Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-09-17 / 18-19. szám

ÚJ FŐISKOLA, ÚJ KÉPZÉSI REND KOSZORÚZÁS BALATONSZÁRSZÓN Augusztus 20-án nagygyűlést tartottak Balatonszárszón. A gyűlés szónoka, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára volt, aki beszédében megemlékezett a negyven évvel ezelőtti balatonszárszói értelmiségi és írótalálkozóról. Képünkön: Pozsgay Imre megkoszorúzza a találkozó emléktábláját fotó: Gábor Viktor A Minisztertanács döntése alapján ez év szeptember 1-től átszervezték a képzést a Magyar Iparművészeti Fő­iskolán, az Elnöki Tanács törvényere­jű rendelete értelmében pedig ettől a tanévtől főiskolai rangot kap az Álla­mi Balett Intézet. A két intézmény átszervezése része annak a hosszútávú tervnek, amelynek alapján a következő másfél évtized­ben korszerűsítik a hazai felsőoktatás rendszerét. A célok között szerepel a több fokozatú képzés általánossá té­tele, a tudományos kutatómunka fel­tételeinek erősítése, és az, hogy legye­nek az egyetemek-főiskolák egymás és más intézmények iránt is az eddigiek­nél sokkal nyitottabbak. Az Állami Balett Intézet oktatásá­nak változásáról Dózsa Imre igazgató elmondta: az ez év szeptember l-ével megkapott főiskolai ranggal régi óhaja teljesült a szakmának, s jelzi azt, hogy a táncművészet felnőtté vált a társ­­művészetek között. Gergely István, az Iparművészeti Főiskola rektora az átszervezést a kö­vetkezőkkel indokolta: az eddigi kép­zés már nem felel meg a társadalom, az ipar mai követelményeinek, s még kevésbé képes alkalmazkodni a jövő igényeihez. Az iparművészet újraérté­kelésére van szükség, ez pedig hosz­­szabb ideig tartó folyamat, a mai be­idegződések miatt nem könnyű dolog. Az iparművészetet ugyanis ma általá­nosan egyrészt a filléres giccsek, más­részt a művészeti tárgyak létrehozó­jának fogják fel. A jövő ezzel szemben egyértelműen a környezetalakító komplex művészet kialakítását, s az Tizenkét országból érkeztek vendé­gek a balatonfüredi Anna-bálra. A reg­gelig tartó mulatságon ugyan csak né­hány százan vehettek részt, de az ese­mény ezreket vonzott a tóparti város­ba. Délután térzene fogadta az ide érkezőket, és szólt a zene akkor is, amikor az estélyi ruhába öltözött bá­­lozók az érdeklődők sorfala között bevonultak a SZOT-szanatórium dísz­termébe. A 158. Anna-bált a hagyomá­nyokhoz hűen palotással nyitották meg. A bál fénypontja az idén is az Anna­­bál szépeinek megválasztása volt. A ennek megfelelő iparművészek neve­lését teszi szükségessé. Az iskolában a jövőben olyan szakembereket akar­nak nevelni, akik képesek a környezet alakításával kapcsolatos folyamatokat — az egyes tárgyak megtervezésétől, gyártásától a felhasználásukig — nem­csak figyelemmel kísérni, de befolyá­solni, irányítani is. A kézműveskultúra hagyományainak megőrzésére, s a gya­korlathoz közelebb álló szakemberekre van szükség. Ennek megfelelően a fő­iskolán a jövőben több fokozatú kép­zés lesz. Áz első évben — szakosítás nélkül — alapképzésben részesítik a felvett diákokat. Ezután a rostavizsga következik, majd a főiskolai diplomát adó tervezőképzőben tanulhatnak to­vább a diákok, stúdiórendszerben is­merkedve a rokonszakmák fogásaival is. Az itt végzettek az iparban, terve­zőintézeteknél (formatervezőként, gyártmányfej lesztőként) helyezked­hetnek el. A főiskolások egy része, valamint aki tovább akar tanulni, egy-két évi munka után jelentkezhet — levelező tagozatra is — a mester­képzőbe, amely egyetemi diplomát ad majd. Itt egy-egy konkrét, a napi igé­nyek alapján felmerülő kérdéscsoport­ra szakosodva tanulnak majd a hall­gatók. A főiskolán a tehetséges, de manuá­lisan nem kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatalokat az ELTE-vel közö­sen pedagógusnak, másokat pedig menedzsernek képeznek ki. Ez utóbbi­ak olyan szakemberek lesznek, akik kellő szakmai és nyelvtudással például a külkereskedelemben is tevékenyked­hetnek. zsűri a legszebbnek Panni Szöllös ti­zennyolc éves ^diáklányt találta, aki az Egyesült Államokból érkezett a mulatságra. Második Kasza Mária hu­szonegy éves balatonfüredi ápolónő, harmadik pedig Kinstan Zimmer­mann, tizenkilenc éves diáklány az NSZK-ból. Az Anna-bál programja nem érit véget a hajnali Rákóczi-indulóval, a bál szépeit délelőtt négylovas fogat vitte a város forgalmas útjain, utcáin sétakocsikázásra, ennek során az ér­deklődők tömege felülbírálhatta a zsű­ri döntését. ELŐZETESEK Zenei életünk hagyományaihoz hí­ven a Budapesti Zenei Hetek szeptem­ber 25-én vette kezdetét. Az október végéig tartó koncerteken hazai és kül­földi szólisták, zene- és énekkarok lépnek pódiumra. Sor került a „Liszt Ferenc emlékezetére” címmel meghir­detett II. Nemzetközi Orgona verseny díjnyerteseinek hangversenyére is. É hónap első tíz napján korunk zenéjé­nek hódolnak a művészek — és a hall­gatóság. Ekkor ad műsort a Zeneaka­démián a kölni Ensemble Modern, a párizsi Ensemble Intercontemporain, a hollandiai Schönberg Ensemble; a Messiaen-est címmel hirdetett koncer­ten a francia zeneszerző műveit Pierre Laurent Aimard adja elő, Kari Bicken­­bacher vezényletével. Fellép továbbá a romániai Ars Nova Kamaraegyüttes is, és érdekesnek ígérkezik a Tokiói Zeneakadémia Zenekarának estje, ősi japán hangszerekkel és persze japán zenével. A kamaramuzsika kedvelői Perényi Miklós és Carlo Zecchi közös szonátaestjét hallhatják, vagy az Alban Berg-vonósnégyes német művé­szeinek műsorát. Brahms-, Mozart- és Haydn-mű szerepel a Magyar Állami Hangversenyzenekar programján, ve­zényel, Carlo ZScchi, közreműködik Failoni Donatella. Jean Couillon or­gonaestjének érdekessége: a zeneszer­ző Liszt műveinek átiratait mutatja be. Október 22-én pedig Liszt Ferenc születésének 172. évfordulójának hang­versenyén osztják ki a nemzetközi Liszt-hanglemez nagydíját. A Zenei Hetek záróhangversenyén a Magyar Állami Hangversenyzenekart Antoni Bos-Marba vezényli. * 100 esztendeje, szeptember 21-én mu­tatták be először színpadon Madách Imre halhatatlan remekét, Az ember tragédiáját. A Nemzeti Színház dísz­előadással emlékezik meg a centená­riumról. Erre az előadásra meghívják a politikai és kulturális élet vezetőit, a diplomáciai testületek tagjait, vala­mint mindazokat a hazai és külföldi rendezőket, színészeket, akik a Tragé­dia előadásainak részesei voltak. Az ünnepi díszelőadásra — ez a Tragédia 1301. nemzeti színházbeli előadása — gazdag műsorfüzet jelenik meg, amelynek illusztrációjaként Bu­­day György híres fametszetei lesznek láthatók. A Buday-illusztrációk 50 esztendeje készültek Az ember tragé­­gédiája első szegedi szabadtéri elő­adása alkalmából. A centenáriumi ünnepségsorozat keretében megkoszorúzzák a Margit­szigeten Madách Imre szobrát, a nem­rég elhunyt Vilt Tibor alkotását. Az egyházak életéből Az Egyházak Világtanácsa Vancou­verben tartott VI. nagygyűlésén magyar egyházi delegáció is részt vett. A több mint 300 tagegyházat és mini­fy 400 millió keresztényt képviselő Egyházak Világtanácsának nagygyűlé­se a teológiai és egyházi kérdésekben hozott fontos határozatok mellett nemzetközi kérdésekben is állást fog­lalt. így — többek között — a mili­­tarizmus minden megnyilvánulása el­len és javaslatot tett a nemzetközi vitás kérdések békés megoldása rend­szerének kialakítására. A nagygyűlés újraválasztotta az Egyházak Világtanácsa vezető testü­letéit. A 150 tagú központi bizottság­ban két magyar egyházi vezető kapott helyet: dr. Tóth Károly református és dr. Nagy Gyula evangélikus püspök. A 16 tagú végrehajtó bizottságba be­választották dr. Tóth Károly püspököt. Képünkön középen az idei Anna-bál szépségversenyének győztese: Szöllös Panni, az Egyesült Államokból fotó:MTi 18 ÉVES DIÁKLÁNY AZ ANNA-SZÉPE 8

Next

/
Thumbnails
Contents