Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-10-01 / 20. szám

GEORGE BUSH MAGYARORSZÁGON George Bush és Losonczi Pál a Parlamentben Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos láto­gatáson járt Magyarországon, George Bush, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke. A rövid, de igen szoros, tartalmas program George Bush és Lázár György szűk körű megbeszélésével kezdődött, majd tágabb körben, az amerikai dele­gáció és a magyar tárgyalócsoport be­vonásával folytatódott az eszmecsere. A látogatás első napján — szeptem­ber 19-én _ — fogadta az Amerikai Egyesült Államok alelnökét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első tit­kára. Az őszinte, szívélyes légkörű ta­lálkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdései­ről és a magyar — amerikai kapcsolatok alakulásáról. Megállapították, hogy — különösen a kereskedelmi egyezmény megkötése óta — fejlődött az együtt­működés, s a már meglévő keretek to­vábbi lehetőséget adnak az előrelépés­re, elsősorban a gazdaság és a keres­kedelem területén. Ugyanakkor fel­vetődött: az együttműködést hátrál­tatja, hogy a legnagyobb kedvezmény megéljításáról évenként dönt az ame­rikai törvényhozás. Mindkét fél egyet­értett abban, hogy ez csökkenti az üzleti biztonságot, s nehezíti a kap­csolatok továbbfejlesztését, kiterjesz­tését. Este a Parlament vadásztermében Lázár György és felesége díszvacsorát adott George Bush aleinök és felesége tiszteletére. A díszvacsorán Lázár György és George Bush pohárköszön­tőt mondott. A látogatás másnapján az amerikai aleinök megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét. A tiszteletadást követően Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke fogadta George Busht. A találkozón áttekin­tették a magyar - amerikai kapcsola­tok fontosabb kérdéseit, az együttmű­ködés további lehetőségeit. Mindkét fél hangsúlyozta a leszerelési tárgya­lások jelentőségét, kiemelkedő fontos­ságot tulajdonítva a nemzetközi fe­szültség csökkentéséhez hozzájáruló találkozóknak. George Bush átadta Losonczi Pálnak Ronald Reagan elnök levelét. Az Egyesült Államok alelnöke ez­után a főváros nevezetességeivel is­merkedett. A Nemzeti Múzeumban megtekintette a koronázási ékszereket, majd a Vár-negyedbe, a Halászbástyá­ra és a Mátyás-templomba látogatott. * George Bush elutazása előtt sajtó­­konferenciát tartott. Bevezető nyilat-2 Lázár György üdvözli George Busht FOTÓ: SOÓS LAJOS — MTI kozatában hasznosnak minősítette ma­gyarországi látogatását. Kijelentette: — Azok a termékeny megbeszélések, amelyeket budapesti tartózkodásom során folytattunk, megerősítették azt a meggyőződésemet, hogy fontos az országaink közötti folyamatos együtt­működés és véleménycsere. Mindkét fél világosan kinyilvánította elkötelezett­ségét az európai, a világbéke és a nem­zetközi biztonság iránt, és kölcsönös készségét kétoldalú kapcsolataink to­vábbi erősítésére, valamint a nemzet­közi színtéren való folyamatos rész­vételre. Az aleinök kifejezte meggyőződé­sét, hogy partnereivel sokat tettek a két ország között meglévő szívélyes és folyamatos kontaktus fenntartása ér­dekében. — Szilárd meggyőződésem, hogy ezek az erőfeszítések mindkét rész­ről folytatódnak majd, és további együtt­működéshez vezetnek — tette hozzá. George Bush hangsúlyozta, hogy láto­gatása hozzájárult Magyarország jobb megismeréséhez, a magyar nép érde­keinek megértéséhez, és köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért. Kérdésekre válaszolva az aleinök egyebek között kifejtette: kölcsönös az a szándék, hogy a kapcsolatok — kü­lönösen a kereskedelmi kapcsolatok — terén fejlődés következzék be. Bízik abban, hogy a jövőben mód nyílhat o legnagyobb kedvezmény elvének folya­matos érvényesítésére. Budapesti meg­beszélésein e kérdésről is részletes esz­mecserét folytattak. Szólt a Losonczi Pálnak Reagan elnöktől hozott levél­ről is. Bár tartalmát nem ismertette, de elmondta: az amerikai elnök az Egyesült Államok együttműködési szándékáról biztosított a az Elnöki Ta­nács elnökét, és utalt arra hogy a két ország kapcsolatai folyamatosan javul­nak. „Nem diplomáciai formulát haszná­lok — hangsúlyozta George Bush hanem őszintén jelentem ki, hogy meg­beszéléseink, amelyeket a magyar ve­zetőkkel folytattunk, valóban igen jók voltak. Voltak nézetkülönbségeink, de ezeket őszintén vitattuk meg. Olyan nyíltságot tapasztaltam, amely szá­momra ösztönző, s feltétlenül tájékoz­tatom minderről országunk elnökét.” Egy kérdésre reagálva George Bush elismerően szólt azokról a magyar származáséi amerikaiakról, akik hoz­­zéijárultak az Egyesült Államok tudo­mányának, gazdaságának, kultúrájá­­nak fejlődéséhez, egyiíttal a két nép kapcsolatainak ápolásához is. Annak a nézetének adott kifejezést, hogy a bő­vülő tudományos és kulturális csere mindkét ország javát szolgálja, s elő­mozdítja a kapcsolatok fejlődését. Közélet — diplomácia U San Yu, a Burmái Unió Szocia­lista Köztársaság elnöke Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására hivatalos látogatást tett hazánkban. A burmai államfő tiszte­letére adott díszvacsorán Losonczi Pál pohárköszöntőjében kiemelte: a Magyar Népköztársaság szimpátiával viseltetik Burma azon törekvései iránt, hogy megőrizze nemzeti függetlensé­gét, s hogy mind szomszédaival, mind a távoli nemzetekkel a kölcsönös előnyök alapján, az egymás belügyei­­be való beavatkozás nélkül, gyümöl­csöző kapcsolatokat épít ki. ■Síé Sir Geoffrey Hove brit külügymi­niszter — dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter meghívására — hazánk­ba látogatott. A két külügyminiszter véleményt cserélt a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről és a kétolda­lú kapcsolatokról. Sir Geoffrey Ho­­we-t fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese . •3|é Jan Goi, a belga miniszterelnök első helyettese, akit dr. Markója Imre igazságügyminiszter hívott meg, kül­döttség élén látogatást tett Magyar­­országon. Aláírták a magyar—belga jogi tájékoztatáscseréről szóló egyez­ményt, s eredményes tárgyalásokat folytattak különböző jogi tárgyú, két­oldalú szerződések, egyezmények elő­készítéséről: így például a házassági bontóperekben hozott, valamint a gyerektartási kötelezettségekre vonat­kozó határozatok kölcsönös elismerésé­ről. Aczél Györgyöt, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagját, a Központi Bizottság titkárát görögországi útja során fogad­ta Andreasz Papandreu, a Görög Köztársaság miniszterelnöke. Japán parlamenti küldöttség láto­gatott hazánkba, Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének meghívására. A japán parlamenti delegációt fogad­ta többek között Falu végi Lajos miniszterelnök-helyettes és Várkonyi Péter külügyminiszter. DR. VÁRKONYI PÉTER MADRIDI BESZÉDE Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozón beszédet mondott. A magam részéről elégedetten nyug­tázom — mondotta többek között a magyar külügyminiszter — hogy a gazdasági együttműködés, a kulturá­lis csere, az ifjúsági turizmus, és a ke­vésbé ismert nyelvek oktatására tett magyar javaslatok megfelelően szere­pelnek a záródokumentumban. A magyar kormány alapvető poli­tikai elkötelezettsége, hogy lehetősé­geihez képest mindent megtegyen a világbéke megőrzése és az enyhülés fenntartása és fejlesztése érdekében. E politikához híven küldöttségünk Madridban, a kölcsönösen elfogadha­tó, az együttműködést segítő eleme­ket kereste, s kerülte a konfrontáci­ót, a tanácskozás indokolatlan elhúzó­dására irányuló vitákat. Szeretném kifejezni a magyar kor­mány elismerését a semleges és el nem kötelezett államoknak, illetve mad rid i küldöttségeiknek azokért az erőfeszítésekért, amelyeket az eltérő álláspontok közötti kompromisszumok keresése, s általában a találkozó sikere érdekében kifejtettek. A gyakori esz­mecserékben a magyar delegáció, úgy hiszem, kellő és méltó partner volt . . . A magyar kormányt és a közvéle­ményt aggodalommal tölti el, hogy az elmúlt időszakban a nemzetközi élet­ben folytatódtak a konfrontációra és a katonai erőegyensúly megbontásá­ra irányuló kísérletek . . . Köszönetét mondok a találkozó résztvevőinek a bizalomért és megtisz­teltetésért, hogy a kulturális fórum színhelyéül Budapestet ítélték alkal­masnak. Szívesen látjuk hazánkban a fórumon részt vevő államok kultúrá­jának reprezentánsait, hogy eszme­cserét folytassunk az alkotás, az együttműködés problémáiról, ideért­ve természetesen a kulturális kapcso­latok és a csere előmozdítását. Franciaország kulturális miniszte­re 1982 nyarán a mexikói kultúrpoli­tikai világkonferencián úgy fogalma­zott, hogy „a szépséghez való jog: népjog, következésképp a vezetők és a kormányok kötelessége, hogy bizto­sítsák hathatós gyakorlását”. A szo­cialista Magyarország — ahol mesz­­szemenően biztosítottak a művészi alkotás feltételei és adott a közösség befogadókészsége, örömmel fogadja, ha a budapesti kulturális fórum résztvevői személyesen győződhetnek meg arról, hogy Magyarország nemcsak nyitott az egyetemes kultúra igazi értékei előtt, hanem állami támogatással is jelentősen hozzájárul ezen értékek be­fogadásához. Ily módon is fejleszteni óhajtjuk a közművelődést, hozzájá­rulunk a művészi és tudományos al­kotó munka kiteljesedéséhez. Biztosíthatom önöket: eszmei és erkölcsi értékeink megőrzése mellett a jövőben is azon leszünk, hogy köz­­kincsünkké tegyük mindazt a szelle­mi értéket, amelyet más államok kul­túrája, tudósainak és művészeinek alkotó munkája hoz létre, és tevéke­nyen részt vegyünk korunk kultúrá­jának gazdagításában. E találkozó résztvevői nyilvánvaló­an annak tudatában hozták meg a kulturális fórummal kapcsolatos dön­tésüket, hogy a magyar művészet és a tudomány értékesen járult hozzá az egyetemes emberi kultúra gazdagítá­sához. Mégis engedtessék meg, hogy egy területét és lakosainak számát te­kintve viszonylag kis ország kormá­nyának képviselőjeként emlékeztes­sek rá: van még tennivaló a kis népek kultúrájának jobb megismertetésé­ben, amit a kulturális fórum — remé­nyeink szerint — szintén előmozdít­hat . . . A találkozó sikeres befejezése, bár­milyen jelentős tény is, még nem je­lenti a kelet—nyugati viszonyban felhalmozódott feszültségek és prob­lémák megoldását. Meggyőződésünk azonban, hogy segíti a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi feszült és veszé­lyes szakaszából való kilábalás lehe­tőségeinek felkutatását . . .

Next

/
Thumbnails
Contents