látogató! A beszélőgépet hallja ... Engedje meg, hogy bemutatkozzam. 1982-ben születtem, az MTA Nyelvtudományi Intézetének Fonetikai Laboratóriumában. Nevem: HUNGAROVOX. Jól értette? Bármilyen magyar szöveget kimondok. Megtanultam a magyar helyesírást is. Gépelt szöveget beszéddé alakítok. Értelmezem a leggyakoribb hasonulásokat. mondatvégi írásjeleket.” Majd a gép bemutatta, hogy képes lassan, gyorsan, szótagolva, náthás és rekedt hangon is megszólalni, és vállalkozót keresett egy földrajzi barkochba játékra. A Művelődési Minisztérium épületében levő, kétszobányi, műszerekkel telezsúfolt laboratóriumban született meg a világ első, „real time üzemmódban dolgozó, a magyar helyesírás alapján folyamatos magyar beszédet szintetizáló rendszere”. Az immár szabadalom által védett találmány alkotói: Olaszy Gábor elektromérnök, Kiss Gábor — aki programozó matematikusként kezdte az egyetemet, majd később a nyelvészetet is felvette, elvégezte — és Nikléczy Péter technikus. Kérdezhetnék olvasóink, miért emlegetem újdonságként a HUNGAROVOX-ot? Hiszen, mondjuk Amerikában, hasonló, angolul beszélő szerkezet már évek óta kapható. (Példa rá a VOTRAX cég „Type and Speak’ je.) — ... csakhogy ez a gép magyarul beszél, egy ilyen típusú beszélő rendszert pedig csak a magyart anyanyelvűkként ismerő szakemberek állíthattak elő. Ebben a vonatkozásban kell érteni a világelsőséget — magyarázza Kiss Gábor, aki a beszédszintetizáláshoz szükséges számítógépprogramot készítette. — Tehát nulláról kellett indulniuk? — Nyugodtan elmondhatjuk, hogy igen — így Olaszy Gábor. — A szakirodalom ugyanis konkrét receptet még az angolul beszélő berendezésekre sem ad — hiszen szabadalmilag védett dolgokról van szó —, nem árulja el például, hogyan préselnek bele, mondjuk, 250 szót egy chipbe. Több évig tartó, aprólékos munka volt, amíg a magyar beszédet ízeire szedtük, az abc kiejtett hangjainál kisebb alapegységeire bontottuk, s amíg rájöttünk és ellenőriztük, hogy ösezecíUwffcőket, ezek hogyan hatnak egymásra, miképp lesz az elemi hangokból újra érthető beszéd. Munkánk során végül 370 ilyen pici, elemi hangot határoztunk meg, az így nyert „készletből” tetszőleges magyar beszédet tudunk előállítani. Vagy úgy, hogy a begépelt szöveget dolgozza fel a számítógép a szintetizátor részére, vagy előre programozott s kívánságra előhívható programok alapján a kész szövegek szólaltathatók meg. — És a náthás meg a rekedt hang? Érdemes volt ezzel is fáradozniuk? — Nem kérték volna tőlünk számon, de érdekelt bennünket ezek mibenléte, szerkezete is, és ismerve az embereket, úgy véltük, ez is emeli a gép érdekességét, értékét. Azonban meg kell mondjam, korántsem ez a félig-meddig játékos „ráadás” állított minket a legkeményebb próba elé, mint sokan talán hiszik. A legfáradságosabb munka az volt, hogy a Ismeri a magyar helyesírást és játsiani is tud ... gépnek a már viszonylag jó beszédminőségét tovább finomítsuk. — Bár a magyar beszédnek előre meghatározott akusztikai elemekből való szintetizálása önmagában is izgalmas feladat, nyilván a gyakorlati felhasználás lehetőségei is ösztönözték önöket.. . — Hogy szűkebb szakmánkkal kezdjük a választ, a beszédszintetizálás ellenőrző szerepet tölt be a fonetikában. Az úgynevezett gyakorlati életben pedig a legkülönbözőbb területeken vehetik hasznát. Például a magyarul tanulókkal — diktálva nekik a feladatot, amelyekre ők a választ az írógépen beütik — játékos módon helyesírást, számolást gyakoroltathat a gép, mégpedig objektiven, türelmesen. Aki kipróbálta — például a nemzetközi vásáron — alig akarta átadni a helyét a következő vállalkozónak. Aztán .. el tudom képzelni, hogy egy olyan A HUNGAROVOX feltalálói: Olaszy Gábor és Kiss Gábor FOTO: BOROS JENŐ üzemben, ahol a munkások gyakorta más-más helyen dolgoznak, műszakkezdéskor a gép igazítja útba őket úgy, hogy az érkező benyomja a kártyáját, mire a gép megmondja, aznap hova várják. A találmány már a leendő gyártó kezében van. A BEAG Elektroakusztikai Gyár vette meg, vállalta a gyártásra való előkészítést, a sorozatgyártást, a feltalálók pedig a szerződés szerint minden további fejlesztési eredményt a BEAG rendelkezésére bocsátanak. Karcsay Rezső gyártmányfejlesztési főmérnök további felhasználási lehetőségeket említ: — A HUNGAROVOX-szal tömör, szóbeli utasítások adhatók automata vagy félautomata gyártósorok kezelőszemélyzetének. Működhet diszpécserközpontokban, erőművi vezérlőtermekben, telexvonalhoz csatlakoztatva, hangosan továbbíthatja az üzenetet, el tudom képzelni robot-informátorként is az idegenforgalomban. — Önök igen gyorsan döntöttek a találmány megvásárlásáról, mondhatnám kaptak rajta . . . — Ez igy talán túlzás, hiszen nem a megélhetésünkhöz kellett. A világ számos országába szállított oktatási- és stúdióberendezéseinkhez, mérőrendszereinkhez, stadionokban és konferenciákon használatos hangrendszereinkhez képest a HUNGAROVOX-tól válható bevétel nem igazán jelentős. Azonban általános fejlesztési céljainkkal jól egybevág, hiszen általa nem csupán mennyiségileg produkálhatunk valamivel többet, hanem egy számunkra új technikai kultúrát is meghonosítunk gyárunkban. S ha — természeténél fogva — a HUNGAROVOX-ot szinte csak a belföldi piac igényli is, színvonalbeli referenciaként külföldi hírünkre is hatással lehet. — A „szinte” szócskával azonban némi külpiaci lehetőségre is utal... — Igen, mivel a magyar nyelv külföldi oktatásának lehet játékos segédeszköze. Ügy tervezzük, hogy a szintetizátor vezérlését a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének Syster és Varyter típusú személyi számítógépeivel oldjuk meg. Elképzelhetőnek tartom azonban, hogy — ha erre igény lesz — előkészítő programokat készíttetünk a legelterjedtebb nyugati személyi számítógépekhez is. — Hol tartanak most a gyártáselőkészítésben, és mikor jelenik meg a nemzetközi vásáron a már BEAG-emblémás HUNGAROVOX? — A mintapéldányon dolgoznak munkatársaink, s jövőre már a piacképes beszélőgépet szeretnénk bemutatni. BALÁZS ISTVÁN I 12
