Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-09-17 / 18-19. szám
Az ország demokratikus átalakulása alkotmányos szempontból 1944. december 22-én kezdődött, amikor Debrecenben megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány annak a Dalnoki Miklós Bélának a vezetésével, aki október 16-án tiszttársaival átállt. 1945. január 20-án Moszkvában Gyöngyösi János külügyminiszter és a szövetségesek nevében Vorosilov marsall aláírta a fegyverszüneti egyezményt. Ez előírta többek között a magyar közigazgatás visszavonását az 1937. december 31-i határok mögé, 300 millió dollár jóvátétel fizetését a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának, a németbarát és fasiszta szervezetek feloszlatását. A békekötésig az egyezmény végrehajtását Szövetséges Ellenőrző Bizottság ellenőrizte. Az ország tényleges képviselője nemzetközi jogilag is az Ideiglenes Kormány lett. A hadiesemények még hónapokig elhúzódtak. A 2. és 3. Ukrán Front hadseregei 1945. január 18-én Pestről, február 13-án Budáról is kiűzték a németeket. A főváros épületeinek 74 százaléka sérült meg, életét vesztette mintegy 25 ezer polgári személy is. Pusztító tankcsata zajlott Székesfehérvár térségében s a második világháború utolsó német ellentámadását a Balaton északi partján indították. Április 4-én, 194 napos küzdelem után, a Vörös Hadsereg az utolsó német egységeket is kiverte az országból. Az ország háborús kárainak összege ötszöröse volt az 1938. évi nemzeti jövedelemnek, a nemzeti vagyon kb. 40 százaléka semmisült meg, nem szólva az emberéletben elszenvedett veszteségről, a szinte minden családot sújtó gyászról. Az újjáépítés nemcsak a romok eltakarítását, a termelés megindítását foglalta magába, hanem egy új kormányzati struktúra, új társadalmi rend megteremtését, Magyarország helyének megtalálását a Duna-medencében és a nemzetek közösségében. Mindez drámai változások, nem egyszer tragikus események során ment végbe, hiszen a régi értékrendszer összeomlott, az egykori uralkodó osztályok helyére a hatalomból addig kizártak léptek. A demokratikus átalakulást szervező pártok és a mögöttük álló tömegek — kissé emlékeztetve 1918- ra — kevéssé számoltak a belpolitika egyre keményebb, kérlelhetetlenebb összecsapásaival, valamint azzal, hogy a rendszerváltozás ellenére Magyarországnak nemcsak j ó vátétel formájában kell fizetnie a flórt hy-rendszer politikájáért. A belső átalakulás tartalmát és ütemét tekintve a hazai viszonyok alapjában nem különböztek a szomszédos országokétól, amelyeket szintén a Szovjetunió szabadított fel. Nemzetközi elbírálása és kezelése azonban már gyökeresen más volt. 1944—45 fordulója nagy népi energiákat szabadított fel, a megindult változások gyökeresen átalakították a politikai és gazdasági erőviszonyokat. A kezdeményezők az új hatalom valóban demokratikus szervei, a nemzeti tanácsok voltak. Hamarosan megtisztították a közigazgatási és állami apparátust, megkezdték a háborús bűnösök felelősségre vonását a népbíróságok útján, feloszlatták a csendőrséget. Már 1945. március 17-én megjelent a földreform rendelet, végrehajtását Pusztaszeren kezdték meg és rövid idő alatt az egész országban felosztották a nagybirtokokat. A parasztságnak tett ígéret először vált valóra s így nemcsak az agrárstruktúrában, de a társadalom szerkezetében is döntő változás következett be. 1946-ban államosították a szénbányákat, majd a legnagyobb ipari üzemeket, augusztus 1-én, megfékezve és letörve az inflációt, új, stabil pénznemet vezettek be, a forintot, 1947-ben állami ellenőrzés alá helyezték a nagybankokat. 1947 júniusában jóváhagyták az újjáépítés 3 éves tervét. 1946. február 1-én a nemzetgyűlés Magyarországot köztársasággá nyilvánította és első elnökévé a Kisgazdapárt addigi vezetőjét, Tildy Zoltánt választotta meg. A nagyszabású reformmunkák vezető ereje a Függetlenségi Frontba 2 Történelmünk képekben 84. ÚJ ÉLEI moui 28
