Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-10-29 / 22. szám

A VEVŐ A SZEMÉVEL IS VÁSÁROL... Külföldre látogató hazánkfiai a megmondhatói, hányszor „csapódtak be ", amikor cipőt, ruhát vagy bőrárut vettek meg líráért, frankért, márkáért, s csak itthon derült ki, hogy a tetszetős holmi a magyar ipar terméke. Az új Politoys játékok sikeréhez nyilván a tetszetős csomagolás is hozzájárul FOTO: GABOR VIKTOR Egy ünnepi asztalra való az Ajkai Üveggyár termékeiből Azt, hogy tudunk világszínvo­nalú minőséggel kirukkolni, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a hazai könnyűipari szövetkezetek, konfekcióüzemek legtöbbje, termelésének legalább fehét-harmadát tőkés exportra szállítja. A magyar bérmunka is jó hírnévnek örvend. A Levi’s cég például alig néhány hete írt alá másodszor, öt évre szóló kooperá­ciós szerződést a Május 1. Ruha­gyárral, a Hunor Pécsi kesztyű­gyár évek óta exportálja termé­keit Nyugat- és Kelet-Európába, az Egyesült Államokba. A Minő­ségi Cipőgyár Innocence cipőiben nemcsak a nyugat-európai, ha­nem a tengerentúli lányok, asz­­szonyok is tipegnek. Szóljunk kissé részletesebben a BNV-n is elismeréssel fogadott két cégről. A győri Textilipari Vállalat, a Rábatext gyártotta ágynemű, ing­anyag, lakástextil „észrevétlenül'’ vonult be a világ 28 országának otthonaiba. Észrevétlenül, ami a kelmék származási helyét illeti. Mert nem valószínű, hogy az an­gol, olasz, nyugatnémet, osztrák, japán vagy éppen a Kanári-szige­teken élő háziasszonyok tudják, ha függönyeik, ágy- asztalneműik anyaga a Rába partján készült. A Rábatext szinte kizárólag export­ra termel, évente körülbelül 15 millió négyzetméter textíliát szál­lít hazánkon túlra. Ennek egy ré­szét alapanyagként, más részét késztermékként, ágyneműnek, zsebkendőnek feldolgozva vásá­rolják meg nyugati vevőink. A cég vezetői a gyár nyolc évtize­des hagyományaira, szakmai ta­pasztalataikra büszkék, s arra, hogy gyártmányaikat a legmoder­nebb gépsorokon állítják elő. Piaci fellépésük sikerét az osztrák Getzner AG-vd 1974 óta élő kooperációs szerződésükben is lát­ják. A szomszédos ország szakmai körökben elismert vállalata know­­how-t ad a Rábatex ing- és ágy­nemű anyagaiért cserébe. Korát tekintve, százöt esztende­jével az Ajkai üveggyár sem szá­mít tinédzsernek, és kizárólag kézi munkával készült fúvott, csi­szolt üvegtárgyai azt bizonyítják, hogy a kor, a szakmai tapasztalat — ügyes üzletpolitikával párosul­va — erénnyé válhat. Modern vo­nalú és klasszikus, művészi csi­szolású ólomkristály kelyheik, po­hárkészleteik, tálaik méltán világ­hírűek, felveszik a versenyt az iparág legnagyobb cseh és német cégeivel. Az ajkai üvegfúvó és csiszoló mesterek munkáit 70 szá­zalékban exportálják, 30—40, el­sősorban tőkés országba; Angliá­ban, A Német Szövetségi Köztár­saságban, Francia- és Olaszország­ban, az USA-ban és Kanadában is megvásárolhatók az ajkai mes­terek művei. Tárgyaikat iparmű­vészek tervezik, de szívesen fo­gadják megrendelőik ötleteit, s igyekeznek a legjobb tudásuk sze­rint teljesíteni azokat. Ugyan a könnyűipar szinte va­lamennyi területén — a tartósan nehéz értékesítési helyzet ellenére — számottevő a hazai könnyűipar exportja, külföldön a legszíveseb­ben mégis a magyar élelmiszere­ket és borokat vásárolják a fo­gyasztási cikkek közül. Mezőgaz­dasági termékeink 25—30 százalé­kát teszik a kosárba a határain­kon túl. Mint dr. Gadl Bélától, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium főosztályvezető-he­lyettesétől megtudtuk, a magyar élelmiszerek 10—15 százalékát szocialista országok, s ugyaneny­­nyit tőkés országok veszik meg. A külföldön értékesített termé­kek mennyisége évről évre nő. Főbb piacoknak a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársa­ság, Csehszlovákia, Olaszország és a Német Szövetségi Köztársaság számítanak. A magyar külkeres­kedők állandó vevőik mellett új piacokat is keresnek. Így egyre több, fejlődő országokból, Dél- és Észak-Amerikából, Japánból ér­kező rendelésnek tesznek eleget. A magyar bor, a húskészítmények és a speciális, a vevők igényének megfelelő élelmiszeripari termé­kek egyre keresettebbé válnak. A kép azért nem felhőtlen, ami fogyasztási cikk exportunkat ille­ti. S most nem elsősorban az oly­kor bizony előforduló minőségi kifogásokra, késedelmes szállítás­ra gondolok. E vétkekről csak annyit, hogy a mai piaci viszo­nyok között mindkettő — enyhén szólva — nagy könnyelműség. A vevőt manapság a pontosan és jót szállító eladóknak is nehéz meg­tartani. Jobban figyelembe kell vennünk például, hogy a fogyasz­tó — a nyugati egyelőre inkább, mint a hazai —, a szemével is vá­sárol. ízléses, praktikus csomago­lású árut vesz le szívesen a szu­permarket polcairól. Hogy jó ízű szalámit, konzervet, vagy mirelit készítményt választott-e, a ma­gyar libamájat megkedveli, vagy sem, azt már csak otthon dönti el! Ismeretlen árut a csomagolás ad el! Legyen bármily bódító és zamatos valamely borunk, ha üvegének formája, a címke nem csábító, a polcon porosodik. Jó né­hány magyar élelmiszer eladása vallott kudarcot a nem megfelelő csomagolás és a reklám hiánya miatt. A vásárló is másként veszi kézbe azt az árut, amelyet már ismer a televízió képernyőjéről, vagy újságokból, s talán kézbe sem veszi az olyan terméket, amelyről legfeljebb a bolt eladó­jától kap információt. A reklám szegényessége, vagy éppen hiánya persze gazdasági okokra vezethető vissza. A magyar vállalatoknak sokszor nincs annyi devizája, amennyi egy új termék alapos és hathatós bevezetéséhez szükséges lenne. így a magyar áruk legye­nek bármily jók is, gyakran szür­kén, az ismeretlenség homályá­ban húzódnak meg a polcokon. E számunkra sokszor szomorú tények ismeretében a magyar koz­metikumoknak sem jósolnak gyors sikert a hazai és külföldi kereskedők. A Bánfi és Patiencia hajnövesztő szerek, vagy a kizáró­lag természetes növényi anyagból készült ránctalanító Helia D arc­krém-család bemutatása, megis­mertetése a külföldi vásárlókkal, igencsak drága reklámkampányt kívánna. Ugyanis a már jól is­mert, évek óta bevezetett kozme­tikumok világába betörni — eset­leg jobb termékkel is — nagyon nehéz. Ám külkereskedőink nem adják fel a reményt, s munkájuk­ban — mint az őszi BNV-n is töb­ben megjegyezték — egyre gyak­rabban segítik őket külföldön élő honfitársaink. G. BARTA AGNES 10

Next

/
Thumbnails
Contents