Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-10-01 / 20. szám
A Magyarok Világszövetsége ülése A Magyarok Világszövetsége Elnöksége 1983. szeptember 1-én — Bognár József akadémikus elnökletével — rendes ülést tartott, amelyen megvitatták — Szüts Pál főtitkárhelyettes bevezetője alapján — melyek a magyar egyesületek jelenlegi feladatai az anyanyelv, a magyar kultúra megtartása, ismertetése érdekében. Az ülésen 18 magyar egyesület, szervezet képviselője vett részt a következő országokból: USA, Franciaország, Norvégia, Hollandia, Svédország, Belgium, NSZK, Ausztria, Kanada, Anglia és Uruguay; valamint Nyugat-Berlin városából. Az ülésen jelen volt Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes. A széles körű eszmecserén tizennyolc hozzászólás volt és sok életrevaló javaslat hangzott el. Zádor György, a Párizsi Kölcsönösen Segélyező Magyar Egylet elnöke az ülés során átadta a Világszövetségnek Gecse Viktor szobrászművész Ady-ihletésű alkotását. Az ülés Szamosközi István nyugalmazott református püspök, a Magyarok Világszövetsége alelnöke zárszavával fejeződött be. A MAGYAR EGYESÜLETEK ÉS AZ ANYANYELVI MOZGALOM < Az elnökség ülése szerves folytatása volt a néhány nappal előbbi AnyanyelviKonfereneia Védnöksége tanácskozásának. Ez mindenekelőtt az „áthúzódó” téma következménye: hiszen az egyesületi képviselők részvételével folyó tanácskozás arról folyt, mit tehetnek ezek az intézmények az anyanyelv, a magyarságtudat erősítése érdekében. Különös tekintettel arra, hogy a befogadó országokban született nemzedékekkel megismertessék, megszerettessék a magyar kultúrát és bevonva őket az egyesületi életbe, biztosítassék a nemzedékváltás, az évtizedes munka folytonossága. De folytatás és kiegészítés volt abból a szempontból is, hogy pótolta is mindazt, ami az előző tanácskozáson kimaradt. Most részletesebben volt szó a nyugaton élő magyarság életének új vonásairól, a rétegződés új jelenségeiről, a gazdasági helyzet egyes negatív hatásairól. És hangot kapott a technikai megújulás fontossága; többen taglalták a „video-korszak” követelményeit, a lépéstartás szükségességét is. A résztvevők külön is hangsúlyozták, hogy új erőforrást nyitott meg számukra a találkozó, mert az eltérő feltételek között működő szervezetek vezetői, képviselői megismerhették egymás tapasztalatait, azokat a lehetőségeket, amelyek a továbbiakban egymás munkájának kölcsönös segítését eredményezhetik. A résztvevők nagy figyelemmel hallgatták meg — Bognár József professzor szakavatott elemzésében — milyen gondok foglalkoztatják ma a magyar népet, hogyan érinti — határozza meg a világgazdaság állapota a magyar népgazdaság fejlesztésének lehetőségeit. Az elnökség tagjai és az egyesületi képviselők teljesen egyetértettek abban — ami a védnökség számára is kézenfekvő volt —, hogy a napi politikai kérdések feleslegesen terhelnék meg az óhaza és az egyesületek kapcsolatait, ezért azokat mellőzni lehet és kell. Az NSZK-ban működő magyar szervezetek képviselőinek hozzászólásai nyomán derült fény arra — de ezt húzta alá az egyik ausztriai klub el-4 nöke is — milyen formagazdagság jellemzi most a nyugaton működő magyar intézményeket; sokféle, eltérő szükséglet kielégítésére formálódtak és a Világszövetség rendszeres támogatása szilárdította meg szervezeti életüket. Az eszmecsere Zsebők Zoltán professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy szívósan törekedjünk a nyugaton élő magyarság minden rétegének megnyerésére. Nagy népeknél a kivándorlás természetes jelenség, a kis népeket súlyosan érinti. Javasolta az orvostalálkozó előadásainak mielőbbi összegyűjtését és közlését a magyar orvosi folyóiratokban. A találkozó sikere azt igényli, hogy gondoskodás történjen a folytatásról is. Neufeld Róbert (Svédország) helyeselte a napi politika távoltartását az egyesületi életből is. Jó, hogy az egyesületi vezetők tanácskozása lehetővé tette a közvetlen tapaszta- 2 latcserét és a találkozást a Malév, a Kultúra, az Ibusz és más intézmények képviselőivel. Kárpáti József, a Magyarok Világszövetsége nyugalmazott főtitkára azoknak az új szervezeti formáknak fontosságáról beszélt, melyeket az egyesületek alakítanak ki az anyanyelvi mozgalom kiszélesítésére. Papp Tibor (Nyugat-Berlin) azt emelte ki, hogy az egyesület igyekszik megismertetni a német érdeklődőkkel a magyar kultúrát. Zádor György (Franciaország) azt mondotta el, milyen jó tapasztalatokat szereztek a londoni és a Belgiumban működő magyar klubok meglátogatásakor. Szepessy Sándor (Franciaország) arról szólt, mennyire nehezítik az egyesületi munkát a Magyarországról ellenséges körök által terjesztett hamis hírek és milyen erőt adnak az embereknek a hazautazások. Cservák Ernesztina (USA) anyári balatoni gyermektáborok jó hatását elemezte és a gyermekekkel való foglalkozás kiterjesztésére tett javaslatokat. Fenyvesi István (Anglia) javasolta, hozzanak létre Budapesten állandó kiállítási termet a nyugaton élő magyar kulturális 3
