Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-04-14 / 8. szám
mm Körkép Több olvasónk levélben küldött hasznos tanácsokat a tragikusan végződött grazi autóbuszbaleset magyar gépkocsivezetőjének. Olvasóink a hegyi utakon szerzett vezetési tapasztalataikat írják le, illetve kérik, hogy soraikat továbbítsuk az illetékeseknek. Kérésüket teljesítettük, együttérzésüket és tanácsaikat ezúton is köszönjük. * Torontóban (Kanada) ünnepélyesen felavatták az Első Magyar Baptista Gyülekezet új imaházát. Az 1929-ben alakult Gyülekezet új templomának avatásán részt vett Herjeczki Géza lelkipásztor, dr. Haraszti Sándor (USA) tiszteletbeli tag és Rev. A. E. Coe, a Baptista Convention of Ontario and Quebec főtitkára. Helena Horvath (Kanada, Burlington) olvasónk a kanadai tévé magyar vonatkozású műsorairól számolt be levelében: a Budapesti Tomászvilágbajnokságról, valamint Budapestről sugárzott félórás programot a kanadai tévé, amelyből Rubik Ernőt és családját is megismerhették a kanadai tévénézők. * Korábban már beszámoltunk Hamza András református lelkész elhunytáról. Most Rév. Kántor Pál által küldött képeket közöljük, amelyen dr. Komjáthy Aladár (Kanada, Montreal) búcsúistentiszteletet tart Hamza András emlékére. Másik képünkön Nagy Károly (USA, New Brunswick) professzor a Kodály-kórust vezényli. (A Kodály-kórus egykori vezetője Hamza András volt.) * A Torontói Egyetem (Kanada) magyar tanszéke magyar filmekből rendezett bemutatót. Az összeállítás hazánk közelmúltjának történelmével foglalkozik, de ugyanakkor bemutatták Huszárik Zoltán rendezésében Krúdy Gyula Szindbád című regényéből készült filmet is. * A New Yortk-i magyar főkonzulátus, az IBUSZ, és a Kereskedelmi Kamara ajándékaiból, valamint saját készítésű emléktárgyakból összeállított anyaggal vett részt a 19. sz. Hunyadi Mátyás cserkészcsapat a New Yorkban megrendezett International Folk Fair-en. A Vancouverben (Kanada) élő lmrédy Elek szobrászművész Kodály-portréját decemberben avatták fel a vancouveri Zeneakadémián. A szobor avatásán részt vett Kodályné Péczely Sarolta is. * Brazíliai nagykövetségünkön keresztül Hidasi Józsej ornitológus nagyobb adományt juttatott el a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A mintegy 1000 darabból álló madárgyűjtemény jelentős hozzájárulás a hazai kutatómunkához. Goias madarai címmel a közelmúltban jelent meg Hidasi József legújabb tudományos munkája Brazíliában. * Lisszabonban (Portugália) a művész jelenlétében nyílt meg a Gulbenikain-alapítvány kiállítási termében Batuz, magyar származású festőművész csaknem 40 képet felvonultató kiállítása. A művész 1933-ban Budapesten született, majd Argentínában, később pedig az USA-ban telepedett le, ma is ott él. Művei nemzetközi hírű múzeumokban és magángyűjteményekben találhatók. * Januárban dr. Hertha Firnberg osztrák miniszterasszony nyitotta meg a Bécsben élő Zsu Sajó festőművésznő kiállítását. Képünkön középen Zsu Sajó, mellette az osztrák miniszterasszony. György de Goya (Franciaország) festőművész a párizsi Nemzeti Szalonban rendezett kiállítást idén januárban. * A New Yor-k-i Magyar Ház Társasköre és a Passaic, New Jersey-i Magyar Népi Múzeum közös rendezésében Dómján Józsefné, Evelyn Színek a magyar népművészetben címmel mutatta be hímzett népi pártáit — nagy sikerrel. FERDINANDY GYÖRGY ÍRÁSAIRÓL Ferdinandy György Puerto Ricóban él, az ottani egyetemen spanyol nyelven francia irodalmat ad elő, és ízig-vérig magyar író. Üj kötete, A Mosoly Albuma öt olyan írást tartalmaz, amelyek egyike sem gyömöszölhető bele szigorú műfaji keretekbe. Nem novellák, de nem is kisregények ezek. Feltételesen nevezhetjük őket elbeszéléseknek, hiszen szerzőjük valóban az élet — a saját élete — egy-egy szakaszát, hangulatát beszéli el, érzékelteti bennük. Hol megközelítő időrendben, mint a címadó Mosoly Albumában, ahol a hajdani kisfiú emlékeiből bontakozik ki a II. világháború és a felszabadulás időszaka, hol a memóriatöredékek csapkodó, mondhatnék szürrealisztikus forgatagában, mint például a Retro sztoriban, amely egy magyar emigráns külországi és hazalátogató élményeinek megrázó kavalkádja. Bár Ferdinandy emlékei, újabb történetei nagyon változatosak, valamennyinek van azonban három olyan alapvető közös vonása, mely az író előző munkáiban is fellelhető. Az első, hogy az elbeszélések igazak. A szerző magyarországi gyermek- és fiatalkora jó és keserves emlékeit, emigráns évtizedeinek partonficánkoló ha-l-létét írja meg, tehát szubjektíve eleve csak igaz lehet, amit papírra vetett. Ám ezen túl is, ott, ahol tulajdon emlékei keresztezik egymást a magyar történelem eseményeivel, valóságábrázolása — természetesen irodalmi eszközökkel — szinte dokumentális. Gondolok például az 1956-os október vége két emlékezetes budapesti jelenetének — az Astoria Szálló és a Parlament előttinek — a leírására, amelynek olvasásakor hirtelen az a benyomásom támadt, hogy alig napokkal előbb már találkoztam ezzel valahol. És ez nem déju vu volt. Karinthy Ferenc nemrégiben megjelent regényében, a Budapesti őszben ugyancsak megeleveníti 1956 tragikus őszének ezt a két jelenetét, méghozzá döbbenetes hasonlósággal, pedig a két író nem ismerhette egymás kéziratát. Ferdinandy György elbeszéléseinek második közös jellemzője, 'hogy nemcsak nyelvileg, hanem tartalmilag is magyar író művei, de egyáltalán nem vagyok benne bizonyos, hogy érdemes-e, szükséges-e itt az emigráns jelzőt hangsúlyoznom. Az elbeszélésekben ugyan akadnak francia- és spanyolországi, trópusi színhelyek is, hősei között vannak idegenek, de magának a szerzőnek és főhőseinek élményanyaga, összehasonlítási alapja, kiindulási pontja értékrendje mindig az marad, amit Magyarországról vittek magukkal. És végül jellemzője Ferdinandy elbeszéléseinek tiszta magyar nyelvük, amely az életének nagyobbik felét idegenben töltött írónak nemcsak eszköze, hanem éltető közege is. Nagyon elvétve ugyan találni az elbeszélésekben egy-egy értelmezési hibát (például több ízben járőr értelemben szerepel a helyőrség szó stb.), de nem vagyok benne egészen bizonyos, hogy hazai szerzővel nem fordulhat elő ilyesmi. Ferdinandy viszont hét-, sőt hónapszámra nem beszél (csak ír!) magyarul, anyanyelvét mégis fölényes biztonsággal őrizte meg és kezeli. Nem tudom, kell-e és menynyit kell kínlódnia, küszködnie, amíg egy-egy érzésre, fogalomra a legjobb, az egyedül odaillő szót előhalássza. Ez azonban kizárólag őrá tartozik. A fogyasztót (itt: az olvasót) mindig csak a kész produktum érdekli, az pedig ebből a szempontból makulátlan. Ferdinandy György új elbeszéléskötete a londoni Szepsi Csombor Kör gondozásában, Molnár István szellemes és ízléses borítójával jelent meg. KULCSÁR ISTVÁN 6
