Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-12-24 / 25-26. szám

Társadalmi vita után

Új választójogi törvény

A legközelebbi képviselő- és tanácstagi választás menetét-mikéntjét új választásjogi törvény szabályozza majd. Közéletünk e fontos eseményének reformjáról a Hazafias Népfront a közelmúltban társadalmi vitát kezdeményezett, és a legutóbbi ülésén összegezte a véleményeket, javaslatokat. Ezeket figyelembe veszik, beépítik a törvényjavaslatba az Országgyűlés elé terjesztendő változat megfogalmazásakor. Megkértük dr. Molnár Bélát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát, tájékoztassa olvasóinkat a törvényjavaslat lényegéről, a társadalmi vita tapasztalatairól.

— Mi tette szükségessé, időszerűvé a törvénymódosítást?

— Alapvetően az ország társadalmi fejlődése. Gondoljunk az 1968-ban megkezdett, s jelenleg is folyó gazdasági reformra, az oktatásügy átfogó reformjára, a közigazgatás, a társadalmi szervek korszerűsítésére. Arról van szó hogy társadalmi, gazdasági, kulturális életünk egészét folyamatosan és kritikusan vizsgálnunk kell, s változtatnunk is, ha szükséges — vagy, ha úgy tetszik, reformálnunk. Minden eddigi és elkövetkező reformunkkal az adott terület hatékonyabb működését és a demokratizmus teljesebbé tételét kívánjuk elősegíteni. Életünk különböző szférái sok ponton kapcsolódnak össze, közvetlenül vagy közvetve befolyásolják egymást, tehát a reformokat is úgy kell kialakítanunk, „ütemeznünk”, hogy azok szerves egységet képezzenek, más területeken is éreztessék jótékony hatásukat. Az a vélemény alakult ki, hogy társadalmi-gazdasági rendszerünk jobb, demokratikusabb működéséhez meg kell reformálnunk a választási törvényünket is. Igaz ugyan, hogy az alapelvek — az általános, egyenlő, titkos választás, valamint a területi elv — kiállták a próbát, ma azonban, amikor a választott testületek szerepe növekszik, megnövekedett a jelöltek közötti választás jelentősége is. Így hatékonyabban működhetnek, jobban megfelelhetnek feladataiknak.

— Milyen új vonásokat tartalmaz a törvénytervezet?

— A legfontosabbnak a többes jelölés általánossá tételét véljük, mind a parlamenti képviselők, mind a tanácstagok választásánál. A kettős vagy többes jelölésre ugyan eddig is megvolt a törvényes lehetőség, de ezzel a választókerületekben nem éltek eléggé. Kitűnt,, hogy sok helyütt azért óvakodtak ettől, mert a nem megválasztottakat, mintegy bukott embernek tartották. Sokszor maguk az érintettek is így vélekedtek. Amikor az elkövetkező 1985- ös általános választáson — a törvénytervezet elfogadása esetén — már legalább két jelöltet kell állítania a Hazafias Népfrontnak, a pótképviselői-póttanácstagi mandátum intézménye is életbe lép. Ezt az kapja meg, aki a szavazatoknak legalább egynegyedét elnyeri. Ilyenformán ezeket az embereket is bevonjuk a közéletbe, és a képviselő illetve a tanácstag halála, visszahívása, lemondása esetén automatikusan a helyükre léphetnek.

— A törvénytervezet új mozzanata, hogy bevezeti az országos lista alapján való képviselőválasztást is. Ezen a üstán csupán 30—35 személy indulna; országos vezetők, a társadalmi- és tömegszervezetek képviselői, az egyházi méltóságok, a tudományos és műszaki élet néhány legjelesebbje, akik jelentős réteget képviselnek, de képviselői tevékenységüket nem lehet egy választókörzetre korlátozni: Lényeges, hogy az így megválasztott képviselők jo-Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára

FOTÓ: MTI

gai, kötelességei azonosak lennének a választókerületenként megválasztottakéval.

— Hogyan zajlik majd a jelölés és a választás?

— Megnövekszik a jelölőgyűlések szerepe. A jelölt státuszt jelölőgyűléseken lehet elérni, a jelenlévők legalább egyharmadának a szavazatával. Egy jelenlevő több jelölt mellett is kiállhat. Itt a szavazás nyílt, mert azt várjuk, hogy a gyűlés résztvevői érveljenek egy-egy jelölt elfogadása vagy elvetése mellett. A képviselő- és tanácstagjelöltek a Hazafias Népfront országos programjának elfogadása alapján indulnak, azonban a helyi célok kialakításában, ezek képviseletének módjában bő lehetőség van az egyéni programok kidolgozására. Ezt a Hazafias Népfront el is várja a jelöltektől, hiszen csak így töltődhet meg igaz tartalommal a többes jelölés intézménye. A jelöltek önálló programjukat sok fórumon, gyűlésen ismertethetik. Maga a választás már titkos, ezt garantálja a szavazóhelyiség kialakítása, a szavazás módja.

— Hogyan zajlott le a törvénytervezet vitája?

— Már maga a törvénytervezet is előzetes vita alapján készült, a Szakszervezet, a Magyar Tudományos Akadémia, a Hazafias Népfront képviselőinek és sok szakértőnek a bevonásával. A társadalmi vita számára kilencszáz fórumot terveztünk, végül — a nagy érdeklődéshez alkalmazkodva — 1362 gyűlésen vitatták meg a törvénytervezetet. Ezeken 25 ezer konkrét javaslat született. A vitát megelőzően a tervezet szövege — számos alternatív javaslattal — mintegy másfélmillió példányban jelent meg. A hozzászólók nem csupán a törvényjavaslatról fejtették ki véleményüket, de a tanácsi-parlamenti munkáról is.

— Említene néhány jellemző javaslatot?

— Teljes egyetértés fogadta a kettős illetve többes jelölés általános tételét, az országos lista intézményét, de többen javasolták, hogy az országgyűlési választókerületek számát ne az Elnöki Tanács — ahogy a törvénytervezetben áll —, hanem a parlament határozza meg. Sokan egyetértettek azzal az alternatív javaslattal, hogy minden helyi tanács maga állapítsa meg a tanácsi választókerületek számát, hiszen ettől függ a helyi tanácsok tagjainak száma, amiről indokolt, hogy a tanács maga döntsön. A javaslat ellen szól ugyan, hogy így túlzottan nagy létszámú tanácsok is létrejöhetnek, ami hátráltathatja a munka hatékonyságát.

— A korábbi gyakorlat szerint egy adott terület jelölőgyűlésén az ott csupán dolgozó, de máshol lakó állampolgárok is részt vettek, gyakran nagy számban. A felszólalók többsége úgy vélekedett, hogy a helyes az lenne, ha a jelölőgyűléseken a választókörzetben lakók lennének többségben.

— Néhányan azt vetették föl, hogy az országos lista mintájára legyen fővárosi, megyei, városi, nagyközségi központi lista is. Ezt a Hazafias Népfront elveti, mert ez a törvénytervezet fontos alapelvének csorbítását jelentené.

— A törvénytervezet alternatív javaslatként tartalmazta, hogy a fővárosi és a megyei tanácstagoknak csupán a többsége kell, hogy helyi tanácstag is legyen. A társadalmi vita eredményeképpen azonban a Hazafias Népfront amellett van, hogy továbbra is a túlnyomó többség kerüljön ki a helyi tanácsok tagjaiból. Egyetértés fogadta, hogy a fővárosi és megyei tanácsok tagjainak számát csökkenteni kell, mert a jelenlegi túl nagy létszám sokszor akadálya az operatív munkának.

— Helyesnek és szükségesnek ítélték a vitákon a községi elöljáróságok létrehozásának gondolatát. (Ezekben a kisebb községekben nincs sem tanács, sem tanácsi apparátus.) Figyelmeztettek azonban, hogy idejekorán meg kell állapítani az elöljáróságok jog- és hatáskörét.

— Mit várhatunk az új választási törvény elfogadásától, életbelépésétől?

— Nagyobb közéleti aktivitást, az állampolgári tudat erősödését, annak elfogadását, természetesebbé válását, hogy a közéletben való részvétel versengést is jelent, ahol lehet veszíteni is. Látnunk kell azonban, hogy egy törvény önmagában csak lehetőség, azt a következetes, körültekintő gyakorlatnak kell tartalommal megtölteni. S ebben a munkában a korábbinál nagyobb szerep, felelősség vár a Hazafias Népfrontra is.

23