Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-05-12 / 10. szám
DÖNTÉS UTÁN Élénk a diplomáciai forgalom Magyarországon. Államelnökök és kormányfők adják egymásnak a kilincset. A tét nagy: a magyar társadalom — és tegyük hozzá, minden nép — aggódik a világpolitikai feszültség növekedése miatt, békét akar. A nemzetközi kapcsolatokban ez a kérdések kérdése. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának legutóbbi ülésén megtárgyalták az ország külpolitikáját, és amellett foglaltak állást, hogy a magyar vezetés folytassa tovább eddigi politikáját, segítse elő a tárgyalásokat. Megerősítették azt az álláspontunkat, hogy a kölcsönös biztonság alapján a fegyverkezés alacsonyabb szintjén szülessenek tárgyalásos megegyezések minden vitás kérdésről. Ezt a jelenlegi helyzetben különösen szükségesnek, de lehetségesnek is tartják. A Központi Bizottság ülésén fontos döntések születtek a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről. Az elmúlt hónapok során — a Központi Bizottság felkérésére — szakértők százai dolgoztak és széleskörű viták folytak. Vannak, akik hajlamosak egy-egy új döntésnél csak a pillanatot, az elmozdulást figyelni, pedig a további lépésnek mindig múltja, története van, a megérett folyamat teszi lehetővé a folytatást. Egy nemrég megjelent cikkben — „A reformviták sűrűjében” — Berend T. Iván mutat rá arra, hogy a gazdasági reform néhány eleme már 1954-ben megfogalmazódott, de az akkori körülmények közt ezek nem valósulhattak meg. A magyar mezőgazdaság mai teljesítményei sem az égből pottyantak. Előzményeképpen szükség volt a begyűjtés, mint intézményes megoldás eltörlésére, a szövetkezeti tulajdon széles körű megteremtésére .a háztáji- és a nagyüzemi forma kombinációinak kimunkálására és gyakorlatára. A jelenlegi döntéseknél sok mindent kellett mérlegelni. Az elmúlt évtizedben volt néhány évünk, amikor a szakemberek „kivárni” igyekeztek a kedvezőtlen széljárás megfordulását és ezért elmulasztották AZ ORSZÁGGYŰLÉS Az országgyűlés a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságának ellenőrzése céljából hozott törvényt az Alkotmányjogi Tanácsról. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter expozéjában felidézte az országgyűlés legutóbbi ülésszakát, amely törtvényt fogadott el az Alkotmány módosítására. Ez a törvény a többi között azt az új rendelkezést is az Alkotmányba iktatta, hogy az országgyűlés hozza létre az Alkotmányjogi Tanácsot. Az igiazságügyminiszter hangsúlyozta, hogy a Tanács léte és működése abban az irányban fog hatni, hogy a jogszabályi előkészítő szervek még az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítsanak az alkotmányossági és a törvényességi követelmények betartására. A képviselők elfogadták a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot is, amelyet Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese terjesztett elő. megtenni a szükséges lépéseket. A helyzet azonban tovább romlott és bebizonyosodott, hogy „nem lépni” életveszélyes dolog. Lépni kell tehát, de hogyan? Mérlegelni kell, megkeresni, megtalálni és eldönteni, mi a lehetséges és a szükséges legjobb változata: ez a politika művészetének igazi teherpróbája. A tudományos közélet eszmecseréi során sokféle változat, modell és javaslat adódott, a vita hevében sokszor „sarkítottan”. (Gyakran úgy, mintha a gazdasági élet laboratóriumi kísérletezés lehetne; mintha nem létezne világgazdasági és világpolitikai környezet; mintha tisztán közgazdasági eszközökkel, minden zavaró tényező nélküli elméleti konstrukció lehetne a kívánatos forma). A politikai vezetésnek választania kellett a közgazdaságtudomány nagyrészt egymással is hadakozó különböző elképzelései közül, figyelembe véve a társadalmi és politikai összefüggéseket, a társadalmi következményeket is. Tizenhat év telt el a gazdaságirányítás 1968-as reformja óta, és a másfél évtizedes eredmények, tapasztalatok alapján most hosszú távú, nagy idő- és társadalmi horizontú döntések születtek. A Központi Bizottság a kereteket szabta meg, most az állami vezetés feladata, hogy kidolgozza a szükséges intézményi és szervezeti formákat, megkezdje a végrehajtást, amelynek első lépései már az idén esedékesek, teljes kibontakozásuk a következő esztendőkben történik meg, hatása pedig nyilvánvalóan az ezredfordulóig tarthat. Nem hisszük, hogy megoldásaink, akárcsak Kelet-Európábán is, az egyedül üdvözítőek: tanulunk egymástól, figyelünk egymás tapasztalataira, a szerénység kötelez. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének jelemzője, hogy a gazdasági élet szinte minden területén gyökeres, összefüggő, kölcsönható változásokat hoz. Ugyanakkor az alap változatlan: a társadalmi tulajdonra épülő, a piac-, a pénz- és áruviszonyok törvényszerűségeit figyelembe vevő szocialista tervgazdaság. SZ. M. TAVASZI ÜLÉSSZAKA Mint hangsúlyozta, az állami munkában az irányítás és az igazgatás valamennyi területének nélkülözhetetlen eszköze, a vezetői tevékenység szerves része, az ellenőrzés. A társadálryi-gazdasági fejlődés nehezebbé vált feltételei mellett — mutatott rá Borbándi János — az állampolgárok döntő többsége tudja, hogy csak jobb munkával lehet megőrizni vívmányainkat és elért eredményeinket. Az új törvény kiszélesíti a népi ellenőrzés hatáskörét, hogy vizsgálataival minél nagyobb segítséget nyújtson a törvényesség és az állami, állampolgári fegyelem megszilárdításához, a nemzeti vagyon, a társadalmi tulajdon védelméhez. a visszaélések leleplezéséhez. Dr. Köpeczi Béla művelődési miniszter beszámolóját a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programjáról, illetve az erről folytatott vitát következő számunkban ismertetjük. MAGYAR—OLASZ KORMÁNYFŐI TÁRGYALÁSOK Giulio Andreotti, az Olasz Köztársaság külügyminisztere, Bettino Craxi miniszterelnök és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a tárgyalóasztalnál FOTO: MANEK ATTILA — MTI Hivatalos látogatáson hazánkban járt Bettino Craxi, az Olasz Köztársaság miniszterelnöke és Giulio Andreotti külügyminiszter. Magyar partnereikkel — Lázár Györggyel, a Minisztertanács elnökével, illetve Várkonyi Péter külügyminiszterrel — egyetértettek abban, hogy a kelet— nyugati kapcsolatokban párbeszédekre van szükség, amelyek elvezetnek az érdemi tárgyalásokhoz. Az olasz küldöttséget fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára is. A megbeszéléseken áttekintették a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat. Ügy ítélték meg, hogy a jövőben további lehetőségek nyílnak az együttműködésre a termelési kooperációkban és a harmadik piacokon való közös fellépésben. Tárgyaltak a kulturális értékek cseréjéről és erőteljesebb fejlesztéséről. „őszinte, baráti eszmecserét folytattunk Kádár Jánossal és a magyar vezetőkkel a kétoldalú kapcsolatokról és a kelet—nyugati tárgyalások fontosságáról” — jelentette ki egyebek között a Hilton-szállóban rendezett sajtóértekezleten Bettino Craxi. Az olasz kormányfő a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában megtekintette a Rómában élő magyar művész, Amerigo Tot „A mag apoteózisa” című alkotását. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Bemard Lown amerikai orvosprofesszort, a „Nemzetközi Orvosmozgalom a nukleáris háború megelőzéséért” társelnökét, aki a Magyar Tudományos Akadémia vendégeként tartózkodott Magyarországon FOTO: manek Attila — mti 2
