Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-03-31 / 7. szám

világháború kozott - ha valahol szóbakeriilt, - a püspökséget és buntetőintézetét emlegették. Napjainkban nagyhírű gyárai is ismertté teszik a nevét (FORTE, Híradástechnikai Anyagok Gyára, Dunai Cementmű), s az utóbbi években lett a Dunakanyar városának büszkesége Váci aranydiplomás A Géza király téren — amely nevét on­nan kapta, hogy a legenda szerint Géza királyt ezen a helyen temették el —• áll az 1725-ben épült Ferences­­templom. A hozzácsatlakozó épület­­szárnyban él és munkálkodik az ősi szakma mestere-megszállottja. Már a műhelybe vezető, könyvespolcokkal megrakott, hosszú folyosó is tiszteletet paran­csol. A folyosó végén bukkan fel a munka­terem s egy hozzácsatlakozó parányi iroda, kitapctázva oklevelekkel és egyéb elismerő ira­tokkal. Váci György Kiskunhalason született, 1920- ban. Az iskola elvégzése után Iván János helybeli könyvkötőmester műhelyében dol­gozott, majd Vácra ment, a Kapisztrán Nyom­dába, a harmincas évek jó hírű könyv- és lap­nyomtató üzemébe. A többi között itt készült a Kalevala első . magyarországi kiadása, ere­deti finn metszetekkel, Helsinkiből érkezett papíron. Amikor úgy érezte, hogy elsajátítot­ta mestersége csínját-bínját, céhlegény elő­deit követve, vándortarisznyát akasztott a nyakába. Csehszlovákiában, Svájcban, Hollan­diában tanult a szakma legjelesebbjeitől. Családot nem alapított. Lakása ma is a Gé­za király téri műhely egyik kis szobája, mun­kaideje reggel öttől este kilenc óráig tart. A régi könyvek, ősnyomtatványok avatott mes­tereként tartják számon itthon és külföldön. Munkagépeit Olaszországból hozatta, a hó­fehér műbőr borítóanyagot Japánból. Csont­tal, bőrrel, porcelánnal, textíliával egyaránt szívesen dolgozik. Aranydíszítésű könyvei el­jutottak Észak-Amerikába s Afrikába. Hat évig dolgozott a brit királyi udvarnak, sze­mély szerint Erzsébet királynő részére. Nem­zetközi szerződések borítójának készítésével bízzák meg. ízléssel, fantáziával tervezi mun­káit. Vendégkönyve — a büszkesége. Az egész világ találkozik a nagyméretű oldalakon. Be­írta nevét a szegedi Hittudományi Főiskola küldöttsége, D. Gabriel Belgiumból, Gregan Michel Benin Afrikából, dr. Marton Béla — a neves nemzetközi jogász — Kanadából, Su­san J. Turner Üj-Zélandból. Eljutott műhelyé­be dr. Csorba Tibor képzőművész-professzor Varsóból, Hilmar Seile polgármester az NSZK-ból. 1983 utolsó oldalain találkoztunk Farkas Bertalan magyar űrhajós szíves sorai­val. A szakma magas színvonalú mívelése, a szépmíves céh korát idéző remekei mellett egy szép kezdeményezéssel tette ismertté a nevét, összeszedte mesterségének régi szer­számait, anyagait, dokumentumait. Tablókat készített, vitrineket vásárolt. 1976 májusában Martonvásáron volt látható először „A könyv­­kötészet múltja, jelene és jövője” című kiál­lítása. Útjára indult a páratlan érdekességű gyűj­temény. A huszonötödik kiállításnak Vác adott helyet. A hatvanadik alkalommal Szege­den mutatták be, a Szabadtéri Játékok idején. A századikat szülővárosában, Kiskunhalason rendezték. Eljutott a Váci György-gyűjtemény Krakkóba, kassára, s amikor meglátogatta nővérét Ohio állam Warren nevű városában, módot talált rá, hogy két bőröndnyi mini­­könyv-anyagot bemutasson az amerikai kö­zönségnek. A nyitás estéjén a televízió is tu­dósított a messziről érkezett vendégről. Tanul és tanít. Huszonkét fiatalt - köz­tük három hallássérültet — oktatott eddig mesterségének a titkaira. Egyedi aranyozási! díszes munkái megtalálhatók intézményeknél, magánosoknál. Váci György elárulta, hogy dédelget egy kedves tervet. Kiállításának anyagát végleg Vácon akarja letelepíteni, kiegészítve saját gépeivel, még felkutatandó szerszámokkal, anyagokkal. Ez lenne Európában — talán az egész világon — az első könyvkötészeti mú­zeum. A gépesített könyvtárak világában hírt adna az egyéni képzelet, a kézműves alkotó­munka örök értékeiről... PAPP REZSŐ FOTÓ: NOVOTTA FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents