Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-01-21 / 1-2. szám
A falu olyan, amilyennek Orbán Balázs több, mint száz éve leírta: „Kovásznán alól egy csinos völgykebelben fekszik Körös... a hazafias érdemeket méltányolni tudó utas ... tisztelettel áthatott kebellel fog e helyhez közelíteni, mert itt született Körösi Csorna Sándor.’’ A szülőház már akkor sem volt meg, de — mint a Székelyföld írója kinyomozta — „ott állott, hol ma a 143. szám alatti élet (lakház, bennvaló) van.” Magam is oda igyekeztem, hogy néhány ültetnivaló csemetét hozzak a felszegi ház helyén hullámzó csűrkert öreg diófái alól, amelyek egyike-másika talán még emlékszik is az alattuk futkározó fiúcskára. A gyermekről egyik rokona, Csornai József monói lelkész azt jegyezte volt fel, hogy „ha egyszer gyaloglásnak indult, a cél előtt soha meg nem pihent. Mint gyermekek nem versenyezhettünk vele a gyaloglásban. Ha egy domb tetejére feljutott, nem érte be ezzel, mert kíváncsi volt megtudni, mi van a második domb háta mö-1. A csomakörösi templom, ahol Körösi Csorna Sándort megkeresztelték 2. Öreg diófák az egykori Csoma-porta helyén 3. Régi csomakörösi székely ház 4. Körösi Csoma Sándor szobra szülőfalujában (Orbán Áron müve) FOTO: SAROSI ERVIN Az utat én akartam, mert engem akart az út KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR ÉLETE - 1. gött s amazon túl is. S így néha beláthatatlan távolságokig elbarangolt.” Erre visszhangoznak a nagy vándor földijének, Magyari Lajosnak sorai Csorna Sándor naplója című poémájában: Ki verte meg azt a kisfiút az utak igézetével, dobogni ki lopott bele nyugtalan szívet, s ígérte-hazudta, hogy messzire ér el? ... Az utat én akartam, mert engem akart az út. Erről beszél az egyszerű falusi templom is, hol a keresztelőkönyv szerint Csoma András fia 1784. április 4-én a Sándor nevet kapta. A kis kálvinista templom, amely XIII. századi félköríves szentélyű régi egyház helyén épült, 1799 óta áll mai formájában. E fehér falak között keresztelte meg Csoma András és Gecse Krisztina negyedik gyermekét Gidófalvi Jancsó Simon tiszteletes. Kicsi a templom — de hát kicsi: alig félszáz lelkes a falu is —, mégis távlatokat nyit benne, szemben a bejárattal, néhány csillogó betűs tábla. A fehér márványkő az Erdélyi Kárpát Egyesület kezdeményezésére került ide fél évszázada: „Körösi Csoma Sándor születésének 150. évfordulójára. 1934. A tábla sarkában a brassói kőfaragó „mesterjegye” is: „Nagy J. Brassó”. 3
