Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-12-24 / 25-26. szám
Az öt világrészben működő evangélikus egyházak 1983- ban Luther Márton születésének 500. évfordulóját ünnepelték. A nagy reformátor 1483. november 10-én született Eislebenben. Az évfordulóról mindenütt megemlékezett a mintegy 75 millió lelket számláló evangélikus egyház. Magától értetődően a legnagyobb jubileumi ünnepséget német földön tartották ; jelentős megemlékezések voltak az észak-európai államokban, amelyeknek lakossága többségében evangélikus, valamint az észak-amerikai Egyesült Államokban is. Nem felejtették el az évfordulót az Afrikában és Ázsiában élő evangélikusok sem. Magyarországon — ahol közel 500 ezer evangélikus él — egész esztendőben folytak a megemlékezések, rendezvények. A Luther Emlékbizottság irányításával valamennyi falusi és városi evangélikus gyülekezetben — elsősorban októberben, a „reformáció hónapjában” — emlékünnepek voltak. Az országos jubileumi ünnepet a Budapest—Deák téri templomban tartottuk, ahol egyházunk két püspöke szolgált igehirdetéssel, illetve előadással, és bemutattuk Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző négytételes Lutherkantátáját a Lutheránia Ének- és Zenekar szolgálatával. Szokolay Sándor művének rendkívüli sikere volt. Felállítottuk Luther Márton több mint 6 méter magas szobrát az Evangélikus Teológiai Akadémia kertjében. A szobrot még a második világháború előtt Lux Elek szobrászművész tervezte, de azt nem tudta befejezni. Búza Barna szobrászművész végezte el a végső munkálatokat. és a gyülekezetek anyagi áldozatából állítottuk fel. Zenei pályázatot is hirdettünk, melyre nyolc pályamű érkezett. Az egyházi jubileumi ünnepek sorozatát a Magyar Tudományos Akadémián tartott teológiai konferenciával zártuk. A napilapok folyamatosan közöltek hosszabb-rövidebb híreket a hazai és külföldi Luther-jubileumi ünnepekről. November 10-én, Luther születésének napján mind a napilapok, mind a folyóiratok hosszú cikkekben méltatták Luther reformációjának jelentőségét, és annak kihatását a korabeli társadalmi, kulturális és politikai életre. De megrajzolták a mai napig kisugárzó hatását is. A Magyar Rádió és Televízió is hírt adott a jubileumi eseményekről. a Luther-szobor felállításáról. a központi nagy ünnepségről, Szokolav Sándor Luther-kantátájából pedig részleteket is sugárzott. A Szépművészeti Múzeumban „Luther Márton emlékezete” c. kiállítást együtt rendezte a Művelődési Minisztérium és a Magyarországi Evangélikus Egyház. A Corvina Könyvkiadó egyházunkkal karöltve kiadta Fabinv Tibor professzor magyarázatával Luther Márton Végrendeletét, mely egyházunk tulajdonában van. Egv másik könyvkiadó Luther ..Asztali beszélgetéseit”. A Magyar Posta pedig Luther-emlékbélyegeket adott ki. Luther Márton születésének 500. évfordulóján az egyházakat — és nemcsak az evangélikus egyházakat — szerte a világon újra szembesítették Lutherral és az általa indított reformációval. Üjra elő kellett venni Luther iratait, nehéz helyzetekben tanúsított vallomásait. Ennek nyomán kitűnt, hogy az eddigi Luther-értékeléseket ki kell egészíteni, vagy ki kell javítani. Világos lett úira, hogy olyan szellemi óriás volt, akinek szellemi-lelki gazdagságát sokoldalúan kell megközelíteni. A társadalomnak, a filozófusoknak is újra végig kellett gondolniuk Lu-Reménységgel nézünk a világra Luther-jubileum után — a Lutheránus Világszövetség nagygyűlése előtt therral kapcsolatos eddigi álláspontjukat. Kitűnt, hogy Luther sokkal haladóbb volt a saját korában és sokkal messzebb mutatott, mint ahogyan azt eddig sokan gondolták. Nem lehet ugyanis egyszerűen azt mondani, hogy Luther az 1524-es parasztháború idején a haladás útján megtorpant, és szembefordult a parasztsággal. Ki kell azt is mondani, hogy előbb szembefordult a fejedelmekkel és főurakkal és őket a parasztság elnyomásával keményen megvádolta. Azt is ki kell mondani, hogy azért fordult szembe a parasztsággal, mert a parasztlázadás idején a további vérontást el akarta kerülni. Azzal sem lehetett vádolni, hogy „egyik szolgaságból megszabadította az embereket, de belevitte őket egy másik szolgaságba”. Tudni kell, hogy ezt tanította: „A keresztyén ember mindenkinek szabad ura és nincs senkinek sem alávetve. A keresztyén ember mindenkinek készséges szolgája és mindenkinek alá van vetve”. Ez utóbbi ugyanis nem akármilyen „szolgaság”, hanem a szeretet kötelezése, amely arra indítja a keresztyén embert, hogy a másik emberért éljen és azt segítse lelki és anyagi vonatkozásban egyaránt. Meggyőződésem szerint, ha egy személyről és annak munkájáról a teljesebb igazság kiderül, az nemcsak a tudományos élet számára jelentős, mert egy felismert igazság pozitív indításokat adhat a társadalom számára is. Luther Márton születésének 500. évfordulója megünneplése után evangélikus egyházunk a Lutheránus Világszövetség 1984. július 22.—augusztus 5. között Budapesten tartandó nagygyűlésének megrendezése felé fordul. A Lutheránus Világszövetség — amely hatévenként tartja nagygyűléseit — elfogadta a Magyarországi Evangélikus Egyház meghívását és úgy döntött, hogy a soron következő, VII. nagygyűlését Budapesten tartja. A Lutheránus Világszövetségnek összesen 99 tagegyháza van az öt világrészben. Nagygyűléseit eddig Lundban, Hannoverben, Minneapolisban, Helsinkiben, Evianban és Dar es Salaamban tartotta. Ez lesz az első alkalom, amikor egy ún. „kisebbségi” egyház területén tartják a nagygyűlést. Ami azt jelenti, hogy az evangélikusság hazánkban a többi keresztyén felekezetekkel szemben kisebbségben van. De az is először történik, hogy egy szocialista országban lesz. A világ minden tájáról érkező egyházi személyiségek mellett mintegy 300 újságírót is várunk a világtalálkozóra. A delegátusok július 29-én 120 evangélikus gyülekezetben fognak igehirdetéssel és üdvözletátadással szolgálni. A megnyitó istentiszteleten a tervek szerint mintegy 10 000 ember vesz részt a Sportcsarnokban. Ezeknek többsége hazai gyülekezetekből kerül ki, de több ezren lesznek külföldi országokból is. A nagygyűlés témája: „Krisztusban — reménységgel a világért.” Magától értetődően a téma kapcsán hangsúlyt kap az a keresztyén reménység, amely a jövőre, az üdvösségre vonatkozik. Azt fogjuk vizsgálni, hogy mit tehetnek a keresztyének, közelebbről az evangélikusok a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben a feszültségek enyhítéséért, a népek barátságáért, a népek közötti bizalmi légkör javításáért, a fegyverkezési verseny megállításáért, a rakétatelepítések megállításáért, az igazságosságért és a békéért, hogy ne csak egymás kezét keressék, hanem segítsék a népek jobb megértését, a valóság megismerését, a jobb információt és így legyenek munkálói a népek békéjének. A nagygyűlésre várjuk a külföldön élő magyar evangélikus lelkészeket és gyülekezeti tagokat is. Máris nagy az érdeklődés részükről a nagygyűlés iránt. Az Amerikai Egyesült Államokból, Latin-Amerikából, a Német Szövetségi Köztársaságból, Svájcból, Ausztriából készülnek magyar delegátusok és megfigyelők a nagygyűlésre. Várjuk őket szeretettel. Ez évben a karácsony különösen nagy nemzetközi feszültségek között köszönt ránk. Mi azonban a Lutheránus Világszövetség nagygyűlésének mottója szerint is: „Reménységgel nézünk a világra”. Ugyanakkor reménységgel nézünk az 1984. esztendőre is. E remény jegyében kívánunk boldog Karácsonyt és Új esztendőt híveinknek az egész világon. KÄLDY ZOLTÁN evangélikus püspök 1. Felújították Közép-Európa legnagyobb evangélikus templomát Békéscsabán. 1978-ban földrengés miatt megrongálódott a templom, és az azóta eltelt időszakban közel húszmillió forintos költséggel állította helyre az evangélikus egyház. A költségek viseléséhez a város és a Műemléki Felügyelőség is hozzájárult 2. A templom belseje FOTÓ: PLAVECZ PÁL — MTI 5
