Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-10-01 / 20. szám
ÍMdÜS Kultúra - tudomány Nemzetközi Gerontológiai kongresszust rendeztek Budapesten. A találkozón huszonnyolc európai és tengerentúli országból több mint 600 gerontológus tanácskozott azokról a 10—15 éve folyó vizsgálatokról, amelyeket a biológiai öregedésről és az időskori betegségekről végeznek. Hé A Győri Balett „Izzó planéták” című produkciójának (amelyről lapunkban már beszámoltunk) alkotói, előadói a Művelődési Minisztérium nívódíját nyerték el. * Pierre Székely szobrászművész magyarországi kiállításainak sorozata újabb állomásához érkezett: a Vigadó Galériában megnyílt a kisplasztikáit bemutató tárlat. * Kodály Zoltán műveinek dániai előadásaiért Vető Tamás (Dániában és a Német Szövetségi Köztársaságban működő) karmester Kodály-emlékplakettet kapott, amelyet Láng István, A Nógrád megyei Bér községben született 1898-ban, evangélikus lelkész gyermekeként. Ifjúsága nem volt változásoktól s fordulatoktól mentes : egy ideig a Budapesti Műszaki Egyetemen gépészetet tanult — de annak idején, mivel igazában nem vonzották a képletek és egyenletek, otthagyta a géptant, hogy bölcsészetet tanuljon. Bölcsészdoktor lett azért, hogy újságíró legyen. Kora ifjúságában írt verseket, s mivel mindenfajta tevékenységének lényege a minőség volt, verseit a Nyugat közölte, ugyanakkor ő maga jól tudta, hogy a költészet számára „lágy és kitapasztalhat atlan világ”. A valóság vonzotta, abban élt, s annak titkait fejtette meg. Később gyakran mondta lírai lelkű ifjú hírlapíróknak : az újságírás és a költészet távol van egymástól, aki ide vagy oda tart, annak más-más úton kell járnia. Ő kalandos utat járt végig. Húszegynéhány esztendős korában Amerikába ment; volt celluloidcsiszoló munkás és a New York-i Gerbaudnál diótörő és kihordófiú. Közben az Est Lapokat tudósította. Hazatérése után, 1925-ben, 27 esztendős korában az Est Lapok szerkesztője lett. Tizennégy évvel később, amikor az Est Lapok a kormány szócsöveivé lettek, s jobbra tolódtak, lemondott állásáról. Az akkori magyar sajtóban ő volt az egyetlen, aki erre a lépésre önként szánta rá magát. Ezután alapította meg Bajcsy-Zsilinszky Endrével a Független Magyarországot, amely 1944. március 19-ig, az ország német megszállásáig egyértelműa Magyar Zeneművészek Szövetsége főtitkára adott át a karmesternek Budapesten. Hé Finnországban befejeződött a Kodály centenáriumi év legnagyobb szabású műsora. A finn rádió hétrészes előadást sugárzott a magyar zeneszerzőről. A dr. Szilvay Géza által összeállított, egyenként fél óra időtartamú rádióprogramok Kodályt mint zeneszerzőt, tudóst és pedagógust mutatták be. Hé _ Az első ismert magyar vers, az Ómagyar Mária-siralom érdekes titkát fejtette meg a Pécsett élő Tóth István irodalomtörténész, középkori költészetünk neves kutatója. A versfőkben elrejtve felfedezte Jézus nevét. A középkori költők gyakran írtak olyan műveket, amelyekben akrosztichont alkalmaztak, azaz a versszakok vagy a verssorok kezdőbetűi összeolvasva egy nevet adtak: a szerzőét vagy azét, akinek a verset ajánlották. Ismeretes egyébként, hogy a siralommal egykorú nyelvemlékünkben, a Gyulafehérvári Glosszákban ugyancsak a szövegbelsőből tűnik elő Jézus neve. en és következetesen a nemzeti függetlenség gondolatát hirdette. Misu — ahogy a szakma ismerte — mindenkor, minden időben a haladást szolgálta, elkötelezettségében szilárd volt: egyik alapítója a Történelmi Emlékbizottságnak, szervezője az 1942-es háborúellenes tüntetésnek. A német megszállás idején szülőfalujában meghúzódva élt, 1945 januárjában gyalog tért vissza Pestre, hogy folytassa félbeszakadt, de soha abba nem maradó munkáját. 1947-től haláláig országgyűlési képviselő. Hosszú évekig minisztériumok, közhivatalok élén dolgozott, volt tájékoztatási és megbízott külügyminiszter, az országgyűlés alelnöke, a Köztársaság Elnöki Hivatala vezetője, de a hivatalokat és hivatali tisztségeit soha nem helyezte fölébe választott hivatásának, az újságírásnak. Ismét megindította a Független Magyarországot, aztán a Világ szerkesztőségében, majd a Magyar Nemzetnél dolgozott, azután tisztségeket viselt: 1949-ben az akkor alakult Elnöki Tanács tagjává választotta, majd a Kultúrkapcsolatok Intézetének elnöke lett, később hét éven át a művelődésügyi miniszter helyettese. Ám magáról mindig ezt mondta: „Soha sem voltam más, mint újságíró.” 1957-től 1972 novemberében bekövetkezett haláláig a Magyar Nemzet főszerkesztője volt. Élete utolsó szakaszában megelégedett mosollyal, nyugalommal tért vissza önmagához, s ez a visszatérés a lap fénykorának kezdete lett. Ügy emlékszünk rá, mint a szerkesztés tudományának legnagyobbjára, akinek titka egyszerű volt: világosságot és nyugalmat tudott teremteni maga körül. KRISTÓF ATTILA ADOMÁNYOZÁS A Milánóban élő Oláh Éva Arré szobrászművésznő a Magyarok Világszövetségének ajándékozta a Tisztelet a szülőföldnek kiállításon résztvett egyik szobrát. A tárlat argentínai résztvevője, Székely Mária Szülőföld című alkotását adományozta a Magyarok Világszövetségének. Az adományokat dr. Gosztonyi János, az MVSZ főtitkára levélben köszönte meg. Oláh Éva szobra Székely Mária alkotása FOTÓ: GÁBOR VIKTOR Az egyházak életéből II. János Pál pápa dr. Szendi József címzetes püspököt, veszprémi apostoli kormányzót, veszprémi megyéspüspöknek nevezte ki. A kinevezéshez az Elnöki Tanács az előzetes hozzájárulást megadta. Hé A Magyarországi Református Egyház Zsinata Elnökségének meghívására szeptember 16—25 között látogatást tett Magyarországon a Romániai Református Egyház küldöttsége; Papp László nagyváradi püspök, a Zsinat ügyvezető elnöke, Nagy Gyula kolozsvári püspök, Vidíts György, a nagyváradi egyházkerület lelkészi főjegyzője és dr. Gálfi Zoltán teológiai tanár. Hé Dr. Tóth Károly református püspök előadásokat tartott a denveri (Egyesült Államok) teológiai főiskolán. AUTÓBUSZIRAGÉDIA AUSZTRIÁBAN Tragikus autóbuszbaleset történt szeptember 14-én a Graztól alig harminc kilométerre levő Schrems térségében : a magyar Medicor Művek autóbusza eddig ismeretlen okból az országút mellett húzódó szakadékba zuhant. A mintegy kétszáz méternyit görgő autóbusz utasai közül tizenhármán meghaltak, harminchármán szenvedtek sérülést, ez utóbbiak közül háromnak az állapota válságos. Szerencsére az osztrák segítségnyújtás az első pillanattól kezdve példás volt. Azonnal riasztották a helyi mentőegyesületet, a tartományi kormány helikoptereit. Ennek köszönhető, hogy a sérültek alig egy óra alatt a grazi kórházakba kerültek. Az osztrák közvélemény részvéte mindenütt érezhető. Magyarul tudó orvosok jelentkeztek, önkéntes tolmácsok, s így könnyebb a kapcsolatteremtés és -tartás az orvosok és a betegek között. Búcsúzunk 79 éves korában elhunyt Palotai Boris, kétszeres József Attila-díjas író, a Magyar írók Szövetségének tagja. A Nagyváradon született írónő novelláival, s az ezekből készült filmjeivel és tévé játékaival jelentős nemzetközi sikereket is elért, így például a Nő a barakkban című tévéjátékkal. Hé New Yorkban elhunyt Fáykiss Dóra színésznő, a New York-i magyar Fészek Klub egyik alapító tagja, aki ugyan fiatalon került távol hazájától, mégis több magyar filmben játszott szerepet. Hé 85 éves korában New Yorkban meghalt Márer György író, hírlapíró, az amerikai magyar újságírók doyenje. Húsz évig volt a Budapesti Hírlap és a Ma Este (színházi hetilap) munkatársa. Később Venezuelába, majd az Egyesült Államokba vándorolt ki. A New York-i Fészek Klub alelnöke volt. "Hé Hetvenegy éves korában, évekig tartó súlyos betegség után elhunyt Szabó Lajos, az erdélyi kulturális élet közismert, kimagasló egyénisége. A kolozsvári Nemzeti Színház dramaturgjaként, majd a Magyar Művelődési Intézet tanáraként dolgozott. Huszonhat éven át volt rektora a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetnek. ■Hé Máté János, a bécsi BMKSE volt elnökhelyettese elhunyt. Hé Életének 81. évében, szeptember 15-én, hosszú szenvedés után elhunyt Szervátiusz Jenő, a kiváló romániai magyar szobrászművész. Az 1903-ban Kolozsvárott született művész az utóbbi években Magyarországon élt, de művészi szemléletére egész életében szűkebb pátriájának, Erdélynek a népművészeti hagyományai hatottak a legj óbban. Egyik méltató ja találó szavakkal „sorsvállaló népiségnek” nevezte koncepcióját: Szervátiusz szobrai ugyanolyan jelentőséggel bírtak és bírnak a romániai magyar közéletben, mint Tamási Áron regényei, vagy Sütő András drámái. Címlapunkon: Kádár János, George Bush és küldöttségeik a tárgyalóasztalnál FOTÓ: NOVOTTA FERENC NYOLCVANÖT ÉVE SZÜLETETT MIHÁLYFI ERNŐ 3
