Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-05-12 / 10. szám
A nagyvilágban ma is kétféle nézet ismert a termálvizes terápiával kapcsolatosan. Az egyiket, a gazdag gyógyászati tapasztalatokra építve, azok az országok képviselik, ahol bőséges hozammal buzognak a meleg vizű gyógyforrások, ahol a kutak közelében kórházak, szanatóriumok, szállodák fogadják a gyógyulni vágyókat. A másik nézet szakértői nem hisznek a gyógyvíz hatásában: az eredményeket esetlegesnek, a módszereket áltudományosnak minősítik. Ezekben az országokban, az orvosi szakvélemények alapján a szocális biztosítási rendszer nem ismeri el gyógykezelésnek a balneoterápiát, ezért annak költségeit — szemben egy hagyományos, tablettákkal történő kórházi kezeléssel — nem téríti meg. A magyar balneoterápia szakértői azt vallják, hogy a gyógyvizes kezelés a gyógyszerészeti készítményekkel együttesen vezet leggyorsabban a kívánt eredményekhez. Bár egyes gyógyfürdőinkről szóló mendemondák szerint, a beteg mankóval érkezik és futva távozik, általában mégis a hoszszabb, a több alkalommal végzett gondos kezelés vezet a beteg állapotának javulásához, gyógyulásához. Magyarország a gyógyvizek mennyiségét, fajtáját és hozamát tekintve, az elsők között áll Európában. Ezért is került az elmúlt évtizedekben ismét idegenforgalmunk figyelmének középpontjába a termálvíz, a gyógyszálló. Gyógy-idegenforgalmunk gazdája a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat, amely jelenleg hat, Európa-szerte jól ismert szállodával rendelkezik. Irányításuk alá tartozik a Gellért, a margitszigeti és a hévízi Hotel Thermál, hogy csak a legismertebbeket említsük. Az említett gyógyszállók kihasználtsága évről évre 80—90 százalékos ami a szállodaszakmában jelentős eredmény. A termálvizes kúrázásban nincsen holtszezon, a gyógymód télen-nyáron egyaránt hatásos, ami azt is jelenti, hogy az érintett szállodákban állandó telt ház van, csak előrendeléssel lehet szobához jutni. A gyógy-idegenforgalomban rejlő lehetőségeket felismerve a 300 millió dollár értékű magyar—osztrák idegenforgalmi hitelmegállapodás keretében — csaknem 300 millió schilling értékben —, két újabb gyógyszállódét avatnak a közeljövőben. Hévíz, a mozgásszervi bántalmaktól szenvedők Mekkája. Ez 1. Nemcsak betegeknek, hanem a felüdülni vágyóknak is kínálnak jó néhány szolgáltatást a Danubius szállodáiban 2. A hitelkeretből épült első gyógyszálló: Thermál Hotel Aqua. Magyar tervezés - osztrák kivitelezés 3. A főváros központjában, a Belvárostól ötpercnyire, a Margitsziget árnyas fái alatt a Thermál Szálló 4-5. Az alapos megelőző orvosi vizsgálatok után egyéni gyógymódot alkalmaznak a gyógyszállodákban 6. A Gellért gyógyfürdő FOTÖ: DANUBIUS ARCHÍV nemcsak „slogan”, dr. Stecker Ottó, a hévízi Állami Kórház főigazgatója tudná bizonyítani valóságtartalmát. Hévízre beutalót szerezni, vagy szállodaszobához jutni, az év minden szakában szinte lehetetlen. Belkereskedelmünk vezetői ezért döntöttek még egy hévízi gyógyszálló felépítéséről, amelyet az idén nyárra tesznek vendégfogadásra alkalmassá az osztrák kivitelezők. A 224 szobás Hotel Aqua messzebb van Budapesttől (210 km), mint Bécstől (180 km). A minden kényelemmel felszerelt hotelban balneológiái szakértőkből álló orvosgárda áll majd a vendégek rendelkezésére. A 136 szobás Thermál Hotel Sárvár a jövő évben fogad majd vendégeket. A sárvári és a rábasömjéni gyógyvíz összetétele lehetővé teszi a mozgásbántalmak mellett a légúti és a nőgyógyászati rendellenességek hatásos orvoslását is. Ugyan a thermál-turizmus Európában nem ismeretlen, de például az időjárástól sokat szenvedő Skandináviában mégsem közkedvelt. Ezt az „idegenkedő” piacot talán áttöri majd az a megállapodás, amelyet a Danubius kötött egy svéd céggel. Ennek értelmében a nyugati határszélen található, gyógyvízben gazdag Bükfürdőn svéd tőkéből és kivitelezésben, jövőre lerakják az újabb termálszálló alapkövét. A szerződésben nagyon is célirányos piacpolitikát fogalmaztak meg: a szálloda bevezetésének időszakában, tehát az első öt esztendőben 40 százalékos telítési garanciát vállalt a svéd partner. Az ország termálvízkincsét és az arra épült szállodahálózatot, valamint a keresleti piacot egybevetve megállapíthatjuk, hogy e három gyógyszálloda közeljövőbeni megnyitásával szélesedik a kínálat, de még korántsem lesz teljes. Különösen Budapesten, ahol — a Danubius szakembereinek véleménye szerint — a Hotel Thermál Margitszigetben további 4— 600 ágy, hasonlóan jó kihasználtsági mutatóval lenne értékesíthető. Figyelembe véve azonban az ország gazdasági erőforrásait, saját erőből, hazai finanszírozásból a közeljövőben ezek a tervek nem valósíthatók meg. Az egyébként hagyományosan jó osztrák—magyar gazdasági kapcsolatok kiemelkedő állomása az évekkel ezelőtt megkötött magyar—osztrák idegenforgalmi hitelmegállapodás. A kölcsönös gazdasági előnyökön túlmutató politikai háttérre-hatásra utal a szerződő felek megállapodása, amelyet így fogalmaztak meg a Hotel Thermál Sárvár alapkőletételi okmányában: „A beruházás pénzügyi fedezete a magyar—osztrák idegenforgalmi megállapodás keretében Magyarországnak nyújtott osztrák hitel. Legyen ez a beruházás jó példája az eltérő társadalmi rendszerű országok békés, bgráti együttműködésének. Kívánjuk kortársainknak, s az utánunk jövő nemzedékeknek, hogy ez a dokumentum ne háborús rombolás következtében, hanem az elöregedett szálloda újjáépítésekor kerüljön ismét napvilágra”. LINTNER SÁNDOR 9
