Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-03-31 / 7. szám
I I I I t r- Hungarian Optical Works 1. Beépítésre kerülő parcmyok 2. MOM-COLOR 100: különbölő sűrűségű folyadékok elemzésére szolgáló műszer 3. Nagy kapacitású számítógépmemória beépítés alatt 4. Ellenőrzik a prizmacsiszolás minőségét 5. Távmérőkben használatos miniatűr prizmák készítése 6. Orvosi lézerberendezés száloptikával Mérnökember lévén, Süss Nándor nem volt fantázia híján, azt azonban aligha láthatta előre, hogy az általa 1876- ban alapított mechanikai tanműhely egy évszázad múltán több ezer embert foglalkoztató gyárrá lesz. A kolozsvári egyetem fiatal mechanikusa az akkori kormányzat felkérésére hozta tető alá néhány tanárral és diákkal a műhelyt, amely hamarosan a precíziós finommechanikában jártas szakemberek otthona lett. Magyarországon ekkoriban indult fejlődésnek az út- és vasútépítés, s a Süss-műhelyben készült geodéziai műszerek igencsak kelendőek voltak, mégpedig nemcsak itthon, de külföldön is, amint a korabeli kiállítási sikerek, aranyérmek igazolják. A századforduló után magánkézbe kerüli: a gyárrá nőtt műhely. Egy fenyegető csődtől a részvénytársasággá alakulás óvta meg. A két világháború között pedig az újabb fellendülést az elektronikai ágazatot megalapozó Süss-rádió és a vízóra gyártása jelezte. A Süss-gyár 1938-ben vette fel az azóta is megőrzött Magyar Optikai Művek nevet, mivel fő termékeik ekkor már a szemüvegíencsék, optikai berendezések voltak. Nagyot ugorva a kronológiában, a gyár történetének legújabb szakasza 1968-ban kezdődött, egyebek között azzal, hogy a cég geodéziai, optikai és laboratóriumi termékcsaládjaira megkapta az önálló exportjogot. — Hét és félezer dolgozót foglalkoztatunk a fővárosban levő törzsgyárban s öt vidéki gyáregységünkben, Dunaújvárosban, Mátészalkán. Zalaegerszegen, Komlón és Battonyán — tájékoztat Bohn Ferenc osztályvezető. — Az évente megtermelt hárommilliárd forintnyi érték felét vidéki dolgozóink állítják elő. Hogy milyen minőségben, azt talán mutatja: termékeinknek több mint fele közvetlenül külföldre kerül, negyedét pedig olyan más hazai termékekbe építik be, amelyek szintén határainkon túl találnak gazdára. Termelésünk csaknem negyede a tőkés országok megrendelőinek készül. Szoros együttműködést alakítottunk ki francia, német szövetségi köztársaságbeli, angol, svéd cégekkel. — Hogy mi az, ami miatt a mai világgazdasági helyzetben egy vezérigazgató feje fáj? — kérdez vissza a vállalat vezetője, Balogh András. — A „talpon maradni” követelménye, ami csak rengeteg munkával, a piachoz való állandó alkalmazkodással érhető el. Az pedig nem könnyű. Négy-öt éve még a kooperációs lehetőségek is nagyobbak voltak, de ma azt kell mondanom: nehéz helyzetben vannak korábbi, mai s potenciális holnapi partnereink is szerte a világon. Kevés a megrendelés, így hát igencsak meg kell dolgozni az eredményért. Lássuk hát kissé közelebbről, hogyan is tud „talpon maradni” ma egy magyar nagyvállalat? A cég vezetői szerint a titok egyértelműen abban áll, hogy „több lábon” állnak, azaz a termékek széles skáláját készítik. Részt vesznek a közúti járműprogramban, egy csaknem évtizedes NSZK kooperációs megállapodás alapján fékszerelvényeket gyártanak. A termékek között szerepel az optikai cikkek széles köre a laboratóriumi műszerektől a szemüveglencsékig. Az optikai berendezések gyártásában elsősorban francia cégekkel működnek együtt. Jelentős az ébresztőóra- és a mérleg gyártás is. Ez utóbbi termékeket az import helyettesítésére kezdték el gyártani saját kosnstrukciók alapján: manapság évente több százezer mérleg hagyja eía Magyar Optikai Művek dunaújvárosi üzemének kapuját. Aránylag kis befektetéssel sikerült ezt az eredményt elérni, s túl a hazai piacokon, komoly tételt exportálnak Kanadába, Olaszországba, Angliába s újabban az Egyesült Államokba is. A saját jogon exportálható termékek közé tartozó geodéziai műszereket több NSZk-beli céggel együttműködve gyárt - ják-fejlesztik. — Sok kis tételből áll össze végső forgalmunk — mondja a vezérigazgató —, így hát alapos piaci munkát igényel az érdeklődő vevő megtalálása s később megtartása. „Több lábon állni” — hangzott a magyarázat. A legstabilabb „lábnak” a számítástechnika látszik. Hallgassuk ismét a vezérigazgatót: — A hetvenes évek elején a számítástechnikai kormányprogramhoz kapcsolódva kezdtünk el foglalkozni ezzel a területtel. Bővitettük vidéki egységeinket, a kisebb szakértelmet igénylő termékek gyártását oda telepítettük. Így aztán lehetőség nyílt arra, hogy Budapesten, a legképzettebb szakemberek közreműködésével, nagyobb teret kapjon a számítástechnika. Egy francia cégtől licenceket vásároltunk, amelyeknek alapján nagy kapacitású számítógép-memóriákat gyártunk. Fejleszteni kezdtük az úgynevezett kis perifériákat, s miután letűnt a lyukszalagos berendezések kora, a háztartási komputerekhez is nasználható hajlékony lemezes tárolók gyártásához fogtunk hozzá. Ma már teljes termelésünk harminc százalékát a számítástechnikai cikkek teszik ki. A tárolók döntő hányadát most még külföldön értékesítjük, de mind többre van igény itthon is, hiszen robbanásszerűen megnövekedett a számítógéppark. A MOM-nak két év alatt háromszorosára kell növelnie a termelést e termékek körében. S ez a felfutás — bármily fontos is az eredmények átvétele — nyilván nem alapulhat csak külföldi licencekre. A vállalat több nagy kutatóintézettel is együttműködik, s szoros kapcsolatban áll a Budapesti Műszaki Egyetem kutatógárdájával. A modern perifériák döntően a saját szakemberek eredményei. Jelenleg az úgynevezett fix-lemezes tárak kifejlesztésén dolgoznak. Bár általában igaz, hogy Magyarország jó évtizeddel lemaradt a világ mögött a számítógépek gyártásában, felhasználásában, a MOM vezérigazgatója — a legutóbbi őszi párizsi világkiállítás alapján — úgy látja, hogy a gyár termékeinek színvonala „csupán” kéthárom éves lemaradással követi a nagy nemzetközi cégekét. A kutatás-fejlesztés, persze, nem szorítkozik csak a számítástechnikára. Saját szakemberek tervei alapján valósult meg az az ultracentrifuga, amely 65 ezres percenkénti fordulatával, a biológusok, kémikusok fontos eszköze. A saját fejlesztésű berendezések között említik a thermoanalitikai műszereket amelyek a vizsgált anyagot magas hőmérsékletre hevítve határozzák meg annak összetételét. Most azon gondolkodnak, hogyan lehetne e berendezést számítógéppel összekapcsolni. A műegyetemmel végzett közös kutatás eredményei mutatkoznak meg a száloptika gyártásában, amit főként az orvostudományban hasznosítanak. A legnagyobb közönségvisszhangot kiváltó újdonság pedig a lézertechnika, annak is főként egészségügyi felhasználása. A helium-neon kis teljesítményű lézersugárral máris több orvosi szakma dolgozik. Sikeres kísérletek folynak a lézertechnika es az akupunktúra „házasítására” is. — A széles termékskálát figyelve felmerül a kérdés: végül is a MOM megszűnik Optikai Művek lenni? — Ismét a vezérigazgatóé a szó: — Nem, erről szó sincs. Továbbra is feladatunk az optikai cikkek előállítása, s erre nem csupán a három és félmillió hazai szemüveges ellátása kötelez bennünket, a finomoptikai termékek külföldön is kelendőek. Ez a tevékenységünk is fejlődik, a jövőben is jellemző marad a gyárra. Névváltozásra tehát nincs szükség, annál inkább a technika, a piac változásaira fogékony szemléletre, hogy az utóbbi időszak évi 15—20 százalékos tőkés export növekedése után — ha valamelyest kisebb mértékben is — idén is bővíteni tudjuk külföldi szállításainkat. FRISS ROBERT FOTÓ: BOROS JENŐ 9 1 T
