Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-01-21 / 1-2. szám
MM ■ újdonságértéket honoráló piac megteremtését is beleértjük. Sokösszetevős folyamatnak, a gazdaság egyik fő hajtóerejének fogjak fel tehát. Számos intézmény ta) tja feladatának, hogy ösztönözze, gyorsítsa a megvalósulás tempóját, növelje hatékonyságát. Az 1961-ben alakult Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (a kormány koordináló, tanácsadó szerve) például külön pénzalappal támogatja a népgazdaság számára fontos újdonságok — gyártmányok, technológiák — bevezetését. 1983 tavaszán ugyanis megalakult a Műszaki Fejlesztési Pénzügyi Egyesülés, amely hatszázmillió forintos alaptőkével indult. Hét hónap alatt közel 200 millió forintos kölcsönt nyújtott — főleg a gyorsan megvalósítható és jól jövedelmező ajánlatokra. Különös tekintettel volt az exportképességre. Érdekes például a világszerte ismert Taurus Gumiipari Vállalat használt-gumiabroncs aprító szabadalmának a sorsa. Ennek megvalósítására 18 millió forintot adtak, s Nyíregyházán referenciaüzemet rendeztek be, amelyet külföldi szakemberek is megtekinthetnek. (A gép a használt gumiköpenyekből kipréseli a még felhasználható gumit. Külföldi eladási esélyét különösen az növeli meg, hogy mindössze negyedannyi energiával működik, mint a konkurrens gépek.) Elképzelésekben tehát nincs hiány, s a jelek szerint egyre gyorsabb a megvalósítás is. Ezt dr. Szekér Gyula, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke a következőkkel magyarázta: „A műszaki fejlesztés mindenekelőtt a vállalat feladata. Mivel ezt a felelősséget nem adhatja át másnak, rendelkeznie is kell azokkal az erőforrásokkal, amelyek birtokában képes a műszaki fejlesztés megvalósítására. Így hát nem vitás: a műszaki fejlesztés meggyorsításának lényeges feltétele, hogy erősítsük a vállalatok nyereségérdekeltségét és vállalkozókészségét. Állandóan korszerűsíteni kell a műszaki értelmiség műszaki és gazdasági ismereteit is. Határozottan előnyben kell részesíteni a nagyobb tudású, a nagyobb kreativitású szakembereket, jobban megbecsülve őket. A műszaki fejlesztés ugyanis javarészben az innováció folyamatában érvényesülő gazdasági vállalkozás, ezért egyre inkább arra törekszünk, hogy vállalkozásszerűen is kezeljük.” Az elmondottakat, tehát a vállalati kutatások súlyát bizonyítja az is, hogy a Magyarországról 1982-ben külföldön bejelentett 1608 szabadalomból 1160-at vállalati kutató-fejlesztő helyeken dolgoztak ki, 350-et központi kutatóintézetekben, 94-et felsőoktatási kutatóhelyeken, négyet pedig egyéb helyen. Ugyanakkor a vállalati háttérrel nem rendelkezők is esélyt kaphatnak találmányuk nagyüzemi gyártására. A feltaláló ugyanis általában nem ért ahhoz, hogyan lehetne a gyakorlatban is felhasználni újítását. Nem tudja, milyen háttériparra van szüksége, vagy nem tudja vállalni e háttéripar megteremtésének anyagi terheit. E menedzselési szándékkal 1980- ban hozták létre a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában levő Központi Váltó- és Hitelbank Rt. Innovációs Alapját. Ez a találmányok ipari megvalósításával és értékesítésével foglalkozik. Úgynevezett kockázatvállalási alapot bocsát az újítók, feltalálók rendelkezésére. Ha siker koronázza a próbálkozást, az Innovációs Alap is keres, ha nem, akkor elveszett a pénz. Az Innovációs Alap 600 millió forintos alaptőkével indult, ebből három év alatt 240 milliót folyósított. Alaposan megvizsgálják, milyen pályázatot fogadnak el: évente általában csak 50 találmányt támogatnak, pedig jóval több terv fut be hozzájuk. Erről Birman Erzsébet, az Innovációs Alap igazgatója így nyilatkozott: „Nem vagyunk jótékonysági intézmény. Márpedig az innováció természeténél fogva kockázatos. így hát csak azokat az ötleteket menedzseljük, amelyek szerintünk jól értékesíthetők. Ha nem látunk a tervben fantáziát, indoklás nélkül elutasítjuk. A három év alatt kihelyezett közel negyedmilliárd forintból egyébként 43 millió forint már vissza is jött." * Nedeczkyné ránctalanító krémjét ugyancsak az Innovációs Alap karolta föl, a debreceni Biogal Gyógyszergyárral együtt. Rövid 4 idő alatt megkezdték a gyártást, s nagy sikert értek el. A kutatásra és a gyártásra fordított 4 millió forintos beruházásból már a krém forgalmazásának első hónapjában 1,5 millió megtérült. Külföldön is érdeklődnek a szer iránt. Ugyancsak innováció terméke az a krém, amely jelentősen csökkenti a bőr megégéséből eredő fájdalmat, elősegíti a gyors regenerálódást. A nyolcvanas éveit taposó Széles Lajos kísérletezte ki, természetes anyagok felhasználásával. Az Innovációs Alap segítségével került forgalomba — a kelleténél talán hosszabb „akadályfutás” után — a Széles-féle recept szerint készülő Irix nevű spray, amelyet elsősorban a naptól felégett bőr megnyugtatására javasolnak. E recept alapján készül a súlyosabb égések gyógyítására alkalmas Naxol nevű gyógyszer is, csakhogy ennek laboratóriumi vizsgálatsorozata hosszadalmasabb, ezért még nem kapható. * Érthető ugyan, hogy a hazai újítói-feltalálói tevékenység termékei közül a szépítő-gyógyító szerek a legismertebbek, ám — jelentőségüket nem lebecsülve — azért le kell szögeznünk: külkereskedelmi mérlegünk javulását, ipari-technikai kultúránk fejlődését a „sztorikkal” kevéssé színesíthető és a nagyközönség számára sokszor nehezebben érthetőkövethető újítások, találmányok serkentik elsősorban. Például egy meglehetősen általános tünet terápiájára: a magyar gazdaságban ugyanis a termelés túlzottan anyagigényes és iparunk energiafogyasztása is nagyobb az indokoltnál. A központi fejlesztési programok mellett egy vadonatúj, háromszázmilliós alaptőkével létrehozott szervezet — az Építőipari Innovációs Alap — is elsősorban az anyag- és energiatakarékos technológiák kifejlesztését-meghonosítását támogatja. Az ugyancsak új Agrár Innovációs Alap pedig a mezőgazdaságban hasznosítható szellemi termékeket karolja föl. Magyarországon a fejlesztési politika része az a koncepció is, miszerint a jövőben többet kell költeni licenc-vásárlásra, mivel ilyen módon gyorsan lehet bevezetni a legkorszerűbb, másutt már kipróbált eljárásokat. OLTVÁNYI TAMÁS 1. Újdonság az Egyesült Izzó Kutató Intézetéből: sebészeti célokra használható lézerberendezés FOTÓ: TÓTH GYULA — MTI 2. Francia licenc alapján készítenek mágnestárcsás tárolókat a Magyar Optikai Művekben FOTÓ: BALATON JÓZSEF - MTI 3. A Kőbányai Gyógyszerárugyár egyik sikeres innovációját, a csecsemőknek szánt Fabulon kozmetikumokat vizsgálják a gyár laboratóriumában FOTÓ: HAD AS JANOS — MTI 4. 1980-ban, a világ vezető műszaki köreivel közel egyidőben dolgozták ki a mágneses buborékmemória előállításának technológiáját a Központi Fizikai Kutató Intézet és a Magyar Optikai Művek szakemberei FOTÓ: TÓTH GYULA — MTI 25
