Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-10-01 / 20. szám
MESTERKURZUS BUDAPESTEN Carelli Gábor operaénekes, a „maestro”, tanítványainak tíz pere szünetet rendel, felhörpinti kávéját, szusszanna is talán egyet, de növendékei nem hagyják. Körbeveszik, záporoznak a „Mester, ma már ugye sokkal jobban ment?” — kérdések, másvalaki köszönetét mondva búcsúzik, egy fiatalember egy bécsi professzor címét kéri. Carelli Gábort láthatóan nem fárasztja ez a kedves tolakodás, beszélgetésünket is ezzel kezdi: „Ilyenkor köttetnek a barátságok.” —E szót, hogy barátság, olyan hangsúllyal mondja, mint amilyennel az élet legfontosabb dolgairól illik beszólni. — Művész úr, hadd gratuláljak abból az alkalomból, hogy önt a Centenáriumi Kodály-éremmel és oklevéllel tüntették ki. Megkérném, hogy idézze fel a dallasi Psalmus Hungarieus bemutatót, amelyet egy másik világhírű magyarral, Doráti Antallal együtt adott elő! — Dorátinak az a furcsa gondolata támadt, hogy magyarul adja elő a Psalmust Texasban. Ezt persze csak úgy lehetett megoldani, hogy be kellett tanítani a gyerekeket és a résztvevő egyetemi kórusokat magyarul énekelni. Ez úgy történt, hogy fölolvasta a szöveget a tanároknak, akik azt leírták fonetikusan, így jöttek vissza a kórusok próbálni. Nagyszerűen énekeltek, jól emlékszem, kicsit svábosan hangzott. Valahogy így: „Mikoron Dávid nagy pusultában. . .” Ezt kellett azután egy kicsit magyarosítani. Doráti lánya Tonina állt a gyermekkórus közepén. Képzelje, ott állnak a gyerkőcök, szőke hajéi texasiak, fekete mexikóiak s egyszeresük magyarul kezdenek el énekelni. Leírhatatlan, milyen megható volt a pillanat, Tónival egymásra néztünk és bizony nehéz volt folytatni. — ügy tudom, nyolc éve vezet Magyarországon mesterkurzust a Zeneakadémián. I.átta-e már viszont tanítványait európai színpadokon? — Európában nem annyira, mint inkább Amerikában. Gulyás Dénest, Tokody Ilonát. De itt is léit tani, Budapesten egyet-kettőt. — Es hogy tetszettek? — Nézze, megmondom őszintén, változóan. Egyik jobban, a másik kevésbé. Volt, ahol örültem, hogy mennyit fejlődtek, de volt, akinél ezt nem éreztem. Ha megkérdezi azt is, milyenek az én otthoni tanítványaim, akkor is azt mondom, hogy van jó, és van nem jó. A magyarországi tanítványaik között vannak, akik aktív énekesek, akik már operában, színházaknál, az Operettszínháznál dolgoznak és mindig visszajönnek. Vannak egészen kezdők is. Mondanom sem kell, mekkora a különbség a két kategória között. Majd így folytatja: — A szünetet megelőzően énekelt egy- hölgy, aki Debrecenből érkezett. Véleményeltérés volt közöttünk a stílusról, az előadásmódról, ami abból adódik, hogy én ezt mind eredetiben, olasz nyelven és olasz stílusban művelem. Szeretném, ha stílusukba bele lehetne vinni egy kis internacionális színt is. Mert az nagyon szép és jó, hogy- magyarul énekelnek, de azzal nem lehet máshoi boldogulni. Tessék magyarul énekelni, de tessék megtanulni eredeti nyelven is az operát! Erre nagyon nagy súlyt helyezek. — Sok szép sorozata ment a Magyar Rádióban is az idők folyamán: pályatársairól, mesteréről, Gigliről, híres operaházakról. Vajon most készül-e új összeállításra? — Igen. Az adások októberben kezdődnek és az újév első heteiben érnek véget. Megható volt, hogy többen is azzal fordultak hozzám a Rádiótól, hogy „most már eleget beszéltél mindenkiről, beszélj magadról is!” Tehát ez az új műsorsorozat az ón életemről szól. Olyan gramofonlemez illusztrációi lesznek, amelyek még a háború előtt készültek. De én ebben a műsorban nemcsak lemezeket mutatok be, hanem egy kori rádióprogramok, közvetítések fölvételét is, amelyek szerintem érdekesebbek és főleg élőbbé teszik a műsort. Tud ja, én a lemezben nem nagyon hiszek, az mindig steril, ott addig lehet ismételni, amíg jól nem megy. Az élet, az egészen más. . . — Köszönöm az interjút, és további jó munkát kívánok itt, a Zeneakadémián is! I10KR0S KATALIN HÁZASSÁGKÖTÉS - ÁLLAMPOLGÁRSÁG Egyes külföldi államok törvényeiszerintaházasségkötés a külföldi állam állampolgárságának megszerzésével is jár anélkül, hogy az illető elvesztené magyar állampolgárságát. A Magyar Népköztársaság jogszabályai viszont nem fűznek a házasságkötéshez ilyen joghatást. A házasságkötés a magyar állampolgárság megszerzésének, illetőleg elvesztésének jogcímei között nem szerepel. Ez a rendelkezésünk a férfiak és nők egyenjogúságát is hivatott szolgálni, mivel nálunk a nők nem követik automatikusan férjük állampolgárságát. A külföldivel kötött házasság azonban a magyar állampolgárság megszerzése szempontjából mégsem közömbös. Aki ugyanis magyar állampolgárral házasságot köt, az a magyar állampolgárságot kedvezményes alapon — honosítás útján —- kérheti és meg is kapja, ha kizáró ok nem forog fenn. Ebben az esetlien a honosításnak az az előfeltétele, hogy a házasság a magyar jog szerint érvényes legyen. Kedvezményes honosítást csak az kérhet , aki magyar állampolgárral a házasságot megkötötte, függetlenül attól, hogy Magyarországon, vagy külföldön él. Mint már említettem, a magyar feleség egyes esetekben a házasságkötéssel megszerzi férje külföldi állampolgárságát. A magyar feleség azonban — állampolgársági törvényünk szerint — magyar állampolgárságát külföldivel kötött házasság esetében nem veszíti el: kettős állampolgárrá válik. A feleség azonban kérheti a magyar állampolgárságból való elbocsátását, és rendszerint megkapja, a család egységes állampolgárságának elérése érdekében. A kettős állampolgárság nem kívánatos jogi helyzetének csökkentésére jött létre az ENSZ keretében 1957-ben „A férjezett nők állampolgárságáról” szóló egyezmény'. A Magyar Népköztársaság is csatlakozott az egyezményhez, és rajta kívül minden ENSZ tagsággal rendelkező szocialista állam. Több nyugati államban is ennek a jogelvnek az alkalmazására tértek át. A szerződés rendelkezései a következők: a) Sem a nőnek más állampolgárságú férfival kötött házassága, sem az ilyen házasság felbontása, sem pedig a férj állampolgárságában a házasság fennállása alatt bekövetkezett változás nem hat ki önmagában a nő állampolgárságára. b) Ha a férj más állampolgárságot szerez, vagy addigi állampolgárságáról lemond, a feleség változatlanul megtarthatja állampolgárságát. c) Idegen állampolgárságú nő, kívánságára, kedvezményes honosítási eljárással szerezheti meg férje állampolgárságát. Magyar állampolgár férfinek külföldi állampolgár nővel kötött házassága esetén viszonylag egyszerűbb a helyzet, bár itt is a külállam törvényei is mérvadóak. A magyar állampolgársági törvény szerint a házasság ténye ez esetben sem okoz változást az állampolgársági jogállásban. A mi jogszabályaink szerint nem válik magyar állampolgárrá a külföldi állampolgár feleség, azonban — ha úgy kívánja — kérheti a magyar állampolgárságot a honosítás rendelkezéseinek megfelelően; a kettős állampolgárság elkerülése érdekében pedig külföldi állampolgárságát elbocsátás útján meg kell, hogy szüntesse. (Erre példa: egy kanadai állampolgár nő, aki magyar állampolgárhoz ment feleségül; automatikusan nem válik magyar állampolgárrá, hanem előbb kérni kell kanadai állampolgárságból való elbocsátását és magyar állampolgárrá honosítását.) Az állampolgárság nem változik, ha a külföldivel kötött házasságot törvényesen felbontják. Mint az elmondottakból és a példákból látható, a külföldiekkel kötött házasságkötések nem okoznak megoldhatatlan problémákat az állampolgárság rendezésében. A magyar hatóságok intézkedéseit a humánum vezérli; legfőbb cél, hogy a családokon belül egységes állampolgárság alakuljon ki. DR. BESNYŐ KÁROLY HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL Az Élet és Tudomány „Hevesy György és a Nobel-díj” címmel ismertette a nagy tudós életét és munkásságát. Kunfalvi/ Rezső írása az újság profiljának megfelelően elsősorban a tudományos pályáról szól. Hevesy György Budapesten született, kitűnő tanulóként a piarista gimnáziumban érettségizett és itthon kezdte meg egyetemi tanulmányait. Nobel-díjasként pedig— a külföldi elismerésekhez mérten megkésve — a Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává, a budapesti tudományegyetem és műszaki egyetem díszdoktorává választotta. * Az Élet és Irodalom Kolozsváry Zsigmond haláláról Frank János nekrológjában adott hírt. 1926-ban hagyta el Magyarországot, s Kolos-Vary névvel a modern francia festészet klasszikusa lett. Több művét a budapesti Szépművészeti Múzeum is őrzi, 1972-ben — Pierre Székellyel együtt —- kiállítása volt a Műcsarnokban, ugyanitt az idén a Tisztelet a Szülőföldnek tárlaton három remek, reprezentatív festményét láthattuk. „Nagy gonddal készült egy újabb budapesti gyűjteményes kiállításra, s dédelgetett terve volt hazatelepülni. A kiállításbúi talán még lesz valami” — írja Frank János. * A Nők Lapjában Marton Bernát atya nevére és fényképére figyeltünk fel. Diákjai között látható, turista öltözetben, hazai környezetben. Bencsik Gábor kérdéseire válaszolva a többi között ezeket mondja; „Tanárnak vallom magam. Amennyiben különbözöm más tanároktól, hogy egy szerzetesrendhez tartozom. A cisztercita rendhez, amelynek dallasi apátsága Zircre vezeti vissza eredetét. Legtöbb rendtársunk ugyanis onnan vándorolt ki. S úgy került Amerikába, hogy a második világháború után a dallasi püspök egyetem alapítását határozta el, de nem voltak hozzá tanárai. Ezért hívta meg és telepítette le a magyarokat, s az ö révükön, az ő segítségükkel jött létre előbb az egyetem, később a gimnázium. Jelenleg az apátság huszonhét tagjából huszonkettő magyar. Magam 1968-ban jártam először Magyarországon kitelepülésem óta. Azóta kétévente, évente jövök, amikor érettségiző diákjaimmal európai körutat teszünk, ennek mindig Magyarországa csúcspontja.” dk Az Élet és Tudomány nemrégiben cikket közölt az ikerterhesség kapcsán föllépő betegségekről és a gyógyításukkal kapcsolatos problémákról, a legutóbb pedig a publikáció visszhangját jelentette meg. Az előzmény: A New York-i Mount Sinai Hospitalban műtétet hajtottak végre egy negyvenéves ikerterhes asszonyon, aki a sikeres orvosi beavatkozás után egészségesen szülte meg életben maradt magzatát. Ezt dr. Zombori István muzeológus azzal a magyar vonatkozással egészíti ki, hogy az orvoscsoport munkáját Thomas D. Kerenyi (azaz Kerényi Tamás Dénes) professzor irányította. * Régi fotókkal illusztrált riport az Új Tükörben. A párbeszédben Háda József válaszol Molnár Károly kérdéseire. Rövid idézet az írás bevezetőjéből: „Háda József neve mindazok számára foejalom, akik még emlékeznek a harmincas esztendők legendás zöld-fehér csapatára. A kiváló kapós 289 alkalommal védte a Ferencváros kapuját és tizenhatszőr szerepelt a magyar válogatottban. A nagy idők elmúltak, mindez már sporttörténelem. Háda József jelenleg Angliában él és nemrég ünnepelte hetvenkettedik születésnapját.” K. GY. 14
