Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)

1984-03-15 / 5-6. szám

I szocializmusban adottságok és feltételek komplex fejlesztését követeli meg. Pártunk XII. kongresszusának határozata megállapítja: „A nem­zetiségi kérdés internacionalista megoldásának fontos eleme a két­nyelvű, kettős kultúrájú állampol­gárok szabad fejlődése”. Éppen ezért szorgalmazzuk, hogy a ha­zánkban élő nemzetiségiek táj­­nyelvük mellett az irodalmi nyel­vet is igyekezzenek elsajátítani és elsajátíttatni. Ebben a család, az óvoda, az iskola feladatai rendkí­vül nagyok. Ahhoz, hogy ennek meg tudjanak felelni, joggal igé­nyelhetik — igényelhetjük — a nemzetiségek értelmiségi rétegé­nek a mainál is nagyobb mértékű segítségét. Elengedhetetlen, hogy a nemze­tiségeknek a velük egy nyelvet beszélő nemzetekhez fűződő kap­csolata is szabadon érvényesüljön. Meggyőződésünk, hogy nemzeti­ségeinknek fontos küldetése van a népek barátságának elmélyíté­sében. Nevezhetjük ezt a külde­tést hídépítésnek, összekötő ka­pocsnak, ösztönzésnek, bárhogy — a tartalma a lényeges! Továbbra is szorgalmazzuk az együttműkö­dést a szomszédos szocialista or­szágokkal és a Német Demokrati­kus Köztársasággal ezen a terüle­ten is. Természetesnek tartjuk, köszönjük és igényeljük a hazai németség esetében társadalmi, rendszerünk azonossága alapján, az NDK intézményeinek sokolda­lú segítségét. Természetesnek tartjuk azt az érdeklődést is, amely a szomszédos Ausztria és a Német Szövetségi Köztársaság ré­széről a magyarországi németek élete iránt megnyilvánul. Ezt a kérdést is a Magyar Népköztársa­ságnak a békés egymás mellett élést, a népek megértő együttmű­ködését szolgáló külpolitikájával összhangban kezeljük. A lenini tanításból indulunk ki mely szerint a többség nem lehel elég előzékeny a nemzeti kisebb­ségekkel szemben, és a nemzetisé­gek annál jobban tudnak a szoci­alizmus ügyével azonosulni, minél inkább biztosítva érzik sajátossá­gaik, nyelvük, kultúrájuk megőrzé­sének. életfeltételeik továbbfejlesz­tésének és a velük egy nyelvet be­szélő nemzetekhez fűződő kapcso­latok érvényesülésének lehetősé­gét. Ennek a mindennapi életet — a munkahelyi és a munkahelyen kívüli légkört — átfonó kapcso­latrendszernek a normális műkö­dése nem utolsósorban azon áll vagy bukik, hogy a különböző népcsoportok hosszú együttélése során sikerül-e legyőzni a xenofó­­biának, a különbözőségtől való idegenkedésnek minden reflexét; kialakul-e közösségen belül a más-ságnak, mint nyelvi, hagyo­mánybeli, szokásbeli stb. eltéré­seknek természetes tudomásulvé­tele, sőt kölcsönös tisztelete és hasznosítása. Ha a nyelvi, népszo­kásbeli és más különbözőségről nem hierarchikusan gondolko­dunk, ha e másság többé nem ir­ritáló tényező, hanem természe­tes emberi jog, s ez a mentalitás érvényesül a többség részéről a kisebbség felé és viszont, akkor olyan új emberi minőség jelenik meg a mindennapi életben, amely­ről nem mondhat le a szocialista társadalom. Ez pedig azt jelenti, hogy a szocialista nemzetiségi po­litikának „fent” is, „lent” is, min­denütt érvényesülnie kell. Nagy felelősség terhel vala­mennyiünket azért, hogy e jogos várakozások teljesüljenek. Az Önök tanácskozásával lezárul a magyarországi nemzetiségek kongresszusainak sorozata, amely alkalom volt nemzetiségi politi­kánk eredményeinek számbavéte­lére és meg nem oldott feladata­ink, megoldási lehetőségeink kije­lölésére. A mérlegkészítés alapján elmondhatjuk, hogy az elmúlt fél évtizedben tovább erősödött a nemzetiségi tudat, ami további jogos igényeket is kelt. Arra ké­rem Önöket, hogy a továbbiakban is dolgozzanak — ha kell, harcol­janak — nemzetiségükkel a már megteremtett lehetőségek jobb kihasználásáért. Valljuk, hogy a nemzetiségi kérdés igazságos és tartós megol­dását csak a szocialista társada­lom, a szocialista demokrácia fej­lődése hozhatja meg. A szocializ­mus egyik alapvető jellemzőjének tartjuk a nemzetiségi politika le­nini elveinek maradéktalan érvé­nyesítését. Önök jelentős értékekkel gazda­gítják közös hazánkat a mai nehéz helyzetben is. Küldetést teljesíte­nek nemzetiségi kultúrájuk ápolá­sával: az egész magyar haza — s egyben a nyelvüket beszélő vala­mennyi embertársuk — kultúrá­ját gazdagítják. Kívánom, hogy a kongresszus munkája eredményes legyen. Kí­vánom, hogy segítsen a feladatok felelős megoldásában, közös meg­valósításában, a mainál jobb meg­fogalmazástól a minél jobb végre­hajtásig. Ügy gondolom, nincs vélemény­­különbség köztünk abban, hogy hazánk legfontosabb kérdése: a béke megőrzése. Ez az alapja a jobb, harmonikusabb holnapért való harcnak. Nagy közös felada­tunk, hogy ez az ország gazdasá­gilag talpon maradjon, kultúráját fejlessze, jó hazát, szép hazát je­lentsen mindannyiunknak. Ehhez kívánok Önöknek saját életükben is sikert, alkotó energi­át és jó eredményeket. Képek a magyarországi német nemzetiség életéből 27

Next

/
Thumbnails
Contents