Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-02-05 / 3. szám
Budapest látványosságai között előkelő helyet foglal el a főváros legnagyobb parkjában, a Városligetben elhelyezkedő Széchenyi Gyógyfürdő szép épülete, amelynek kupolái és változatos homlokzata jól illik a ligetes park évszázados fáihoz. A Széchenyi nemcsak a főváros, hanem Európa egyik legnagyobb gyógyfürdője, forgalma is ennek megfelelő, tehát évente körülbelül kétmillióan keresik föl. A vendégek jó része külföldi, aki Magyarországon tartózkodva azért szeret a Széchenyibe menni, mert egyúttal a gyönyörű környéket is megismeri. Mindezt Takács Antal, a Gyógyfürdő igazgatója mesélte el egy borús, téli délelőtt. — Télen persze nem olyan látványos a fürdő, mint tavasszal, meg nyáron, de azért érdemes ilyenkor is megnézni, s jönnek is szép számmal. Nézelődni, fürödni — mondja Takács Antal, amikor körbejárjuk az épületet. Az igazgató szobájában érdekes forrásmunkákra bukkanok. Évtizedekkel ezelőtt készült fotók akadnak kezembe, majd Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának kiadványa (ára 5 pengő), mely Budapest fürdőváros kialakulását taglalja néhány száz oldalon. „A Duna jobb partján, Budán, a nagyszámú meleg források gyógyhatása évszázadok óta ismeretes. Már a rómaiak, kik Krisztus születése előtt itt tanyáztak, a különféle betegségek ellen felhasználták a budai meleg forrásokat, úgyszintén a törökök is később — körülbelül 150 évig tartó uralmuk idején —, nagy fürdőket létesítettek, amelyek közül egyeseket még napjainkban is használnak. Így például a Rudasfürdő, amely ugyancsak a Budapest székesfőváros tulajdonát képezi. Ezzel ellentétforintot szavazott meg a kútra, de végül is 380 ezer forintra rúgtak a költségek. Megérte. Elkészült a városligeti Nádor-szigeten az ideiglenes fürdő és egy ivócsarnok, a maga korában a legmodernebb berendezéssel. Az Artézi-fürdőt 1881. júliusában nyitották meg. — 1909-ben kezdtek hozzá a Széchenyiről elnevezett gyógyfürdő építéséhez. Az eredeti terveket Cziegler Győző műépítész készítette, a kiviteli terveket Dvorzsák Ede. 1913-ban nyílt meg az új fürdő, amelynek sikerét jelzi, hogy 1915-ben már 413 ezer vendéget fogadott. A következő két évtizedben is bővült a Széchenyi, 1927-ben megnyílt a strandszárny (tervező Francsek Imre), 1938-ra elkészült az új kút, mélysége 1257 méter, a víz hőmérséklete 75 C-fok. Ezzel tulajdonképpen a mai állapothoz értünk, hiszen a jelenlegi hévízmennyiség nemcsak a fürdő teljes szükségletét fedezi, hanem egy uszoda, egy kertészet, az Állatkert, meg a Kacsóh Pongrác úti lakótelep is innen kap meleg vizet. — Gyönyörű a fürdő. A kupolacsarnok üvegmozaikja, a bronzszobor, a külső homlokzat szobrai mind-mind megállásra késztetik a látogatót. Korszerűsített a berendezés is — ezt láttam itt a fürdőben —, de az épület még most is magán viseli a második világháború nyomait. Ráférne a tatarozás. — Igaz — bólogat Takács Antal —, 1913 óta jószerivel mindig csak hevenyészett helyreállítás folyik, a teljes felújításra nincsen pénz. És sok pénz kellene. Legalább kétmilliárd forint. — Hogyan javítgatják a fürdőt? Csak azt alakítják át, ami feltétlenül szükséges? — A régi férfi és női népfürdőt átalakítotben a pesti oldalon nem volt — egészen 1878- ig — hasonló gyógyforrás.” — Akkor viszont már volt — folytatta Takács Antal —, 1868-ban ugyanis, egy kiváló geológus mérnök, Zsigmondy Vilmos kutat fúratott a Városligetben. A fúrás helyét alapos földtani vizsgálódások után a mai Népköztársaság útjának a tengelyében tűzték ki. Ma a kút a Hősök terén, Árpád vezér lovas, szobra előtt van. — Milyen vizet adott a kút? — ízületi megbetegedések esetén használjuk, nőgyógyászati kezeléseknél is, sőt. ivókúra formájában is alkalmazzuk gyomor- és légzőszervi betegségek gyógyítására. Egyébként az első fúrás eredményeként 970 méter mélyről adott 74 C-fokos vize a kút, amely aztán 1878-ban készült el teljesen. — Tíz évig tartott tehát a munka, időközben pedig megtörtént Pest, Buda és Óbuda egyesítése, megszületett a főváros — vetem közbe. — Igen, a főváros, amely eredetileg 50 ezer tűk 1981-ben és 1982-ben. Gőzfürdőt nyitottunk és berendeztünk egy komplex fizikoterápiás osztályt 40 ággyal, így két turnusban 80 beteget tudunk gyógyítani. Ez az úgynezett nappali kórház, amely a Lukács-fürdőben már meglevő nappali kórház után a második Budapesten. Olyan, mint egy kis magánszanatórium, büszkék is vagyunk rá. Építettünk egy szaunát is. Ha lassan is, de szépül a fürdő. — Jelenleg is dolgoznak az egyik szárnyon . . . — Még körülbelül fél évig. Januárban nem nyitottuk ki a férfi termálosztályt, de így is tudjuk fogadni a látogatókat. — S azután? — Azután? Amire pénz lesz. Remélhetőleg a 90-es években sor kerül a teljes felújításra. De addig is — köszön el barátságosan a „gazda” —, bírja még az öreg Széchenyi-fürdő. Bírjuk mi is, s eddig még sohasem csalódtak a vendégek. DOMBÓVÁRI GÁBOR FOTÖ: REZES MOLNÁR ESZTER ES RUZSONYI GÁBOR — MTI 9
