Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-03-31 / 7. szám

Közélet — diplomácia MARXISTÁK ÉS HÍVŐK KONFERENCIÁJA Az ember felelőssége a mai világ­ban címmel háromnapos nemzetkö­zi tanácskozást rendeztek Budapes­ten marxista, illetve keresztény tu­dósok, (teológusok. Jean-Yves Calvez jezsuita teoló­gus, párizsi egyetemi tanár aláhúz­ta: törekedni kell az államközi kap­csolatok fejlesztésére, meg kell ta­lálni azokat a módszereket, amelyek kizárják a háborús megoldást, s szorgalmazni kell a kölcsönös bizal­mon és igazságosságon alapuló tár­gyalásokat. Antoine Casanova, a ne­ves francia valláskutató ugyancsak az eltérő világnézetű emberek dialó­gusának fontossága mellett szólt, s kiemelte, hogy semmiféle nukleáris háborúra nem alkalmazható az igaz­ságos háború fogalma. Howard Par­sons egyesült államokbeli egyetemi tanár hangsúlyozta: a konferen­cia részvevői főként mint emberek ültek asztalhoz, mint olyan embe­rek, akik szeretik az életet, s akik az élet védelméért, az eljövendő gene­rációk megmentéséért mindenkor ké­szek együttműködni. „Arra törekszünk, hogy a felelős­ségérzetet és a felelősségtudatot erő­sítsük — hangsúlyozta felszólalásá­ban Lukács József akadémikus, a Filozófiai Intézet igazgatója. E fe­lelősséget pedig kettős értelemben: intellektuálisan és morálisan kell vállalni. A világ bonyolódó problé­máival az emberiség fogalmi fejlő­dése nem tartott lépést, s a növek­vő általános veszélyeztetettség köze­pette felül kell vizsgálni az eddig használt gondolkodási sémákat is. Az erkölcsi felelősség is hihetetlenül megnövekedett a mai világban (s ez nemcsak a politikusokra vonatkozik, hanem az egyes emberekre is), nem csupán a felelőtlenséggel szemben, de minden amarális, nihilista beállí­tottság ellen is.” A tanácskozás részvevői különösen fontosnak tartották, hogy a dialógus őszinte legyen, mindenki kifejthesse világnézeti álláspontját és a másiké­ról vallott véleményét a megértés, az egymást támogató (találkozás ér­dekében. Leszögezték: senki sem tarthatja magát az igazság kizáróla­gos birtokosának, ‘szükség van a má­sik fél iránti bizalomra. Meg kell kí­sérelni, hogy az eltérő világnézetűek kölcsönösen beleérezzék magukat egymás világnézeti pozíciójába, mert csak így lehetséges az előítéletek szertefoszlatása, a tévedések elke­rülése. Az ilyen elveknek megfelelő dialógusok sorozata fontos hozzájá­rulás lehet a világbékéhez, és kedve­zőbb légkört teremthet az emberi­séget veszélyeztető konfliktusok meg­oldásához. A konferencián rögzített alapel­veket az eszmecsere rendezői a vi­lág minden olyan szervezetéhez el­juttatják, amely a békéért küzd, a marxisták és a hívők közti párbe­széddel foglalkozik. Javier Pérez de Cuellar és Kádár János Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára — Várkonyi Péter külügy­miniszter meghívására — Magyaror­szágra látogatott. A magyar külügy­miniszterrel folytatott megbeszélé­sein elsősorban a jelenlegi nemzet­közi helyzetet elemezték. Az ENSZ főtitkára méltatta (hazánk tevékeny­ségét a világszervezetben és elége­detten szólt az ENSZ és a magyaT állam együttműködéséről. Az ENSZ főtitkárát fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti bizottságának első titkára, va­lamint Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke. * Kádár János, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára — a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Központi Bi­zottsága Elnökségének meghívására — Jugoszláviába látogatott és tár­gyalt Dragoszlav Markovics-csai, a IKSZ KB Elnökségének elnökével, valamint Milka Spiíjakkal, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság Elnökségének elnökével. A megbeszéléseken megelégedéssel szóltak — egyebek között — a két országban élő nemzetiségek hagyo­mányőrző és kultúraközvetítő tevé­kenységéről. * Lennart Bodström, Svédország külügyminisztere hivatalos látoga­tást tett hazánkban és tárgyalt meg­hívójával, Várkonyi Péter külügy­miniszterrel. Áttekintették a legfon­tosabb nemzetközi kérdéseket, vala­mint kétoldalú kapcsolataink ala­kulását. A megbeszéléseken egyetér­tettek abban, hogy a feszült helyzet ellenére közös fellépéssel meg lehet akadályozni a nukleáris konfliktust. Lennart Bodströmöt fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára. * Dir. Rainer Börzeinek, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi parlamentje elnökének vezetésével parlamenti küldöttség látogatott ha-FOTÓ: SOÓS LAJOS — MTI zánkba. Megbeszéléseket folytattak meghívóikkal, a magyar parlament delegációjával a 'két ország törvény­hozó testületéi közötti együttműkö­désről. Gazdaság A Francia Munkáltatók Országos Tanácsa, a CNPF küldöttsége, Buda­pesten vitatta meg a két ország vál­lalatai közötti együttműködés to­vábbfejlesztését. A legjelentősebb francia mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari cégeket képviselő üzletembe­rek több magyar vállalattal is tár­gyaltak. * Kanadai utazási iroda Budapest Express Tours néven képviseleti irodát nyitott a magyar fővárosban. Az irodát a Cp Air légitársaság és a Danubius Gyógyüdülő Vállalat alapította. * A párizsi turisztikai világkiállítá­son részt vett az Országos Idegen­­forgalmi Hivatal is. A franciák cso­portos utazásainak megkönnyítésére a magyar hatóságok a közelmúltban bevezették, hogy a francia társasuta­zások részvevőinek nem kell útle­véllel rendelkezniük, hanem sze­mélyi igazolványuk felmutatására is megkapják a magyar vízumot. Ez lényegesen megkönnyíti a társas­­utazások szervezését, ugyanis sok francia nem váltja ki az útlevelét, megszokta, hogy a külföldi utazások­hoz elegendő a személyi igazolványa. Tavaly egyébként 34 ezer francia turista kereste fel hazánkat. Címlapunkon: Tavasz Budapesten FOTÓ: BRANSTETTER SÁNDOR — MTI Kultúra - tudomány Francia kulturális napokat tartot­tak Debrecenben. A rendezvénysoro­zatot M. Hubert Dubois, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete nyitotta meg. Az amerikai filmakadémia — 3000 tagjának jelölése alapján — Qscar­­díjra javasolta Gyöngyössy Imre— Kabay Barna „Jób lázadása” című filmjét. Az NSZK—magyar kopro­dukcióban készült alkotás az öt leg­jobb, nem angol nyelvű film közé került. * A Burgenlandi Magyar Kultúr­­egyesület és a Hazafias Népfront Vas megyei Bizottságának vezetői Szom­bathelyen találkoztak, hogy egyez­tessék, összehangolják idei program­jukat. A megbeszélésen részt vettek a megyei művelődési intézmények képviselői, s ismertették javaslatai­kat a kapcsolatok bővítésére. A franciaországi Bartók Béla Em­lékbizottság elnöke, Gergely János, a Bartók-centenárium alkalmából végzett kiemelkedő munkájuk elis­meréseképpen — többek között — a következőknek nyújtotta át Beck András Bartók-érmét: Blaise Colá­mé hegedűművésznek, az Oise-menti Bartók-fesztivál szervezőjének, Judit Charpantier de Gerandonak, a Tours-i Bartók-hét megvalósítójá­nak, Pierre Csillag zongoraművész­nek, a Toulouse-i Bartók-ünnepsé­­gek megszervezőjének, Alain Jouff­­ray-nak, a Midi-Pyrénées-vidék Bar­­tók-ünnepségei irányítójának, Maria Nyékinek, a párizsi Beaubourg Kul­turális Központ munkatársának, az ottani Bartók-kiállítás rendezőjé­nek, Máté Rabinovsky rendezőnek, a Francia Televízió Bartók-filmje megvalósítójának. * Földesi Béla, a Debreceni Pedagó­gus-továbbképző Tanfolyam igazga­tója sikerrel védte meg „Egy közép­kori eredetű népszokás — a gergely­­járás — fejlődéstörténeti vizsgálata” című kandidátusi értekezését a tör­ténettudományok (néprajz) témakör­ben. % 4. számunk Sajtótükör rovatában tévesen jelöltük meg a „Koronás ro­konság?” című cikk forrásaként az Élet és Irodalmat. Az írás az Élet és Tudományban jelent meg. * Ebben az évben két országban is bemutatják Kapocsy György fotó­művész „Hortobágy” című kiállítá­sát: május—júniusban a berni Ter­mészettudományi Múzeumban, augusztusban pedig Finnországban (összeállításunk a 16—17. oldalon látható). * Idén június 15—24. között rende­zik meg a Magyarok Világszövetsé­ge vidám, zenés műsorát, az „Egy kis hazait". Jegyek igényelhetők a Ma­gyarok Világszövetsége székházában. (1068. Budapest, Benczúr u. 15.), va­lamint a Fővárosi Operettszínház titkárságán. 2

Next

/
Thumbnails
Contents