Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-12-24 / 25-26. szám
Az élet védelmében BESZÉLGETÉS SZAKOS GYULA MEGYÉS PÜSPÖKKEL — Lassan két esztendeje lesz, hogy püspök úr kormányozza a Székesfehérvári Egyházmegyét. Olvasóinkat érdekelné a pályakép, hogyan lett pap, majd később püspök? — Kiskoromtól örömmel jártam a templomba ministrálni és bizonyára szüleim imájának is része volt abban, hogy tizenkilenc éves koromban teljesen önként a papi hivatást választottam. Teológiai tanulmányaimat a bécsi egyetemen végeztem, mint az ősi Pázmáneum növendéke. 1939-ben nyertem el az áldozópapi rendet. Rövid kőszegi káplánkodás után főpásztorom, Grősz József megyéspüspök központi szolgálatra rendelt, amelyet Kovács Sándor megyéspüspök alatt is folytattam, és a központi szolgálat minden területén dolgoztam. 1951-ben, ahogy akkoriban fogalmazták —, a vihar egy kis plébániára „sodort”, Zalaerdődre. Ezen a kis plébánián több mint két évtizedig nagyon boldogan végeztem lelkipásztori munkámat. Oj főpásztorom, dr. Fábián Árpád 1974-ben Sárvárra küldött plébánosnak, ahol egyik fő feladatom volt az új plébánia felépítése. Amikor az épület készen volt, és költözködhettem volna, jött az újabb rendelkezés, most már egyenesen Rómából a Szentséges Atyától, II. János Pál pápától, hogy címzetes rapidói püspöknek nevezett ki, és egyben a székesfehérvári megyéspüspök, Kisberk Imre mellé rendelt segédpüspöknek. Amikor Kisberk Imre megyéspüspök hetvenöt éves korában nyugdíjazását kérte, II. János Pál pápa a Székesfehérvári Egyházmegye megyéspüspökévé nevezett ki 1982. április 5-én, így jelenleg a Székesfehérvári Egyházmegye főpásztora vagyok. — A nagy történelmi tradíciókkal rendelkező Székesfehérvári Egyházmegyében milyen a hitélet minősége? — A Székesfehérvári Egyházmegye kereken 200 éves. Már Szent István király kiváltságos prépostságot alapított városunkban, amely először közvetlenül az Apostoli Szentszéknek, később az esztergomi prímás-érseknek fennhatósága alá tartozott. Itt nyugszik az országalapító Szent István is, aki a hatalmas, romjaiban is csodálatos királyi bazilikát építtette. A mai püspöki székesegyház a XIII. sz. elején épített Péter Pál egyház alapjaira épült, amelyet a XVIII. századi átépítés idején Szent István tiszteletére szenteltek. Egyházmegyénk, amely Fejér megyét, részben Pest megyét és Nagybudapest egy részét is magába foglalja, a hitélet szempontjából nem egységes terület. Főleg Pest környéke és a fővárosiak egy része ma is éli a hagyományosnak is nevezhető, mégis a II. Vatikáni Zsinat szellemében megújuló hitéletet. Itt a családi életben ma is meghatározó erő az ősi vallási hagyomány, amely a gyerekek vallásos nevelését is igényli. Sokkal erősebben érezteti hatását a szekularizáció a Fejér megyei részben, ahol a török idők után hatalmas nagybirtokok alakultak ki, a II. világháború után pedig erősen cserélődött a lakosság. Az iparosodás is magával hozza a hitéletben fellépő közömbösséget. Az idősebb nemzedék általában vallásos, de a közép- és fiatalkorúak jelentős mértékben elvesztették a vallás iránti érdeklődésüket egyes plébániák és a búcsújáróhelyek kivételével. Tapasztalatom, hogy főleg az ősi bodajki és a „Magyar Lourdes”-nak nevezett máriaremetei kegyhelyen egy-egy kiemelt ünnepen sok-sok ezer zarándok vesz részt, köztük fiatalok is. — Melyek azok a lényeges, az ország hivő és nem hivő lakosságát egyaránt érintő kérdések, ahol az állam és az egyház törekvései —„az egyházmegyei érdekeket is figyelembe véve — egybeesnek? — A meglévő vallási, világnézeti és társadalmi eltérések ellenére egyaránt foglalkoztat bennünket egy kérdés: az emberi magatartásetika hanyatlásának megakadályozása. Hogy a munkaerkölcs lazulása, a felelőtlenség, a családi élet bomlása, a gyermekek nevelésének elhanyago-FOTO: GABOR VIKTOR lása ne váljék hazánkban kórtünetté és ne fertőzze meg a közéletet, ez az egész társadalom érdeke. Amikor a katolikus egyház a keresztény erkölcsi törvények értelmében megbízhatóságra, őszinteségre, embertársai és a közösség szellemi és anyagi javainak megbecsülésére, a másokon átgázoló önzés és kapzsiság megfékezésére nevel gyermeket és felnőttet, a szocialista berendezésű társadalom alapvető érdekeit is szolgálja. — Az elmúlt évtizedben sok templomot és egyházi műemléket újítottak fel, öregek otthonával, lelkigyakorlatos házzal gyarapodott a magyar katolikus egyház. Lékai László bíboros úr mondta egy nyilatkozatában, hogy több olyan terve is van a katolikus egyháznak, amelyeket csak hosszú évek alatt tudnak majd megvalósítani. A püspök urat milyen feladatok és tervek foglalkoztatják? — A Székesfehérvári Egyházmegye egyike azoknak az egyházmegyéknek, amelyek a II. világháborúban éppen a front változásai miatt sokat szenvedtek. Nagy veszteségeink pótlásához azonnal hozzákezdett lakosságunk, mihelyt tehette. Nemcsak lakásait, hanem templomait is igyekezett rendbehozni. Üj templomok is épültek, most csak a három legújabbat említem:“tavaly szenteltem fel az európai szinten is kiemelkedő Csepel-szigeti, halásztelki templomot, idén novemberben a zichyújfalui új templomot, és már épülőben van egy Németkér-Hardon, Tolna megye szélén is. A püspökség restaurálása kívülről már befejeződött, az épület belső felújítása is a végéhez közeledik. Jelenleg 10 millió forintnál tartunk, amelyért az egyházmegye hívei és papjai komoly áldozatokat holtak, de köszönettel emlékezünk meg a jelentős állami támogatásról is. Folyamatos kötelességünk a templomok és plébániaházak állagmegóvása, felújítása és a liturgikus terek művészi kialakítása a II. Vatikáni Zsinat szellemében. Erre most különösen szükség van, mert a világháború után sokszor csak ideiglenesen rendbehozott templomok és plébániák felújításra szorulnak. Az Egyház alapításától kezdve hivatásának tartotta az öregek és betegek lelki és anyagi támogatását. A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat ma már nemcsak az öreg és beteg szerzetesek gondozásával foglalkozik, hanem szélesebb körökben is segíteni kívánja a társadalmat a testi és szellemi rokkantak támogatásában. A XXIII. »János Szeretetotthon, 120 öreget és beteget tud befogadni. Ha kis létszámmal is, de működik Budapesten a többszörösen sérült vak gyermekek otthona, és építés alatt áll Ipolytölgyesen a szellemi fogyatékosok nagyobb létszámot befogadó Egészségügyi Gyermekotthona. Mint a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat püspökkari vezetője, ezeknek a terveknek megvalósításával személy szerint is foglalkozom. Az előkészítés stádiumában van egy Szeretetszolgálat-Képző létesítése is, amelynek megnyitása a jövő szeptemberre várható. Az egyház szeretné kivenni a részét a köz javáért végzett közös munkából úgy is, hogy az oktatói és nevelői küldetésének eleget tesz. Ezzel annak az államnak és társadalomnak komoly morális segítséget nyújthat. Ügy gondolom, nem lehetetlen egy olyan betegápoló női szerzetes közösség felállításának kérdése, amely komoly segítséget tudna nyújtani éppen azzal, hogy a betegápolást és az öregek gondozását teljes és kizárólagos hivatásának tekinti. — A kiélezett nemzetközi helyzetben, amikor hazánk is nagy erőfeszítéseket tesz a békéért és népünk életszínvonalának fenntartásáért, az egyház milyen eszközökkel tudja támogatni ezt az alapvető emberi érdekeket szolgáló politikát? — Engedjék meg, hogy válaszul a Magyar Püspöki Kar „Az életet védjük” című nyilatkozatából idézzek. „Jézus Krisztus követőihez, hivő emberekhez szólunk. Isten ránk bízta a teremtett világot. Nagy és szent ajándéka az emberi élet. Korunk pusztító fegyverei már nem csupán egy iszonyú háború rémével fenyegetnek, hanem — ami ennél sokkal súlyosabb, minőségileg más: veszélyeztetik az egész emberiséget, azt a földet, amit a Mindenható lakóhelyül adott az emberiségnek, és amit Fia földi születésével megszentelt. Nem lehetünk közömbösek és tétlenek! Súlyos gazdasági nehézségekkel küzd az egész világ, és ezek minket sem kiméinek. Kormányzatunknak nagy erőfeszítésbe kerül megtartani az egyensúlyt, az ország hitelképességét és tekintélyét, a gazdasági élet kiegyenlítettségét, az eddigi életvitel és ellátás színvonalát. Ezt azonban csak akkor képes elérni, ha mindnyájan tisztán látjuk helyzetünket, tárgyilagosan mérjük fel szűkös lehetőségeinket és okosabban, jobban gazdálkodunk, mint az elmúlt években. Csatlakozni kívánunk Szentatyánk, II. János Pál pápa újévi békeprogramjához: a békéért folytatandó pároeszéd korunk sürgető szükséglete. E program jegyében találkozhatnak különböző nézeteket valló felelős vezetők, tudósok, értelmiségiek és munkások. Lehetetten, hogy a jóakaratéi emberek összefogása eredménytelen maradjon. Előttünk igen sok ország püspöki kara népünk és az emberiség iránti felelősségtől áthatva, sokszor drámai és határozott hangon állást foglalt a mai emberiség legnagyobb problémája: a háború és béke sorsdöntő kérdésében. Az egész világ számára követendő példát mutatott az Amerikai Egyesült Államok püspöki kara, amikor a leghatározottabban állást foglalt az aggasztó méretű fegyverkezési verseny ellen, az atomfegyverek toi:ábbi fejlesztésének és felhalmozásának betiltását követelve. Hasonló nyilatkozatokat tettek a holland, belga, német éí angol püspöki karok is. Az élet védelmében emeljük fel tehát szavunkat felelősségünk tudatában és közös felelősségünk ébresztésével. Azért dolgozunk és imádkozunk, hogy »Isten áldja a magyart« idehaza és a határainkon túl is, minden jóakaratú embertestvérünkkel együtt.” Az Egyház a maga részéről éppen azzal segíti állami életünk felelős vezetőinek az életszínvonal fenntartása érdekében tett erőfeszítéseit, hogy híveiben az áldozatosság szellemét a maga sajátos eszközeivel erősíteni igyekszik. Az egyházmegyéből külföldre szakadt magyaroknak azt üzenem, hogy legyenek a befogadó államok lojális polgárai, de ápolják anyanyelvűket és kulturális kapcsolatukat hazánkkal, ahonnan elszármaztak. Érezzék át a felelősségét annak, hogy gyermekeik is magyar származásúak és ennek szellemében neveljék őket. Segítsék a különböző népek egyetértését, a Kárpát-medence, a Duna-táj, Európa és a világ békéiét egyaránt! LINTNER SÁNDOR 4
