Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-12-24 / 25-26. szám
BUDAPESTEN ÜLÉSEZETT A RÓMAI KLUB Hadüzenet az éhségnek takarítás nagyfokú kemizálásával és gépesítésével érte el a magyar mezőgazdaság. Ma a magyar mezőgazdaság nemcsak a hazai lakosság teljes élelmiszer-szükségletét elégíti ki magas fokon, hanem kb. 3—6 millió ember ellátását szolgáló exportot is eredményez. A mezőgazdaság növekedési üteme az elmúlt években 6 százalék volt, 1983-ban a nagy szárazság ellenére is biztosított a hazai ellátás, sőt — ha kisebb mértékben is —, de exportra is lehetőség nyílik. Elmondta azt is, hogy az agrárszakember-képzés hazánkban jó színvonalú, a felsőfokú végzettségűek 10 százaléka agrárszakember. Ma 40 ezer „agrármenedzser” szolgálja a korszerű mezőgazdaság irányítását és szervezését. Kapolyi László ipari államtitkár a mezőgazdaság energiatermelési és fogyasztási problémáiról szólt. Egyebek között a következőket mondta: „A nemzeti jövedelem egységnyi növekedéséhez korábban Magyarországon több mint 1 százalék energianövekményre volt szükség. S ebben nagy szerepe volt a mezőgazdasági termelés nagy energiaéhségének is, valamint az energiahordozók pazarló felhasználásának. Ma már kb. 0,7 százalék az arány. A mezőgazdaságban olyan energiatartalékok vannak, amelyek kiaknázása lehetővé teszi nemcsak az ágazat igényének mérséklését, hanem egyes területeken még a lakosság ellátásában is szerepet kaphat.” Külön szólt az államtitkár a helyi energia'orrások: hévizek, szélenergia, biogáz, napenergia regionális felhasználásának lehetőségeiről és az eddigi alkalmazásuk kapcsán szerzett tapasztalatokról. * Az ülésszakon a katasztrofális világélelmezési helyzetet jellemezve megállapították, hogy Földünkön 400 millió ember éhezik, miközben a világ másik részén óriási eladatlan élelmiszerkészletek halmozódnak fel, s az agrártúltermelés állandósul. Ugyanakkor a fegyverkezésre évente 650 milliárd dollárt költenek, amelynek töredéke is elegendő lenne a felvázolt súlyos ellentmondás feloldására. Az ENSZ élelmezési szervezete, közismert nevén: a FAO képviselői aktívan vettek részt az ülésszakon és elemezték a várható fejlődést. Optimista becslés szerint a fejlődő világ népessége évi 2,6 százalékkal növekszik, s 2000- re a Föld lakosságának 80 százaléka ezekben az országokban él maid. Ha sikerül megvalósítani a fejlődő országokban a legfejlettebb agrotechnikát, a biotechnológiát, a legkorszerűbb módszereket, akkor sem növekedhet az agrártermelés több mint 2,5 százalékkal. A világ élelmezési helyzete tehát tovább romlik. A vitában sokan megkérdőjelezték, hogy a 2,5 százalékos agrárnövekedés reális-e? Ha sikerül, akkor is csak néhány országban, és így az éhségzónák nem tűnnek el 2000-ben sem a világ térképéről. * Szentágothai János akadémikus előadásában hangsúlyozta, hogy az emberiségnek meg kell állítania a természeti környezet továbAurelio Peccei felszólalása a Római Klub budapesti ülésén FOTÓ: MANEK ATTILA — MTI bi romlását, az erdők rohamos pusztulását, a talajeróziót. Rámutatott arra, hogy a magas napsugárzású területeken, amelyeken a fejlődő országok többsége található, a zárt rendszerű biológiai technológiákkal óriási terméseredményeket lehetne elérni. Ehhez azonban új módszereket kell kidolgozni a nagy fehérjetartalmú élelmiszerek előállítására, amelyekkel hatalmas néptömegeket lehetne olcsón, magasrendű tápanyagokkal ellátni. Voltak olyan vélemények a vitákban, hogy a biotechnológia megbontja a természeti egyensúlyt. A résztvevők többsége azonban azt vallotta, hogy az emberiségnek minden évszázadban szembe kellett kerülnie ezzel a problémával, s ezeket végső soron mindig sikeresen oldotta meg, új viszony alakult ki az ember és a természet között. A beavatkozás nem csupán egyensúlyt veszélyeztető, hanem azt erősítő tevékenység is lehet. Ilyen például a talajerózió megakadályozása, új termőterületek nyerése. * László Ervin professzor statisztikai adatokkal bizonyította, hogy milyen vészesen fogynak a világ termőterületei. Évente 150 ezer négyzetkilométernyi mezőgazdasági terület vész el a világban. (Magyarország területe 93 ezer km2). A „földrablók”: a városok, az ipari települések, a napfény okozta erózió és az elvizesedés. Ezek ellen van védekezés, ám ehhez az anyagi feltételeket meg kell teremteni. Előadásában kitért a mezőgazdasági problémák megoldásában a regionális tartalékokra és ezek kihasználási lehetőségeire. Majd felvázolta az agrárfinanszírozás integrált nemzetközi és nemzeti modelljét, amely kiindulópontot jelenthet a világprobléma megoldásához. A konferencián nagy súlyt kapott az a követelmény, hogy a problémák megoldására össze kellene hangolni a nemzeti agrárpolitikákat. Több tudós úgy vélte, hogy ezt csakis a piaci mechanizmusok révén kell végrehajtani, mások pedig a támogatási rendszerek nemzetközi alapon való kiterjesztését is szükségesnek tekintették. * A Római Klub mint „világfórum” lehetőségeiről Bognár József akadémikus így beszélt: „Véleményem szerint a Római Klubnak most váltásra van szüksége; túl vagyunk azokon a problémákon, amelyekkel eddig foglalkoztunk. Megújulásra van szükség: gondolatilag is és a tudósok öszszetételét tekintve is, mert a vezető tudósok lassan kiöregednek. Erről a Római Klubban már többször beszélgettünk. Azért remélem, hogy e megújulás sikeres lesz, mert a klub a különböző világnézetű tudósoknak elkötelezettség nélkül nyújt lehetőséget globális problémáinak közös erővel, a tudomány minden ágának mozgósításával való megoldásához.” A budapesti tanácskozás résztvevői megtekintették az ülésszak idején megrendezett Bábolnai napokat és elismerően nyilatkoztak a magyar mezőgazdasági kultúra fejlettségéről s fejlődési irányzatairól, amelynek hű tükre volt a bábolnai rendezvény. A tanácskozás ajánlásai közül emeljük ki annak utolsó bekezdését, amely így hangzik: „Az emberiségnek választania kell, hogy az önérdekű konfliktust és rivalizálást, vagy az emberiség közös ügyét szolgáló együttműködést és kölcsönös megértést választja-e? Háború helyett békére és élelmiszer-termelésre van szükség. Ha elég bölcsek vagyunk ahhoz, hogy alkalmazkodjunk korunk valóságához, békében és jólétben élhetünk. Ez a kihívás, amire válaszolni kell.” — A Római Klub budapesti konferenciája felhívta a világ népeit és vezetőit, hogy erre a kihívásra bölcsen, egyetértésben és haladék nélkül válaszoljanak. WIESEL IVAN 25
