Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-02-05 / 3. szám

NÉPEK HAZÁJA, NAGYVILÁG

Az újságíró is ember, sőt, néha fotós. Szükségből vagy magánszorgalomból.

Am a „nemhivatalos képek" rendszerint csak lapzárta után kerülnek elő a laboratóriumból, fgy aztán némelyik könnyen elveszíti az aktualitását, némelyik azonban tovább él és újabb képeket keres társnak.Sőt, gondolatokat gyűjt maga köré.

Nemcsak a történelem alakítja az egyént, hanem a kivételes egyéniségek is meghatározhatják egy-egy korszak stílusát, tartalmát. Erről győződhettünk meg 1982-ben Frangois Mitterrand és Kádár János budapesti találkozója után a sajtóértekezleten. Ügy éreztük, hogy egy pillanatra részesei lettünk a történelemnek, amikor a két államférfi hazafiságot és európaiságot, hagyományt és realitást, felelősséget és bizakodást méltó szintézisre emelt. (1)

*

A természetben is akadnak lenyűgöző pillanatok. amikor az élmény, a jelenség kitágítja világfelfogásunkat, általa más dimenziókba léphetünk át, s feltárul előttünk nemcsak földünk gazdagsága, hanem a szépség lényege és embervoltunk célja. A Niagaravízesést életem legdöbbenetesebb percei közé sorolom. Amíg megszállottan fotóztam a vízrengeteget a partról, a zuhatag alatt hánykolódó kirándulóhajóról, á magasban keringő helikopterről, egyáltalán nem gondoltam arra, hogy hányán próbáltak már átkelni rajta, s hányán vesztek oda. Ám amikor a sok millió köbméter víz fotóvá szelídült másolatát nézegettem idehaza, megértettem: a Niagara és mindenféle szépség meghódítása csupán önmagunk túlszárnyalására tett kísérlet. Kudarc vagy győzelem. (2)

*

önmagunk túlszárnyalásánál talán herkulesibb feladat önmagunk megtalálása. A talányfejtő Oidipusz tragikuma, az Ithakába visszaigyekvő Odüsszeusz makacssága és leleményessége régóta mellém szegődött. Mint minden antik görög hős öröme és bánata. Igaz ugyan, hogy az ókori hellén világ központja helyett én már csak napjaink Athénját csodálhattam meg, de a „normális gyerekkornak” nevezett hajdani görögség így is megajándékozott a tiszta és világos eszmék bűvöletével. A szépség szent és pogány ligetével.

(5)

*

Mert a szent és a pogány elemek olykor észrevétlenül összefonódnak. A brazíliai Belő Horizontéban, a Pampulha-tó partján az Oscar Niemeyer tervezte templom homlokzata csupa üveg. A hátsó falát Candido Portinari mintás csempéinek a kékségében az égben, a tengerben suhanó halak, szelíd madarak kísérik a fő figurát, Assisi Szent Ferencet. Körülvesz bennünket az állatok és emberek háborítatlan békéje.

A pogány édenkert, ahol nincs háború, nincs öldöklés. Lassú libegéssel mi is beleolvadunk a képbe, az áhított csend világába, s álom és ébrenlét határán fogadkozunk: béke, béke kell az embereknek. (4)

*

Az IBUSZ-csoport késő éjszaka érkezeti meg, s szállodai szobánkban nyomban ágyba zuhantunk. Még az álomképek között járkáltam, amikor távoli furcsa ének hangzott fel. Müezzin dicsérte istenét. Az álomképek öszszezavarodtak, új szereplők özönlöttek be. Az égi mezőkön Bornemissza Gergő meg Jiw murdzsák vágtatott át. Ott forgolódtam az egri vár védői között, s a müezzin imája egyre harsányabbá vált. Tudtam, hogy már felébredtem, de az álomképek mellettem maradtak, a müezzin éneke sem szakadt félbe. Kinyitottam a szememet, de az éjszakát nem váltotta fel reggel. A müezzin is folytatta imáját. Kiugrottam az ágyamból, s az ablakhoz szaladtam: utca helyett sötét lichthofba meredtem bele. A müezzin befejezte reggeli imáját: Isztambulban megvirradt. (3)

*

A sötétséget és bezártságot már átéltem Faria abbé és Edmond Dantés történetében, és gyerekes képzeletemmel én is velük együtt terveztem a szökést If várából. A romantikus hőstettek azonban a felnőtt évek napvilágá-24