Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-04-28 / 9. szám
matematikusok és fizikusok részvételét ajánlotta, Kürti László a különböző felekezetek teológusainak beválasztását kérte, Szabó István pedig a film- és színházművészek részvételére tett javaslatot. Szabó Zoltán azt fejtegette, hogy az eddigi értelmiségi találkozók sikeresek voltak, a jövőben a szakterületek rendezvényei után gondoskodni kell a felvetett javaslatok megvalósításáról, és ezt a folyamatosságot van hivatva biztosítani a Magyar Fórum megszervezése. Rónai Rudolf kérte, hogy a jövőben is hasznosítsák a partnerszervezetekkel és intézményekkel való együttműködés jó tapasztalatait. Video- és filmellátás. Szabó István elemezte a tömegkommunikáció forradalmi átalakulását és javasolta, hogy a Magyarok Világszövetsége hozzon létre video-szalagtárakat, a Magyar Hírek segítségével mérje fel az igényeket és gondoskodjék a szalagok kölcsönzéséről. Magyar Hírek — Nyelvünk és Kultúránk. Boldizsár Iván részletesen elemezte a Magyar Hírek olvasóközönségének rétegződését és felhívta a figyelmet a terjesztés fontosságára. Erről szólt és tett javaslatot Kárpáti József és Rónai Rudolf is. Egyéb témák. Szabó Zoltán javasolta, hogy a kiutazó nyugdíjas nagyszülők kapjanak segítséget a nyelvtanításhoz. Szabó István kérte, hogy a művészcsoportok műsorszámainak kiválasztásánál legyenek tekintettel a Nemzeti Színházzal kapcsolatos akcióra. Többen is sürgették, hogy a felajánlások propagandája és szervezése legyen gyorsabb és rugalmasabb. Pungor Ernő szóvátette, hogy közeledik Than Károly, a híres tudós centenáriuma, és javasolta a Magyarok Világszövetsége részvételét a megemlékezésben. Zárszavában Bognár József professzor javasolta az elnökségnek, fejezze ki bizalmát a Magyar Hírek szerkesztősége iránt és újítsa meg megbízását. A javaslatot az elnökség elfogadta. Javasolta azt is, hogy az elnökség hagyja jóvá a Magyar Fórum meglakulását, működési elveit azzal, hogy vizsgáljuk majd meg más tudományterületek, művészeti ágak képviselőinek részvételét is. Végül az elnökség kifejezte egyetértését a Világszövetség idei programjával és a jövő évi rendezvények tervével. SZ. M. 1. Bognár József elnöki megnyitóját mondjo (balra: Imre Samu és Gosztonyi János) 2. Keresztury Dezső, az MVSZ alelnöke beszél 3. Kürti László, református püspök 4. Rónai Rudolf 5. Dr. Szabó Zoltán beszél, mellette Kárpáti József 6. Király István 7. Boldizsár Iván FOTO: NOVOTTA FERENC [Mittel PÁRBESZÉD A BIZALOMÉRT Közélet - diplomácia A kis országok — különösen a két világrendszer határán elhelyezkedők, így hazánk is — érzékenyebbek a nemzetközi helyzet alakulására. Az Országos Béketanács legutóbbi ülésén is a kis országok sajátos helyzetét és szerepét vizsgálták, valamint megvitatták a szervezet idei programját. Ennek egyik igen érdekes részét március elején tartották. „Az ember felelőssége a mai világban” címmel hivők és marxisták párbeszéde folyt; vizsgálták az egyetemes jellegű kérdést, hogy mit tehet az egyes ember az igazságosság, a humánum és a világ békéjének megőrzéséért. A dialógusban — mint erről a Magyar Hírek már beszámolt — külföldi teológusok és társadalomtudósok is részt vettek. A téma és a körülötte kibontakoztatott érdekes vita önmagában is mutatja, hogy egy kis ország milyen módon járulhat hozzá a nemzetközi megértés, így is mondhatnám, szót értés erősítéséhez. A párbeszéd minden vitás kérdésben olyan közös alap elérését célozza, amelyen létrejöhet és növekedhet a bizalom. Mert a nemzetközi helyzet veszélyességének oka — s egyben következménye — a bizalom hiánya vagy legalábbis lecsökkent volta. E bizalmatlanság vezet a biztonság hajszolására, a fegyverkezési versenyre és juttatta a világot abba a teljesen irracionális állapotba, hogy a múlt évben már 800 milliárd dollárt költöttek katonai célokra; háromszor annyit, mint tíz évvel ezelőtt, és senki nem merné azt állítani, hogy ma nagyobb biztonság uralkodik a világban, mint 1974-ben. Az elmúlt időszak megmutatta a kis országok hasznos szerepét a kompromisszumok kidolgozásában, bár természetesen a lényeges döntések a vezető nagyhatalmak viszonyától függenek. A madridi Európa-konferencia meggyőző bizonyíték e két egymás mellett ható tényező szerepére, a Nyugaton és Keleten egyaránt elfogadható megállapodások fontosságára, és remélhetőleg az lesz Stockholm is. Az ésszerű és a különböző érdekeket figyelembe vevő megegyezések kidolgozásában a két katonai szervezet kisebb tagjai és a semlegesek értékes munkát végeztek. A magyar politika nyitott minden olyan elképzelés iránt, amely a béke megszilárdításának gondolatát, a fegyverkezési hajsza lefékezését hirdeti. A második világháborút követően az erőviszonyok átrendeződése — mindenekelőtt Európában — megváltoztatta a közepes és kis országok nemzetközi szerepét. Egyfelől Európa két egymással szembenálló katonai és gazdasági tömbbe szerveződött, aminek folyományaként kiszélesedett a kis országok külpolitikai tevékenységének köre. Másfelől a hagyományos nyugat-európai nagyhatalmak — Anglia, Franciaország, Németország — világméretű érdekei és hatalmi lehetőségei összezsugorodtak, s ezzel együtt járt a kontinentális szellemiség és az európai örökség, az Európa-tud.at erősödése. Földrészünk közép- és kis országai, függetlenül attól, hogy a kelet-nyugati választóvonal melyik oldalán helyezkednek el, különös metamorfózison mentek át. Mindinkább felismerték a nemzeti érdekek szoros és elszakíthatatlan kapcsolatát az összeurópai érdekekkel. Megmutatkozott ez már a Helsinkit előkészítő időszakban, az úgynevezett európai szerződések megkötésekor (szovjet-, NSZK, lengyel—NSZK, NDK és NSZK, valamint a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi egyezményt és a Helsinkit követő belgrádi és madridi konferencián. Paradoxon ugyan, de tény, hogy Belgrádban. egy kevésbé feszült nemzetközi helyzetben rövid, inkább csak a tárgyalt kérdéseket tartalmazó kommünikét fogadtak el, míg Madridban a nagyon megromlott körülmények ellenére terjedelmes, érdemi megegyezéseket tartalmazó záróközleményben sikerült létrehozni a konszenzust. Ennek fontos pontja az „Európai bizalom- és biztonságerősítö és leszerelési konferencia” Stockholmban és az „Európai kulturális fórum” meghirdetése Budapesten. Ez év januárjában nyílt meg a konferencia a svéd fővárosban. Általános nézet szerint hosszantartó, bonyolult értekezletre számíthatnak. Az első szakasz, amelyen a küldöttségek kifejtették alappozícióikat, március 17-ig tartott. Még korai lenne messzebbmenő következtetéseket levonni. Legfeljebb a nézeteltérések fővonalait lehet felrajzolni. A Varsói Szerződés országai Európa atommentesítésében látják a tanácskozások fő célját. Ezért javasolták első lépésként, hogy a konferencián résztvevő nukleáris hatalmak kötelezzék magukat: elsőként nem alkalmaznak atomfegyvereket. Továbbá jöjjön létre átfogó szerződés a katonai erők felhasználásának kiküszöböléséről és a békés kapcsolatok fenntartásáról. A Varsói Szerződés államai diplomáciai úton egy további javaslatot adtak át a NATO-országoknak. Eszerint a katonai kiadások csökkentése — elsősorban az összes nukleáris fegyverrel rendelkező állam, valamint más, katonailag jelentős ország részéről — igen hatásos eszköze volna a fegyverkezési verseny megszüntetésének, a leszerelésnek. Különösen jelentősek lennének ilyen intézkedések a Varsói Szerződés tagállamai, illetve a NATO-tagországok részéről, hiszen ezekre az országokra jut a világ katonai kiadásainak nagy része. A nemzetközi politikában fújdogáló fagyos szelek mellett Stockholm felértékelődött, alkalmat teremtve a közepes és kis országoknak is, hogy újabb támaszokkal ducolják alá a jelenleg ingatag kelet-nyugati dialógus szerkezetét. Ezek az országok ugyan nem teremthetik meg a bizalmat a két vezető nagyhatalom közölt, de elősegíthetik a bizalmatlanság fokozatos csökkenését. „A Magyar Népköztársaság — mint Kádár János mondotta márciusi belgrádi látogatása alkalmával — a békés egymás mellett élés elvei, a helsinki záróokmányban, a belgrádi és újabban, a madridi konferencia dokumentumaiban foglalt ajánlások szellemében kész minden lehetségest megtenni a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében. Ezt szem előtt tartva az együttműködés fenntartására és fejlesztésére, a párbeszéd folytatására törekszik a más társadalmi berendezkedésű országokkal." PETHÖ TIBOR Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogatáson hazánkban járt Bettino Craxi, az Olasz Köztársaság Minisztertanácsának elnöke. (A látogatás eseményeire következő számunkban visszatérünk.) % Az Interparlamentáris Unió konferenciájával egyidőben ülést tartott az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó IPU-fórum. A testület, amelynek a helsinki konferencián részt vett országok képviselői a tagjai, Budapesten tanácskoztak. Egyhangúlag Barcs Sándort, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnökét választották az európai IPU-fórum elnöké-Párizsban, a CGT székházában a Szakszervezeti Világszövetség Irodájának 31. ülésszaka után sajtóértekezletet tartott Gáspár Sándor, a SZOT és a Szakszervezeti Világszövetség elnöke. Hangsúlyozta, hogy az ülésszakon az SZVSZ ismét kifejezte a szakszervezeti akcióegységre irányuló törekvését, melynek az a célja, hogy a különböző irányzatú szakszervezetek közösen lépjenek fel a béke és biztonság védelmének a világ minden dolgozóját érintő kérdésében. Gáspár Sándor rámutatott a nemzetközi gazdasági együttműködés fokozásának jelentőségére is. Ezen a téren még korántsem merítettek ki minden lehetőséget. A szakszervezeteknek van lehetőségük az események befolyásolására, s közös fellépéssel még jobban kiszélesíthetik ezt a lehetőséget. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra az Angliában elhunyt kiváló fotóművész, Világ Miklós hamvait FOTÓ: REZES MOLNÁR ESZTER
