Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-09-17 / 18-19. szám
I f ♦ hv► ■ ák • 1 *1 * v!b \ 1 1 L > fl| T 1. Az ideiglenes Nemzeti Kormány 2. Szovjet felderítök a Nagykörúton 3. Már van kenyér! 4. Budapesti hidak 1945-ben 5. Vas Zoltán és a Budapesti Nemzeti Bizottság 6. A Kossuth-híd 1945 telén REPRODUKCIÓ: SZVOBODA FERENC tömörült demokratikus pártok együttműködése, koalíciója volt. Noha az első, 1945-ös választások eredményei ezt formálisan nem tükrözték, ténylegesen mégis a Kommunista Párt rendelkezett a legnagyobb befolyással. A Függetlenségi Front pártjainak (Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt) együttműködése volt a biztosítéka a demokratikus átalakulás megindításának és előrehaladásának. Az egyes pártok felfogása azonban az átalakulás üteméről, tartalmáról, a kialakítandó rendszer jellegéről, a kormányzati módszerekről lényeges pontokon különbözött. Ez önmagában is komoly belpolitikai konfliktusokhoz vezetett, miközben az egykori uralkodó osztályok politikai képviselői megpróbálták megakasztani a demokratikus átalakulást. 5 ! 6 i * v - iilPPj t • MKgj JP JKV '(r3| 1 • * Mindezt beárnyékolta, a belpolitikai harcok módszereit kiélezte a szövetséges hatalmak kapcsolatának megromlása, a hidegháborús légkör, aminek következtében Magyarországon és szomszédainál a sztálini módszereket követve gyorsították fel a belső átalakulást. Ä folyamat azzal zárult, hogy 1948—49-ben itthon és másutt, fordulat következett be. A két munkáspárt egyesülését a többpártrendszer felszámolása, a központi államhatalom rendkívüli megerősítése, a nemzeti tanácsok elsorvasztása, a realitásokkal nem számoló államosítások, iparfejlesztés és egyidejűleg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek erőltetése, a parasztság terheinek rendkívüli megnövelése, koncepciós perek, a gyanakvás^ és megfélemlítés légköre kísérte. így végezték ki Rajk Lászlót és társait, vetették börtönbe Kádár Jánost és a hazai kommunista mozgalom sok más harcosát. Az új Magyarország megszületése nemcsak e tekintetben járt súlyos megrázkódtatásokkal. A csehszlovák kormány első programja a magyar kisebbség kollektív felelősségét mondta ki s egy sor diszkriminációs intézkedést hozott. Ezek összekapcsolódva a német nemzetiségű lakosság Csehszlovákiából és Magyarországról való kitelepítésével, 1946 februárjában aláírt ún. lakosságcsere egyezmény keretében arra vezettek, hogy Szlovákiából a magyarokat a Szudéta-vidékre telepítették, illetve Magyarországra tették át. Az ország nemzetközi helyzete rendezésének fcLétele a békeszerződés aláírása volt. Erre 1947. február 10-én Párizsban került sor. A békeszerződés az 1938. január 1-i határokat állította vissza úgy, hogy kisebb módosítást tett Csehszlovákia javára, korlátozta a hadsereg létszámát, 300 millió dolláros jóvátétel fizetését írta elő nyolc éven belül, biztosította a szovjet csapatok jelenlétét az országban az ausztriai szovjet megszállási övezettel való kapcsolat fenntartására, stb. Magyarország súlyos kataklizmán át, az ötvenes évek derekán jutott túl azon a válságon, amelyet a néptől s nemzettől elidegenedett, Rákosi Mátyás nevével összekapcsolt politika következményei idéztek elő. Az lit, mely napjainkhoz vezetett, sem könnyű, sem konfliktusoktól mentes nem volt s nem az ma sem, hiszen egy kis ország sorsát nemcsak saját képességei, de a nemzetközi körülmények is befolyásolják. Az általános légkör, az életkörülmények javulása és javítása mellett az ország kereste s keresi a jó kapcsolatokat, szomszédaival s más nemzetekkel. Számon tartja eredményeit, de azokat a gondokat is, amelyek a mindennapok gazdasági, társadalmi feladataihoz, a határokon túli magyarság életéhez kapcsolódnak. Mind e közben talán nem is gondolunk arra, hogy a dualizmus korának ötven, a Horthy-rendszer huszonöt esztendejével szemben a második világháború romjaiból felépült ország immár negyvenedik jubileumához közeledik úgy, hogy nemzetközi rangja és megbecsülése növekszik. L. NAGY ZSUZSA 29
