Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-03-15 / 5-6. szám
I szocializmusban adottságok és feltételek komplex fejlesztését követeli meg. Pártunk XII. kongresszusának határozata megállapítja: „A nemzetiségi kérdés internacionalista megoldásának fontos eleme a kétnyelvű, kettős kultúrájú állampolgárok szabad fejlődése”. Éppen ezért szorgalmazzuk, hogy a hazánkban élő nemzetiségiek tájnyelvük mellett az irodalmi nyelvet is igyekezzenek elsajátítani és elsajátíttatni. Ebben a család, az óvoda, az iskola feladatai rendkívül nagyok. Ahhoz, hogy ennek meg tudjanak felelni, joggal igényelhetik — igényelhetjük — a nemzetiségek értelmiségi rétegének a mainál is nagyobb mértékű segítségét. Elengedhetetlen, hogy a nemzetiségeknek a velük egy nyelvet beszélő nemzetekhez fűződő kapcsolata is szabadon érvényesüljön. Meggyőződésünk, hogy nemzetiségeinknek fontos küldetése van a népek barátságának elmélyítésében. Nevezhetjük ezt a küldetést hídépítésnek, összekötő kapocsnak, ösztönzésnek, bárhogy — a tartalma a lényeges! Továbbra is szorgalmazzuk az együttműködést a szomszédos szocialista országokkal és a Német Demokratikus Köztársasággal ezen a területen is. Természetesnek tartjuk, köszönjük és igényeljük a hazai németség esetében társadalmi, rendszerünk azonossága alapján, az NDK intézményeinek sokoldalú segítségét. Természetesnek tartjuk azt az érdeklődést is, amely a szomszédos Ausztria és a Német Szövetségi Köztársaság részéről a magyarországi németek élete iránt megnyilvánul. Ezt a kérdést is a Magyar Népköztársaságnak a békés egymás mellett élést, a népek megértő együttműködését szolgáló külpolitikájával összhangban kezeljük. A lenini tanításból indulunk ki mely szerint a többség nem lehel elég előzékeny a nemzeti kisebbségekkel szemben, és a nemzetiségek annál jobban tudnak a szocializmus ügyével azonosulni, minél inkább biztosítva érzik sajátosságaik, nyelvük, kultúrájuk megőrzésének. életfeltételeik továbbfejlesztésének és a velük egy nyelvet beszélő nemzetekhez fűződő kapcsolatok érvényesülésének lehetőségét. Ennek a mindennapi életet — a munkahelyi és a munkahelyen kívüli légkört — átfonó kapcsolatrendszernek a normális működése nem utolsósorban azon áll vagy bukik, hogy a különböző népcsoportok hosszú együttélése során sikerül-e legyőzni a xenofóbiának, a különbözőségtől való idegenkedésnek minden reflexét; kialakul-e közösségen belül a más-ságnak, mint nyelvi, hagyománybeli, szokásbeli stb. eltéréseknek természetes tudomásulvétele, sőt kölcsönös tisztelete és hasznosítása. Ha a nyelvi, népszokásbeli és más különbözőségről nem hierarchikusan gondolkodunk, ha e másság többé nem irritáló tényező, hanem természetes emberi jog, s ez a mentalitás érvényesül a többség részéről a kisebbség felé és viszont, akkor olyan új emberi minőség jelenik meg a mindennapi életben, amelyről nem mondhat le a szocialista társadalom. Ez pedig azt jelenti, hogy a szocialista nemzetiségi politikának „fent” is, „lent” is, mindenütt érvényesülnie kell. Nagy felelősség terhel valamennyiünket azért, hogy e jogos várakozások teljesüljenek. Az Önök tanácskozásával lezárul a magyarországi nemzetiségek kongresszusainak sorozata, amely alkalom volt nemzetiségi politikánk eredményeinek számbavételére és meg nem oldott feladataink, megoldási lehetőségeink kijelölésére. A mérlegkészítés alapján elmondhatjuk, hogy az elmúlt fél évtizedben tovább erősödött a nemzetiségi tudat, ami további jogos igényeket is kelt. Arra kérem Önöket, hogy a továbbiakban is dolgozzanak — ha kell, harcoljanak — nemzetiségükkel a már megteremtett lehetőségek jobb kihasználásáért. Valljuk, hogy a nemzetiségi kérdés igazságos és tartós megoldását csak a szocialista társadalom, a szocialista demokrácia fejlődése hozhatja meg. A szocializmus egyik alapvető jellemzőjének tartjuk a nemzetiségi politika lenini elveinek maradéktalan érvényesítését. Önök jelentős értékekkel gazdagítják közös hazánkat a mai nehéz helyzetben is. Küldetést teljesítenek nemzetiségi kultúrájuk ápolásával: az egész magyar haza — s egyben a nyelvüket beszélő valamennyi embertársuk — kultúráját gazdagítják. Kívánom, hogy a kongresszus munkája eredményes legyen. Kívánom, hogy segítsen a feladatok felelős megoldásában, közös megvalósításában, a mainál jobb megfogalmazástól a minél jobb végrehajtásig. Ügy gondolom, nincs véleménykülönbség köztünk abban, hogy hazánk legfontosabb kérdése: a béke megőrzése. Ez az alapja a jobb, harmonikusabb holnapért való harcnak. Nagy közös feladatunk, hogy ez az ország gazdaságilag talpon maradjon, kultúráját fejlessze, jó hazát, szép hazát jelentsen mindannyiunknak. Ehhez kívánok Önöknek saját életükben is sikert, alkotó energiát és jó eredményeket. Képek a magyarországi német nemzetiség életéből 27
