Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-04-28 / 9. szám
Magyar Hírek Néhány részlet Szántó Miklós bebeszámolójából: ...„Az 1959 tavasza óta megjelent 642 számból dokumentumértékűen összeállítható az emigrációs politikának és a diaszpóra helyzetének, a szülőföld és a szórvány magyarság közötti viszony átalakulásának — mondhatnám így is — korszakos fordulatának az utolsó negyedszázadában lezajlott teljes eseménytörténete ...” 1963-tól, az amnesztia-rendelettől kezdve megindultak a hazalátogatók ezrei, majd tízezrei, 1970-től évi 180 ezer körüli átlaggal folytatódott máig is. A Magyar Hírek két hazalátogatás közt tartotta a kapcsolatot ezekkel a tömegekkel, válaszolt kérdéseikre. Az amnesztiával kezdődött a döntő fordulat. A hazalátogatók tapasztalták a gyökeres változásokat, a körénk szőtt hazugságháló szétfoszlott, és olvasóink tízezrei örömmel nyugtázták, hogy a lap igazat ír, hitele lett minden sorunknak.” ... „Újra és újra elemeztük az olvasóközeg demográfiai, politikai változásait, sőt hangulati hullámzásait is. Évente száz és száz levél bizonyítja a legfontosabbat, az olvasók szeretetét és kötődését.” ... „Az utóbbi években az ország közvéleménye is látja már, amit mi az első perctől máig hittünk és tudtunk, hogy ez a feladat — elkoptatott és sokszor félreértett kifejezéssel — százados nemzeti sorskérdéseink egyikének pozitív megoldását jelentette és jelenti, ezért kiemelkedően fontos. Érdemes volt tehát minden erőnket és képességünket belevetni. Kérem a Tisztelt Elnökséget, vegye tudomásul és hagyja jóvá a beszámolót és újítsa meg a bizalmát a Magyar Hírek kollektívája iránt, amely kész és képes az eddiginél hatékonyabban megoldani a régi feladatot az új viszonyok közt, a következő negyedszázadban is.”. . . A Nyelvünk és Kultúránk Imre Samu akadémikus többek között a következőket mondotta: ... „A folyóirat 14 éves. Menet közben állandóan változott, — az első szám szerény külsejétől és tartalmától, a mai átalakult formáig — megnőtt a terjedelem, új elemekkel gazdagodott a tartalom. Módosultak a célok is: a tájékoztatás mellett a módszertani tapasztalatokra helyeződött át a hangsúly. A 111. Anyanyelvi Konferencián került előtérbe a kétnyelvűség, a kettős kultúra, a magyar — mint második nyelv — problémája. A folyóirat rugalmasan alkalmazkodott a feladatokhoz, és segítette az elméleti tisztázódást. Bizonyos mértékig elméleti folyóirattá váltunk. Az idők folyamán újra meg újra vitatkoztunk azon, kiknek is készül a folyóirat. A szerkesztő-bizottság, amelynek egyébként nyolc hazai és hat külföldi tagja van, azon az állásponton van, hogy a Nyelvünk és Kultúránk a szakemberek szűk körénél szélesebben hasson és adjuk a kezébe mindazoknak, akik érdeklődnek a magyar nyelv, kultúra és irodalom iránt, elégítse ki a többrétű olvasóközönséget ...” Időszerű feladatok Gosztonyi János főtitkár rövid tájékoztatója során a következő témákat érintette: Az anyanyelvi mozgalom idei rendezvényeire minden előkészület megtörtént, a balatoni táborok. a sárospataki tanfolyam, a debreceni pedagógus-továbbképző szervezése jó ütemben folyik. Az idén — augusztus 6—9 között — kerül sor a szórványmagyarság-kutatók első konferenciájára. Rendezőszervek: a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézete, a Széchenyi Könyvtár és a Magyarok Világszövetsége. Jövő tavasszal lesz Weiner Leó születésének 100. évfordulója és a nagy művész tevékenységéről találkozó keretében emlékeznek meg majd a tanítványok a világ minden részéből. A rendezvényt közösen szervezi a Zeneművészeti Főiskola és a Magyarok Világszövetsége. 1985. augusztus 5—10 között lesz Veszprémben az V. Anyanyelvi Konferencia, ezt követi a Magyar Könyvtárosok II. találkozója, augusztus 21—26 között pedig az agrárszakemberek tudományos találkozójára kerül sor. A főtitkár beszámolt a Nemzeti Színház javára történő felajánlásról is. Bejelentette, hogy a Magyarok Világszövetsége kezdeményezésére új rendelkezés született. Azok a nyugdíjas nagyszülők, akik kiutaznak gyermekeik családjához, hogy unokáikkal a magyar nyelvet gyakorolják, vagy őket a magyar nyelvre megtanítsák — az eddigi 3 hónappal szemben — három évig kaphatják nyugdíjukat. Az ehhez szükséges igazolásokat a Magyarok Világszövetsége adja. Megalakult — az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége példájára — a Magyar Fórum: a Magyar Értelmiségi Találkozók Védnöksége. Elnöke Szabó Zoltán nyugalmazott miniszter, a Magyarok Világszövetsége volt főtitkára lett. A vita Az eszmecsere igen szerteágazó, javaslatokban gazdag volt — egy-egy hozzászóló a kérdések egész láncolatát érintette —, ezért az alábbiakban témakörönként adunk áttekintést a felmerült gondolatokról. Magyar Fórum. Boldizsár Iván javasolta, hogy az értelmiségi védnökség tagjai közé vegyük fel az irodalomtudomány és a hungarológia hivatott képviselőit is. Pun gór Ernő a A negyedszázados A Magyarok Világszövetsége Elnöksége — Bognár József professzor elnökletével 1984. április 9-én — megtartotta tavaszi rendes ülését. Az elnökség meleg szavakkal emlékezett meg a nemrég elhunyt Dr. Zsebők Zoltán profeszszor, elnökségi tag másfél évtizedes tevékenységéről. Az ülés napirendjén a következő témák szerepeltek: 1. A negyedszázados Magyar Hírek. Előadó: Szántó Miklós főszerkesztő ; 2. Imre Samu akadémikus, a Nyelvünk és Kultúránk szerkesztőjének beszámolója a folyóirat helyzetéről: 3. Időszerű kérdések. Előadó: Dr. Gosztonyi János, a Magyarok Világszövetsége főtitkára. A vita során felszólalt Boldizsár Iván író, Pungor Ernő akadémikus, Kürti László református püspök, Szabó István filmrendező, Keresztury Dezső író, Rónai Rudolf a Kulturális Kapcsolatok Intézete elnöke, Király István akadémikus, Szabó Zoltán és Kárpáti József a Világszövetség két volt főtitkára. Az elnökségi ülésen bemutatták Aszmann Ferenc a Brazíliában élő magyar festőművész „Kőfejtő” című alkotását, amelyet a művész a Magyarok Világszövetségének adományozott. A hozzászólásokra adott válaszok után az ülés Bognár József zárszavával fejeződött be. Ülésezett a Magyarok Világszövetsége Elnöksége 2
