Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-12-24 / 25-26. szám
Nemzetközi pénzintézet Budapesten Az utóbbi néhány esztendőben szinte egymás után alakulnak a tőkés és magyar cégek vegyes vállalatai. Mégis kiemelkedő eseménynek számított, amikor a Central European International Bank Ltd. — Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. — megnyílt Budapesten. A CIB alapító okmányát 1979 novemberében írták alá a részvényesek, közülük első helyen a Magyar Nemzeti Bank 34, a Banca Commerciale Italiana, a Bayerische Vereinsbank, a Creditanstalt-Bankverein, a The Long- Term Credit Bank of Japan Ltd, a Société Générale és a The Taiyo Kobe Bank Ltd, egyenként 11 százalékos részvényaránnyal váltak tulajdonosaivá a területenkívüliséget élvező offshore jellegű pénzintézetnek. A CIB élén álló 16 tagú igazgató tanács — 13 külföldi és 3 magyar taggal — határozza meg a bank működési területét, hozza az elvi döntéseket. Az igazgató tanács döntéseit csak egyhangúan hozhatja. Ez az irányítási rendszer a biztosítéka annak, hogy magyar és külföldi érdekeket egyformán szolgáló döntések szülessenek. A napi feladatokkal, a munka irányításával a magyar vezérigazgató és osztrák helyettese foglalkozik. A bank elnöke a nyugatnémet Puhlmann úr, elnökhelyettese Fekete János. Az alig négy esztendeje, 20 millió dollár induló és 15 millió dollár készenléti tőkével alapított bank 1982-re aktívaállományát 235 millió dollárra növelte, 12 millió dollár nyereséget könyvelhetett el. A nemzetközi összehasonlításban is tiszteletreméltó eredmény hátteréről Hepp Lászlót, az ügyvezetőség tagját, a hitelfőosztály vezetőjét kérdeztük. — A CIB íerületenkívüliségc előnyt vagy hátrányt jelent a banktevékenységben? — Mindkettőt. A Közép-európai Bankra nem érvényesek a hazai devizagazdálkodás szabályai, kül- és belföldön konvertibilis valutában szabadon bonyolíthatjuk pénzügyi tranzakcióinkat. Ennek viszont az az ára, hogy forintbetéteket nem fogadhatunk el, és forint-, illetve rubelüzleteket sem köthetünk. — Forintbetéteket említett: ezek szerint a CIB nem csupán kereskedelmi bank, vagyis magánszemély is kamatoztathatja pénzét a CIB-nél? — Természetesen, de csak olyan külföldi vagy magyar állampolgároktól fogadunk el betétet, akik pénzüket konvertibilis devizában keresik. Ezenkívül szintén magánszemélyeknek kialakított szolgáltatásunk az alapítványok kezelése és üzletemberek részére — kedvezményes feltételek mellett — egyéb szolgáltatást is nyújtunk. — Például? — Pénzügyi konzultációra vagy tanácsadásra is vállalkozunk, hogy tájékoztassuk ügyfeleinket a magyarországi beruházási lehetőségekről, kereskedelmi műszaki kooperációkról és egyszerű külkereskedelmi üzletek lebonyolítására is vállalkozunk. Aki pedig csupán pénzét szeretné befektetni vagy netán haza akar telepedni, annak is szívesen segítünk, mert például öröklakások építésében és kezelésében is tanácsot adunk. — Említette, hogy a bank aktívaállományának csak egynegyedét fekteti be itthon. Hová kerül a maradék 75 százalék? — A CIB a világ 30—35 országával, közöttük Ausztriával, Tunéziával, Algériával, az NSZK- val, Angliával és Egyiptommal is hitelkapcsolatban áll, vagyis a világ minden tájáról lehetőség nyílik kölcsönt kérni a Közép-európai Nemzetközi Banktól. — A hitelnyújtás azonban csak egy a bank tevékenységei közül. Milyen egyéb pénzügyi szolgáltatásokra váltakoznak? — A világ 70 országának 600 bankjával állunk úgynevezett levelező kapcsolatban, s ezekkel okmányos — a külkereskedelemhez elengedhetetlenül fontos — üzleteket tudunk lebonyolítani. Ezen kívül foglalkozunk kereskedelemfejlesztéssel, külkereskedelmi és pénzügyi szaktanácsadással is. Jó néhány vegyes vállalat létrehozásánál bábáskodtunk, közülük nem egy olyan akadt, amelyben a CIB saját tőkéjével is részt vett. — Az ismert nemzetközi pénzpiaci problémák, mint például egyes országok eladósodása, az adósságok visszafizetésének átütemezése, vagy az úgynevezett részleges hitelembargó mennyire érintette az önök működését? — A változó piaci feltételekhez úgy igyekeztünk alkalmazkodni, hogy üzletpolitikánkban gyors átalakítást hajtottunk végre. Csökkentettük a bank igen dinamikus fejlődési ütemét és a középlejáratú hitelekről a rövidlejáratúakra tettük a hangsúlyt. Igyekeztünk tovább fejleszteni döntéselőkészítő tevékenységünket is. melynek segítségével az úgynevezett kétes kockázatú vállalatoknak, bankoknak nyújtandó hitelt igyekeztünk elkerülni. A visszafogott növekedési ütem mellett természetesen új üzleti elgondolásokon is dolgozunk, és azokat folyamatosan vezetjük be a napi munkánkba. Ilyen új „produktumunk ’ az úgynevezett konzorciális hitel, melynek szervezetében az utóbbi két évben jelentős tapasztalatokat és megfelelő üzleti kört szereztünk. A Közép-európai Nemzetközi Bank RT éberen őrködik a banktitok felett,, ám saját tevékenységéről, eredményeiről, évenként Annual Reportban teszi közzé az adatokat. A rövid és középlejáratú hitelek összegét a kifizetett kamatokat és profitját is megismerheti az abba betekintő. A pénzügyekben kevésbé járatos átlagpolgárok pedig abból az egyszerű tényből is levonhatnak némi következtetést, hogy a CIB az elsők között vásárolt helyiségeket az igencsak drága új Váci utcai irodaházban, ahol október óta várja ügyfeleit. G. BARTA ÁGNES A Római Klub szeptember 27-30-a között „Élelmet hatmillión! embernek" címmel Budapesten rendezte meg konferenciáját, i nagy tekintélyű tudományos fórumot Aurelio Peccei olasz közgazdász 1968-ban szervezte meg. A Klub célja, hogy a világméretű problémákra felhívja a kormányok és a közvélemény figyelmét, s ajánlásaival segítse azok megoldását. A budapesti ülésen 60 külföldi tudós vett részt, és több mint 30 előadás hangzott el, illetve érkezett írásban. A Római Klub azért jött Magyarországra ülésezni e témában, mert a magyar élelmiszer-gazdaság fejlődése kiemelkedő eredményeket ért el, a világ élvonalában van. Magyarország rövid két évtized alatt, az agrotechnika legfejlettebb módszereivel, a nagyüzemi és kisgazdaságok jól sikerült integrációjával érte el ezt, példája tanulságos lehet a fejlődő országok számára is. A magyar tudománynak van tekintélye a világban. Ennek egyik jeleként értékelhetjük, hogy a Római Klub tagjai sorában két magyarországi tudós is dolgozik: Szentágothai János akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, és Bognár József akadémikus, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója. Magyar tudós az USA-ban élő László Ervin professzor is, aki az ENSZ világélelmezési szervezetének funkcionáriusaként az egyik legaktívabb résztvevője a Római Klubnak. A Klub őt bízta meg a Budapesten lezajlott tanácskozások anyagát tartalmazó jelentés összeállításával. Ez a dokumentum 14 nyelven jelenik meg és eljut a világ kormányaihoz. A magyar mezőgazdaság eredményeiről, gondjairól Váncsa Jenő miniszter tartott előadást a Klub tagsága előtt. Többek között elmondta: a magyar mezőgazdaság gabonatermelése a hatvanas években évi 8 millió tonna volt és a nyolcvanas évek eddig eltelt időszakában már 13,8 miihó tonna. Ezt a nagyívü fejlődést a gabonatermelés és be-24
