Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-03-31 / 7. szám
ÚJABB ADOMÁNYOK A NEMZETI SZÍNHÁZ JAVÁRA 1945 és az amerikai magyarság Az elmúlt hónapokban az alábbi külföldi befizetések érkeztek meg a Nemzeti Színház építésére nyitott ?7íímlárfi ■ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK : Lucy Mori Brooks 25 000 dollár; Los Angelesi Magyar Munkás Klub 2500 dollár; Hartfordi Magyar Klub 2500 dollár; Sanadi József 1500 dollár, Nagymihály Gáspár 2000 dollár; Weinstock Lajos 1000 dollár; Tamási Jenő 500 dollár; Gyokeri József 100 dollár; Balázs Dezső és Odette 50 dollár; Debreczeni Sándor és Margit 30 dollár; Chereklye Charles és Helen 25 dollár; Gera István 20 dollár; Ketting Gábor és Marlies 20 dollár; dr. Szabadka Oscar 1000 forint. AUSZTRÁLIA: Simon Pál 100 ausztrál dollár. AUSZTRIA: Grazi Magyar Egyesület 10 000 schilling; Biacsi József 2000 schilling; Fröhlich Gabriella 1000 schilling. DÁNIA: Lipták L. 100 dán korona. KANADA: Tatay László 1300 ka-A Fasori ág. h. ev. főgimnázium 1935-ben érettségizett növendékei 1985-ben tartják 50 éves érettségi találkozójukat. Kérjük a külföldön élő volt osztálytársakat, hogy jelentkezzenek dr. Bókay János főorvosnál (H—1052 Budapest, Gerlóczy u. 11,), és ha tudnak más külföldön élő osztálytársról, annak címét is közöljék. * A Barcsay utcai Madách Gimnáziumban — Steller Ignác tanár úr osztályfőnöki vezetésével — az 1934- ben végzett öregdiákok 1984. május 15-én délután tartják meg ötvenéves érettségi találkozójukat. Külföldre szakadt osztálytársaink jelentkezését várjuk a Magyar Hírek szerkesztőségének címén. nadai dollár; Tirpák Andrew 100 kanadai dollár; dr. Varga Andrew 2000 forint. NAGY-BRITANNIA: Sárközi Mátyás 20 font. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: dr. Meleghy Gyula 1000 márka; Damossy Géza 100 márka; Horn Viktória 100 márka; Elizabeth Ludwig 100 márka; Katerina Ludwig 100 márka; Bálint Miklós 50 márka; Anne Linger 40 márka. NYUGAT-BERLIN: Kruska Magdolna 120 márka. OLASZORSZÁG: Vajda József 20 000 forint. SVÁJC: prof. Lámfalussy Alexander 4000 svájci frank; Halász Gábor 100 svájci frank; dr. Kondor József 100 svájci frank; Székely Endre 100 svájci frank. SVÉDORSZÁG: Havetta Gyula 100 svéd korona. URUGUAY: Mihalik Béla 1000 USA-dollár. Kérjük mindazokat az osztálytársainkat, akik az újpesti Kanizsai Dorottya leánylíceumban 1939-ben érettségiztek, illetve néhány évig ennek az osztálynak a tanulói voltak, jelentkezzenek dr. László Ilonánál (H—1011, Budapest, I. kerület, Halász u. 2.) és közöljék, hogy részt tudnak-e venni a 45 éves érettségi találkozón, melyet ez év május 29-én, kedden rendezünk Budapesten. Szeretettel várjuk az egész osztályt. * Akik 1933-ban kezdték tanulmányaikat a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karán, 1981. május 26-án, déli 12 órakor találkoznak a Gellért Szálló Sörözőjében. (Dr. Szél Ágnes, 1014 Budapest, I., Táncsics u. 24.) 1945 fordulatot hozott a nyugaton élő magyarság minden rétegének gondolatvilágába, és az emberek saját történelmi tapasztalataik szerint, adott helyzetüknek megfelelően, valóságismeretük vagy illúzióik alapján foglaltak állást. A haladó, a baloldali érzelmű emigránsok — erejükhöz mérten — anyagi támogatást nyújtottak az újjáépítéshez. Lapjaikban, gyűléseiken igyekeztek hatástalanítani az új Magyarország ellen indított kampányt. Az Amerikai Magyar Szövetség vezetői és a vallásos egyesületek tagjai, akik annak idején szemben álltak a Horthy-rendszer nagybirtokospárti, földreformellenes politikájával, de támogatták irredenta törekvéseit, nem voltak egységesek a felszabadulás után kialakult magyarországi politikai helyzet megítélésében. Voltak, akik régi vezetőik befolyása, neveltetésük, világnézetük és az 1945 után emigrált ellenséges érzelmű politikusok hatására szembefordultak a népi demokratikus Magyarországgal. Mások szimpátiával figyelték ugyan az erőfeszítéseket, különösen a földosztást, de megijedtek az ellenségessé váló hidegháborús közhangulattól és még rokoni levelezésüket is csak a legszükségesebbre korlátozták. Voltak olyanok is, akik az újjáépítés sikereinek hatására megváltoztatták régi nézeteiket, és a haladó szervezetekkel együtt támogatták az otthoni politikát. Budapesten újrakezdte működését a Magyarok Világszövetsége, kapcsolatokat létesített az Amerikai Magyar Szövetséggel. Az USA-ban a háború befejezése után a családok azonnal igénybe vettek minden csatornát, minden információs lehetőséget, hogy megtudják, mi történt hozzátartozóikkal. Értesülhettek a sokat szenvedett magyar társadalom nehézségeiről, veszteségeiről. Megindult a lázas kutatása annak, hogyan segíthetnének a szűkebb családon és — sok helyen egyszerre — a szervezett segélyakció gondolata is felmerült. A református vezetők megkapták Zsindelyné Tüdős Klára „segélykiáltását” és leközölték lapjaikban. Egy dokumentumból megtudjuk: „A gyűjtés megindult. Alig várjuk, hogy megnyíljanak a kapuk és küldhessünk ruhát, élelmiszert és mindent, ami nélkül szűkölködik most a magyar nép. Eddig csupán gyógyszert tudtunk küldeni.” 1945. november 2-án 'kelt Takaró Géza református lelkész levele paptársához Budapestre, az amerikai magyar segélyezés ügyéről. így ír: „Az Evangelical and Reformed Church kebelében gyűjtés folyik a magyar református egyház szere tétintézményeire számára. Másfél száz-> ezer dollár együtt van. Száz helyen alakult gyűjtőcsoport, de még nem működnek. Több energiát fecsérelnek még most is arra, hogy a konzervatív vagy a haladó, progresszív irányzaté lesz-e a jövő Magyarországon ? Ahelyett, hogy minden alkalmat felhasználnánk legalább gyógyszer küldésére, takarékosan és embertelenül ülünk az összegyűjtött pénzen, amely otthon ezrek számára élet és halál jelentőséggel bír. Most kaptam sürgönyt, amely szerint az összes egyetemi kórházaknak négy kilogrammnyi gyógyszerük van Magyarországon. Egy Rádió Corporation 6500 kábeltáviratot adott fel hozzátartozók kerestetésére, meri hallani akarnak hozzátartozóikról, írtam a belügyminiszternek, hogy feleljenek (válasz fizetve).” 1946 áprilisában egy előterjesztésben már részleteket olvashatunk a segélyek körüli mozgásról. A segélyezés ezután kristályosodási eleme lett az újjáéledő amerikai magyar közéletnek. Ez volt az a tengely, amelynek mentén csoportosultak a haladó és a konzervatív erők. Az utóbbiak az 1945-ös választás alapján létrejött hatalmi szerveket, a politikai mechanizmust, a Magyar Függetlenségi Népfront pártjait és az újjáalakult parlamentet nem fogadták el, legitimitását kétségbe vonták, és ki akarták kényszeríteni az 1944. március 19., tehát a német megszállás előtti jogfolytonosság híveinek visszatérését, bekapcsolódását a magyar politikába. Az amerikai magyarság nem volt egységes: voltak, akik az elutasításnál célravezetőbbnek vélték az otthoni rendszer képviselőivel való kapcsolatot és a személyes kontaktusokon át megkísérelt befolyásolást. Az amerikai kormányzat a tárgyalások mellett döntött. 1946 júniusában Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás és Gyöngyösi János külügyminiszter az USA-ban járt és eredményes tárgyalásokat folytatott a Magyarországról kihurcolt és a Nemzeti Bankban tárolt arany visszaszolgáltatásáról. A delegáció sikeres útján sokfelé tájékozódott: látta a csoportokra szakadozott amerikai magyar közéletet. Érdekes Dobay Raymund református lelkész 1947 áprilisában magyarországi barátaihoz írt levele, amely az Amerikai Magyar Szövetség együttműködésre kész csoportjának álláspontját és a kooperáció feltételeit fogalmazza meg: „Hányszor figyelmeztettünk a nemzeti öngyilkosság veszélyére. De nem hallgattak Rooseveltre és a zseniális Churchillre; az agg Horthy nem látott a német szuronyoktól és német győzelemre számított." Levelében a lelkész arra is törekedett, hogy saját magát és az általa képviselt irányzatot megkülönböztesse a jobboldali horthysta szárnytól, és ezzel elkerülje, hogy amit mond, egyszerűen konzervatív vagy fasiszta álláspontnak tartsák és vessék el. „Sokat kellett hallgatnunk, amikor deputációztunk a 40 millió dollárért Washingtonban." Ahogy levelét folytatja, ma is figyelemre méltó: „Mi, amerikai állampolgárok vagyunk, akik Magyarország ügyét nem tisztán az önök szemével nézzük. Amit teszünk, nem muszájból tesszük. Mi erőnket, idegeinket, pénzünket és összeköttetéseinket mind odaadjuk Magyarországért, és ez nem egy kötelező lojalitás; ezzel mi elsősorban Amerikának tartozunk, amelynek hűségesküt tettünk.” SZ. M. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra dr. Zsebök Zoltán Kossuth-dijas orvosprofesszort, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnökét, az Oszágos Béketanács alelnökét, a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagját. A gyászszertartást Bartha Tibor püspök, a zsinat lelkészi elnöke végezte fotö: novotta ferenc ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓK 3
