Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-03-31 / 7. szám
MADARAT TOLLÁRÓL... mondja a magyar közmondás. Az embernek óhatatlanul ez a szólás-mondás jut eszébe, amikor a budapesti Szív utca 64. számú ház kapuján belép. Akár egy hifi-toronyból kiszűrődő zene, úgy árasztják el a lépcsőházat a madarak csivitelő, búgó, csicsergő hangjai. A korát meghazudtolóan fiatalos, mintegy hetvenesztendős Kovács Antal szenvedélyes állatszeretete gyerekkorba nyúlik vissza. Tízéves korában már afrikai pintyeket tenyészt, s szemlélődő, mindenre kiterjedő éber figyelmét „A szalagpinty élete és költése a fogságban1’ címmel tanulmányba foglalja. Gimnazista gyerek, amikor publikálják írását. Később jogi egyetemet végez, majd a gyapjú és juhszakértői „mesterség” elsajátítására törekszik. Negyvenhét esztendeig a gyapjúiparban dolgozik. Onnan megy nyugdíjba. Azóta csak madarainak él. Szíves szóval invitál „madártanyájára”. — Egész életemben ennek a földi paradicsomnak éltem — mondja, miközben mintegy ezerötszáz kedvencéről beszél. — Valamennyi madarat ismerem hangjáról, tolláról, tojásáról. Általában is állatbarát vagyok, a gyapjas kuvasz kutya tenyésztésével, sőt Magyarországon a pónilótenyésztéssel is első ízben én foglalkoztam. Öt világrész madarai csivitelnek, repdesnek a „madárrezervátumban”. Európát két veréb is képviseli, ezek a kis fürge szürkék, amelyek homokban és vízben fürdenek, szerény igényűek és kicsinyeiket nem csupán mageleséggel, hanem elsődlegesen rovarokkal etetik. A vadgerle; a legkisebb tyúkfajta — a fürj — szelíden sétálgatnak lábainknál. A hófehér kacagó gerle párjához simul. Megkövültén állok a rengeteg állatka között. Ázsia — Dél-Jáva, Szumátra és Borneó — szülöttei a rizspintyek, Japán a sirálykapinty és a japán fürjecske hazája. Afrikában honos a szalagpinty. A rozsdaszínű madaraknál a hím nyakán kis szalag árulkodik arról, hogy ő a „családfenntartó”. A legforróbb égtáj szülötte a mozambik csicsörke és az aranyveréb is. Ausztráliából származnak a nimfa-, a rozella- és a hullámos papagájok, no meg az ékfarkú amandina, s a piros csőrű piciny színes madárka — a zebrapinty is. Űj~ Zélandról a kecskepapagáj érdekes hangja mesél. Hát Amerika? A szürke kardinális „férfitagja” skarlátvörös „főkötőt” visel. A madarak között három kis tengerimalac is éldegél, jc' beilleszkedve a szárnyasok családjába. Hogyan él ez a különös szenvedélynek hódoló, különös ember? — Reggel öt órakor kelek. Ellátom szárnyas „gyermekeimet”. Szenvedélyem volt és az ma is a tanulmányozás, az ismeretgyűjtés. Az életformám lemondással és hihetetlen türelemmel járó „rabszolgaság”, amelyet azért vállalok, mert' szeretem az állatokat. — Bizonyára különcnek tartják? Megtérül-e ez a sok fáradozás? — Feltétlenül. Persze azért van ember-családom is. Lányom állatorvos, a fiam biológus. Unokáimat is a természet- és állatszeretetre nevelem. GÁSPÁR JUDIT FOTO: NOVOTXA FERENC JÖVŐRE, UGYANITT... Azok, akik a harmincas években a Dante, a Magyar Téka, a Grill és más könyvkiadók regényeit olvasták, talán még emlékeznek Hámori György grafikusművész színes és érdekes könyvborítóira. A művész már évtizedek óta Ausztráliában, Sydneyben él. 1951-ben vándorolt ki, ott is nősült és ott született leánya, aki azóta orvosként működik. Most, hogy egy feketénél együtt ülünk a budapesti Royal Szálloda halijában, elmondja, hogy Sydneyben szinte kizárólag bélyegek tervezésével, rajzolásával foglalkozik. Az ENSZ pályázatán is több ízben nyert már első díjat. Legutóbb 12 bélyegsorozatra hirdetett pályázatot az ENSZ, ebből három első díjat ő vitt el, a Vatikán állam rendelésére pedig — VI. Pál pápa ausztráliai látogatása után — vele terveztették meg három vatikáni bélyeg rajzát, a pápa ausztráliai látogatásáról. Legemlékezetesebb bélyegsorozata, illetőleg annak elkészülése Pápua Üj-Guinea első bélyegsorozata volt. Meghívást kapott a kormánytól, hogy látogassa meg az országot és az ott szerzett tapasztalatok alapján rajzolja meg az el-, ső bélyegsorozatot. Helikopterrel járták be a vidéket, egy-egy fényképfelvételt csinált azokról a tájakról és épületekről, amelyek később a bélyegsorozatot díszítették. Azóta is több ízben járt a fiatal államban, és minden látogatása után egy-egy újabb bélyegsorozat született. Ő készítette több dél-afrikai és közép-amerikai ország egy-egy bélyegsorozatát is. A bélyegek mellett a két legnagyobb ausztráliai vállalat (egy éielmiszeráruház-lánc és egy építési vállalkozás) prospektusait és plakátjait szintén ő tervezi. A Royal Szálló-beli feketézés Hámori Györggyel tulajdonképpen ma sem tekinthető ritka alkalomnak. Majd minden évben hazajár, s a búcsúzás most is a megszokott volt: viszontlátásra jövőre, ugyanitt... ZSADÁNYI OSZKÁR FOTÓ: MÜLLER LÁSZLÓ KÖNYVEK KÖRÖSI CSOMÁRÓL A legutóbbi évtized alatt számos Körösi Csoma-publikáció jelent meg Indiában is. Így 1973-ban adták ki Delhiben tibeti nyelvtankönyvét. A könyv teljes egészében az eredeti, 1834-ben Calcuttában megjelent mű újranyomása. 1978-ban Körösi Csorna nyelvkönyvének és szótárának díszes, reprezentatív kiadása is napvilágot látott Calcuttában. Mindez, s a fel nem sorolt kiadványok utalnak arra, hogy a tibeti nyelvtanítást ma is Körösi Csorna Sándor nyelvkönyvére és szótárára alapozzák. A tudományos feldolgozások közül kiemelkedik a neves indologus professzor, Lokesh Chandra által vezetett International Academy of Indian Culture 1980-as kiadványa. A mű címe: „Catalogue of the Urga Kanjur”. A professzor az előszóban örömmel említi meg, hogy a híres Urga Kanjur sok kötetből álló anyagának katalogizálását egy ugyancsak magyar tibetologus, Betlenfalvi Géza vállalta. Természetesen az Indiában működő magyar hivatalos szervek is nagy gondot fordítanak Körösi Csorna emlékének ápolására. 1978 —1981 között egy tanulmányt és egy kötetet jelentettek meg. Mindkét anyag egy neves indiai történész professzor, Híren Mukerdzsi munkája. A tanulmányt még a harmincas évékben készítette, 3 először a calcuttai egyetem folyóiratában jelent meg. A „Remete hős Magyarországról” című öszszefoglaló monográfiát már a Delhiben működő magyar Kulturális Központ felkérésére írta. Jellemző a könyv népszerűségére, hogy India miniszterelnöke, Indira Gandhi, a közelmúltban egy magyar újságírónak adott nyilatkozatában (1983. nov. 19. Népszabadság) Körösi közelgő ünnepségével kapcsolatban ismereteit Körösi Csornáról Hiren Mukerdzsi professzor könyvével összefüggésben emlegette. V. J 22
