Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-03-31 / 7. szám

Olimpiák évében Dr. Tertók Elemér (balról) Donald Gilchrist, az ISU elnökségének kanadai tagja közreműködésével ellenőrzi a műkorcsolyázó-pontozók értékelését (D. Gilchrist kü­lönben hazája nagykövete Hollandiában.) Szarajevó, az immár félmilliós­sá fejlődött város adott otthont a XIV. Téli Olimpiának. Minden eddiginél több, 49 ország sportolói küzdöttek a 39 versenyszám ér­meiért, helyezéseiért. A helyszínen szurkoló turisták és a televízió nézői bizonyára tel­jes mértékben egyetértettek Juan Antonio Samaranch megállapítá­sával. A NOB elnöke szerint Sza­rajevó az eddigi legjobb téli olim­piát rendezte. A nagy sportese­mény sikerét a város lakóinak, a rendezésben közreműködő szívé­lyes, nyelveket beszélő fiatalok­nak a kedvessége, a baráti ven­dégfogadás tette még emlékezete­sebbé. KETTEN SVÁJCBÓL A magyar sport viszonylag né­pes gárdával képviseltette magát. Bár a Regőczi—Sallay jégtáncos pár visszavonulása után csak arra volt remény és esély, hogy a ma­gyarok korábbi legjobb eredmé­nyeiket megismételve a középme­zőnyben végezzenek. A sífutásból és a lövészetből álló biatlonban két magyar is rosszul célzott, így a váltó elesett a jobb szereplés lehetőségétől. Hunyadi Emese, az ifjú gyorskorcsolyázó bajnoknő is elmaradt korábbi hazai rekord­jaitól. A rivális jégtánckettős sé­rülése után az utolsó pillanatban a csapatba bekerült Engi—Tóth pár azonban a Budapesten is óriá­si sikerrel műsoron levő Macskák musical zenéjére előadott prog­ramjával örvendetesen helytállt. A 16 esztendős Klári és a három év­vel idősebb Attila nagyszerű ket­tőst alkot, a műkorcsolyázásban igen fontos kiváló előadókészség­gel is rendelkeznek. „Még sok örö­met szerezhetnek a magyar sport­­kedvelőknek” — mondta futásuk­ról Almássy Zsuzsi, a három olim­pián részt vett, s 1972-ben az ötö­dik helyen végzett ismert műkor­csolyázó-bajnoknő, aki visszavo­nulása után egy ideig amerikai revükben lépett fel, majd Svájc­ban kezdett edzősködni. Itt ismer­kedett meg férjével, Pauli Lász­lóval, s bár iker kislányai még csak egyévesek, de már visszatért a jégre. Szarajevóba a Zürich mel­letti Effretikonból érkezett, s az újvidéki televízió felkérésére a magyar adásokban kommentálta a műkorcsolyázó-versenyeket Kozma Péter is Zürich mellől Eb­­matingenből jött a téli olimpiára. Az egykori hazai síbajnok, Kozma Pál és Bokay Zsuzsa házaspár már Svájcban született 23 éves fogorvostan-hallgató fia kettős ál­lampolgárként választotta a ma­gyar színek képviseletét. „Két éve érlelődött meg bennem az elhatá­rozás — válaszolta kérdésünkre igazán jó magyarsággal. — Ko­vács Barna a magyar válogatott edzője kezdetben csak tréfálko­zott, milyen jó volna, ha a ma­gyar színekben versenyeznék, ak­kor a magyarok is el tudnának indulni a nagy versenyeken, a Vi­lág Kupa futamokban. Akkoriban még az ifjúsági válogatottban, a svájci reménységek között vol­tam. De nekem is tetszett a dolog. S végül apám döntött, vállalta felkészüléseim költségeit, hiszen a magyar színekben való indulással elestem a svájci támogatástól, a magyar szövetség pedig csak az egyes versenyeken való szerep­léshez nyújt némi segítséget. így sem bántam meg, nagyon jól ér­zem magam a magyarok között, s remélem a jövő idényben sikerül jobban szerepelnem ..Szaraje­vóban jobbik számában, az óriás­­műlesiklásban sajnos kiesett, a műlesiklásban azonban a 18. he­lyen végzett. A nehéz, 58 kapuval tarkított pályán a 101 indulóból csak 47 versenyző ért a célba. S bizony, ha az első futamban nem siklik ki a pályáról, s nem veszít néhány értékes másodpercet, ak­kor akár az első tíz között is vé­gezhetett volna. „Kevés ilyen de­rék, jószellemű, céltudatos sport­emberrel találkozni manapság” — summázta véleményét dr. Nagy László, az egykori Európa-bajnok páros műkorcsolyázó, aki Szaraje­vóban a magyar csapat orvosi te­endőit látta el. A DOKTOR EMLÉKEZIK A fiatal Engi—Tóth táncospár és Kozma Péter még első alka­lommal indult a téli olimpián. Dr. Terták Elemér, a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) el­nökségi tagja azonban már kilen­cedszer vett részt a havas-jeges fesztiválon. Ezúttal a páros mű­korcsolyázó-verseny döntnóke volt. A kilencedik után s a tize­dik előtt, amelyre majd négy év múltán Calgaryban kerül sor, él­ményeiről beszélgettünk. Arra kértük, emlékezzen röviden eddi­gi olimpiáira... 1936 Garmisch-Partenkirchen: A nagy magyarosítást hullám ide­jén Tardonfalvi néven neveztek. Oda is jött hozzám az első edzésen Ulrich Salchow, az egykori kiváló korcsolyázóból lett ISU-elnök mondván: Mit keres itt, magát nem is nevezték . .. Még szerencse, itthon kaptam egy igazolást, hogy Tardonfalvi azonos Tertákkal. így indulhattam. S végül a nyolcadik lettem. 1948 St. Moritz: A háború után csak 1948-ban vették vissza a ma­gyar szövetséget az ISU-ba. így a Kékessy—Király páros ismeret­lenül rajtolt, de még így is csak hajszállal estek el az aranyérem­től, amit ez a két kiváló sportem­ber igazán megérdemelt volna. Kékessy Andrea Ottawában, az egyik minisztériumban titkárnő, Király Ede Torontóban él, épí­tészmérnök. Korábban edzőskö­­dött, olyan világbajnokokat indí­tott útjára, mint Jackson és Crans­ton. 1952 Oslo: A Bislet Stadionban legalább 30 ezer néző előtt futott a Nagy testvérpár, és örömünkre harmadik lett. 1964 Innsbruck: Almássy Zsu­zsit ekkor indítottuk útjára, már a bemutatkozását is siker kísérte. 1968 Grenoble: Egyik kedven­cem, az elegánsan korcsolyázó Peggy Fleming aratott nagy si­kert. No és Jean-Claude Killy, aki a francia sportkedvelőket ■ megör­A fiatal Engi-Tóth jégtánckettős bizta­tóan mutatkozott be a téli olimpián vendeztetve mind a három alpesi síszámot megnyerte. Mi a jégtánc elfogadtatásáért rendeztünk újabb bemutatót. A mai napig sem ér­tem az osztrákok felháborodását. Nagyon mérgesek voltak, hogy miért a szőke Schwartz és nem Danzer nyerte a férfi műkorcso­lyázó-bajnokságot, pedig az arany így is Bécsbe került. 1972 Szapporo: Minden idők legkisebb csapatával vettünk részt, hiszen csak Almássy Zsuzsi indult. A felvonuláskor a zászlót is ő vitte. Zsuzsi nagyon kitett magáért, szép futással ötödik lett. 1976 Innsbruck: A jégtánc vég­re polgárjogot nyert az olimpián. Számunkra sikeres volt a premier, hiszen a Regőczi—Sallay kettős a legjobbak között volt. 1980 Lake Piacid: „A magyarok­tól ellopták az aranyérmet” — a kanadai televízió így kommentál­ta a pontozók döntését. Regőczi Krisztina és Sallay András való­ban érdemtelenül esett el attól, hogy megnyerjék a magyar sport első téli olimpiai bajnokságát. A műkorcsolyázás olykor szubjektív pontozói döntéseire utal, hogy alig három hét múlva Dortmund­­ban, ahol pedig hajszálnyival gyengébben futottak, világbajno­kok lettek. 1984 Szarajevó: Valóban nagy­szerű olimpia volt. Az Engi—Tóth jégtáncos pár reménykeltőén mu­tatkozott be. Csak ilyen igyekvők maradjanak továbbra is. A ponto­zókra sem lehetett panasz, ezút­tal a pillanatnyilag nyújtott telje­sítményt, a látottakat értékelték. Az olimpia éve tehát mindent egybevetve jól kezdődött. A foly­tatás Los Angelesben következik. VAD DEZSŐ 26

Next

/
Thumbnails
Contents