Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-01-21 / 1-2. szám
Rubik-alapítvány, kisszövetkezet ÉRTŐ PARTNERKÉNT 1983 áprilisában a maga nemében Magyarországon egyedülálló alapítvány lépett az innovációkat támogató szervezetek sorába, mégpedig egy olyan ember jóvoltából, aki maga is számos nagy sikerű találmánnyal — egyebek mellett a nevét világszerte ismertté tevő bűvös kockával — szolgált. A Rubik Innovációs Alapítványról van szó, Rubik Ernő feltalálói jövedelmének hétmillió forintnyi részéről, mellyel az alapítványtevő újabb találmányok, ötletek megvalósítását kívánja előmozdítani. Mégpedig a sokak szerint legnehezebb, első lépés „olajozásával”, azaz: a kísérletekre, prototípus készítésre, a megvalósíthatósági, gazdaságossági vizsgálatokra fordíthatják a pályázók az alapítványtól elnyert támogatást — a hétmillió forint éves kamatját. Az alapítvány kezelője az Állami Fejlesztési Bank, amely alaptevékenységét tekintve az állam fejlesztési bankja, s mint ilyen, nagyszabású beruházásokat — például út- és vasútépítéseket, egészségügyi létesítményeket — finanszíroz. — Vajon hogyan „illik" e százmilliókkal, milliárdokkal dolgozó bank könyvelésébe e magánalapítványként jelentős, de mégiscsak „kis” összeg? — kérdeztük Komlós Jánostól, a jogi- és vállalatszervezési osztály munkatársától, aki egyik gondozója az alapítványnak. — Azt kérdi, érdemes-e vesződnünk vele? Egy bank számára, amely valóban banknak tartja magát, ez a kérdés fel sem merülhet. Bármekkora összeget el kell fogadnia, a kisebbet is természetesen. Másrészt — ha általában nagyobb összegek forgatásához „szoktunk is hozzá” — e hétmillió forint gondozása, a kurátorkodás a Rubik-alapítvány felett, jól illeszkedik banki tevékenységünk egy bizonyos körébe. Működik ugyanis három innovációs ügynökségünk: az Alkotó Ifjúság Egyesülés, amelyet az ifjúsági szövetséggel közösen működtetünk, a Kisüzemi Innovációs Iroda, ez a Kisiparosok Országos Szövetségevei közös vállalkozásunk, és a NOVOTRADE, amelyet a Központi Váltó és Hitelbank Rt.vel és a Külkereskedelmi Bankkal összefogva hoztunk létre. A téma tehát, az innováció nem idegen a számunkra, s az sem mellékes, hogy az említett ügynökségek szakértői és menedzselési tevékenységükkel egyengethetik egy-egy Rubik-alapítvány támogatta találmány útját. De adandó alkalommal — ha nagyobb horderejű találmány tűnik fel — vállalatszervezési tapasztalatunkat is hasznosíthatjuk. — Mit vállalt a bank, mint pénzintézet, és mit vállalt mint kurátor? — Az alapítvány látra szóló betétként kezelhető — azaz ha ez nagyon indokolt, az alaptőkéből is folyósítható pénz — ám kamatja a mindenkori legmagasabb tartós betéti kamat, amely most 9 százalék. Bankunk vállalta, hogy igyekszik az alaptőke reálértékét megtartani, mégpedig úgy, hogy azt haszonnal forgatja — tehát mint minden más bank a betétinél nagyobb kamattal kikölesönzi — és a nyereség egy részét az alaptőkéhez csatolja. A kurátorkodás pedig azt jelenti, hogy hozzánk futnak be a pályázatok, mi kérjük föl a szakértőket az előzetes véleményezésre, s ezeket az anyagokat továbbítjuk az alapítványtevőhöz, mivel kikötése szerint ő mondja ki a végső szót. — Tegyük fel, hogy ez kedvező. Mi lesz a folyósított összeg további sorsa? 26 —- Mielőtt válaszolnék, ki kell térnem egy fontos körülményre a Rubik-alapítvány nem nyereségérdekeit. Nagyobb tehát a szabadsága a kockázatvállalás tekintetében. Ha nálunk egy ötletből elfogadott találmány, sikeres termék születik, a pénzügyi sikernek csak a további feltalálók látják hasznát, tehát nem a bank vagy az alapítványtevő. Mégpedig azáltal, hogy kikötjük: siker esetén a támogatott személy visszafizeti a tőlünk kapott öszszeget s ezen felül hasznának esetenként meghatározott százalékát is, ami által növekedhet az újabb jelentkezőknek folyósítható öszszeg. Ha pedig a találmányból végül is nem lesz piacérett termék, a folyósított támogatást nem kell visszafizetni. Mindehhez hozzáfűzném, hogy máris látjuk: a feltalálóknak nem csupán az anyagi támogatás jelent sokat, a Rubik név is növeli hitelüket, elősegíti, hogy könnyebben boldoguljanak. De a Rubik-image jótékony hatását mutatja az is, hogy a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetségének főtitkára körlevélben fordult a tagszervezetekhez, aminek eredményeképpen a legjobb szakemberek névlegesnek tekinthető tiszteletdíjért adnak szakvéleményt. — Hány esetben volt erre szükség? — Mintegy kétszázhúsz találmány, azaz pályázat futott be. Hármat ítéltünk támogatásra érdemesnek. A pályázati anyagokat szigorúan titkosan kezeljük, ezért csak anynyit árulhatok el róluk, hogy egy optikai találmányról, egy orvosbiológiai kísérletről, és egy új elven működő motorról van szó. De mi késztette e pénzt nem fialó befektetésre az alapítvány tevő Rubik Ernőt? Az Iparművészeti Főiskola Mesterképző Intézetében találkoztunk. Januártól ő az igazgató. — Sokféle tapasztalat, indok, késztetés eredője ez az alapítvány. A saját bőrömön érzettek csakúgy, mint az, hogy találmányaim révén idővel szélesebb áttekintést nyertem az innovációs folyamatról. Másrészt mint ismert feltalálót, igen sokan kerestek Rubik Ernő fotó: dekán István meg tanácsért, vagy kértek találmányaikhoz anyagi támogatást. Amikor mindez egy bizonyos mennyiségen túljutott, úgy láttam, valahogyan ésszerűsítenem kell ezt a szituációt, egyértelművé kell tennem jogi és pénzügyi értelemben egyaránt. Az alapítvány adómentes, így ugyanazzal az összeggel több embert tudok támogatni. És a jelentkezők nagy száma miatt indokoltnak tűnt létrehozni egy bonyolító-nyilvántartó szervezetet is. Ami most már magát az alapítványt illeti, mindig két dolgot kell szem előtt tartanunk: a találmányt, mint önálló objektumot, és az embert, a feltalálót. A kettő sorsa persze szorosan összefügg, és mi mindkettőt segíteni kívánjuk. Mivel az alapítvány nem profitérdekeit, jobban figyelhet az úgynevezeti emberi szempontokra. Olyan problémákra, jelenségre gondolok, amelyek siker és sikertelenség esetén egyaránt jelentkeznek: a feltaláló általában magányos lélek, „másként járnak a kerekei”. Ezt a feltalálói magányosságot kívánjuk értő partnerként feloldani — olyan atmoszférát teremtve, mint amilyet a palántának jelent a jól fűtött melegágy. Kevésbé költőien: esetünkben nem egy gazdasági szervezet áll szemben a magányos feltalálóval, mi személyes kapcsolattal, intuitív alapon is dönthetünk. Amit persze megnehezít, hogy az alapítvány a témák tekintetében teljesen nyitott, tehát igen széles szakértői gárdával kell dolgoznunk. — Az intuíciónak — saját feltalálói pályája is bizonyítja — nagy jelentőséget tulajdonít. Erre utal az is, hogy a támogatás folyósításáról való végső döntés jogát magának tartotta fent, holott — mondjuk az orvosbiológiához — nyilván nem ért. — A szakértői jelentéseket ugyan nem nélkülözhetem, ám az intuíciónak mindenképpen szerepet kell kapnia. Mert vele jár ugyan a tévedés nem is kicsi valószínűsége, de nagy előnye, hogy igen gyors tudati működés. A budapesti Átrium Hyatt megnyitásakor alkalmam volt beszélgetni a Hyatt cég alapító tulajdonosával, ő mesélte el, hogy az első Hyatt szálló képéről, amely azután az egész szállodalánc arculatát meghatározta, fél óra alatt döntött... — Emlegetnek egy Rubik Stúdiót is, amelynek szintén köze van az innovációhoz? — Hivatalos néven: Műszaki Fejlesztő Kisszövetkezet. A legkülönbözőbb szakterületeket képviselő, tizenöt fős gárdával alakultunk, a dolog még teljesen friss, a piac „tesztelésénél” tartunk. A kisszövetkezet megalapításához pedig az vezetett, hogy jómagam < mindezideig a magányos feltalálók körébe tartoztam, és szükségét érzem, hogy kipróbáljam a tervezés egy másik útját, a csoportmunkát is. Sokmindent kihagytam, elmentem bizonyos dolgok mellett, kidolgozatlan ötleteket süllyesztettem a fiókba, részben időhiány miatt. Most talán ezek közül is megvalósulhat némelyik. Úgynevezett engineering tevékenységre vállalkozunk, amely az ötleteket egészen a piacig kíséri-gondozza. Profilunkba tartozik természetesen a játék is. azonkívül még számos környezeti elem, melyek között élünk: gondoltunk például laborberendezésekre, háztartási gépcsaládokra. Meg akarunk honosítani egy gyors modellezési technikát, amely nagyban megkönnyítené a találmányok bemutatását, értékesítését. Mivel azonban igen költséges módszerről van szó, erre szolgáltatásszerűen, külső megrendelésre is vállalkozunk. BALÁZS ISTVÁN 1
