Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-09-17 / 18-19. szám
Roheim Pál Akadémia épületében tudtam meg, hogy New Orleans-ben, ahol élek és dolgozom, számos olyan magyar orvos működik, akit eddig nem ismertem! — Amerikában -— teszi hozzá búcsúzóul Roheim Pál — nagyra értékelik a magyar orvosképzés színvonalát, jó híre van a magyar orvosoknak, tudósoknak. B. Ä. Csak néhány példát: a marosvásárhelyi Kótay Pál professzor Pápai Páriz Ferencről és 300 esztendős Pax corporisáról szólt; Bcdla Ferenc Bezdánból az orvos-érsek (vagy inkább érsek-orvos) Koboli László életét és vele a korabeli — tatárjárás utáni — Bácska helyzetét ismertette; elhangzott aztán előadás az úgynevezett ,,budapesti iskola” hazai és európai hatásáról, valamint a Ferenczi Sándor-féle pszichoanalitikai iskolához tartozó ideggyógyászok tevékenységéről ; megismerkedhettünk Karinthy Frigyes agyműtétjének egy kórházpincéből előkerült orvosi dokumentumaival. De még a nem „magyar témák” hazai vonatkozásait is kifürkészték-kutatták az orvostörténészek. A wuppertali Dömölky Perjés Ottó például városának szülöttéről, Ferdinand Sauer bruchról, a „tüdősebészet atyjáról” beszélt, és nem mulasztotta el megemlíteni, hogy a neves tüdősebésznek számos ORVOSTÖRTÉNET Krivátsy Pétéi A tudományos ülésszak szünetében a részvevők kirándulást tettek a Duna-kanyarba. Képünkön: a kirándulók egy csoportja Szentendrén gyár ösztöndíjasoknak és ösztöndíjasokért — azokat a nehézségeket, buktatókat ecsetelte talán legrészletesebben, amelyek a kiérkezőkre az első időkben várnak, s ha receptet adni nem tudott is a gondok elhárítására, tanácsokkal bőven szolgált. Arról, amit a fiatalokért odakinn tett, egyáltalán nem beszélt, beszélt viszont arról, hogy a 13 fiatal, aki ösztöndíjjal kinn volt, méltóképp képviselte Magyarországot, bizonyítja ezt a publikációk száma (akadt, aki tíznél több cikket is írt odakinn), valamint azok a válaszok, amelyek Krivátsy doktor érdeklődésére érkeztek : az ösztöndíjasainkkal foglalkozó amerikai tudósok azt írták, hogy örömmel látnák őket viszont, mert keményen dolgoztak, tehetségesek, s általában szívesen várjáklátják a többi magyar stipendiumost. Nem véletlenül használtam a „szurkoló” kifejezést. Nem hiszem, hogy egy Fradi-drukker lelkesebben beszélne győztes csapatáról, mint Krivátsy professzor szólt a magyar vendégkutatókról. És az sem mindennapi jelenség, bár esetleg éppen a szülőhelyüktől távol élő kutatók témaválasztását jellemezheti olykor, hogy az érdekesizgalmas, gyakran — legalábbis a mi számunkra — szenzációs témát a véletlen sugallja. Karinthyra például egy könyvnyeremény — az Utazás a koponyám körül — irányította a kórlapokat, röntgenképeket és a levelezést előásó orvos figyelmét; a magyar ösztöndíjasok helyzetét vizsgáló orvostörténész érdeklődését pedig az irányította a jelenre, hogy, 16 esztendővel ezelőtt megcsörrent a telefonja, és a számára teljesen ismeretlen telefonáló elmondta neki: sorra-rendre, egymás után fölhívja azokat, akiket a város 8000 telefonelőfizetője közül — nevük után — magyarnak vél. — Ekkor fogant meg bennem az ötlet — emlékezik vissza a kutató —, hogy elkezdjek érdeklődni a bethesdai magyarok iránt... Bízom benne, hogy sem ő, sem pedig a többiek, akik az orvostörténeti szekcióban beszámoltak kutatásaik eredményeiről, nem bánták meg elhatározásukat. Jó témát választottak! - ami A vendégek egy csoportja meglátogatta a Richter Gedeon Gyógyszergyárat. A fejlesztési intézetben dr. Szporny László főosztályvezető és dr. Forgács Lilla (középen) tájékoztatást adott az új kutatásokról és a nemrégiben megjelent gyógyszerekről, köztük a Cavintonról A pontosan háromra érkezőknek már csak állóhely jutott, és ha cserélődött is a hallgatóság, este hatig nemigen akadt üres szék a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tanácstermében, ahol augusztus 3-án az orvostörténeti szekció ülésezett. A tanácskozás hazai elnöke, Birtalan Győző, kissé irigykedve meg is jegyezte: az előadásra jelentkezők tíz százaléka orvostörténeti témát „kínált”, s be jó is lenne, ha a hazai orvoskutatók között hasonló arányban akadnának a múltban búvárkodók! De rögtön hozzáfűzte — nem vigasztalásul, hanem ténymegállapításként : — Olyan forrásokból meríthetünk most, amelyek javarészt külföldiek, s mégis nekünk, magyaroknak buzognak... És valóban: ez volt talán az egyetlen olyan szekció, amelynek előadásai nemcsak elmondóik származása vagy az előadás nyelve, hanem a témák miatt közvetlenül magyar vonatkozásúak voltak; ezek a referátumok sehol másutt, csakis a Magyar Orvosok Tudományos Találkozóján hangozhattak el. szükségesek. Elsősorban az, hogy az orvost kutató kedvvel verje meg az ég, és hogy megőrizze érdeklődését — ahogyan az egyik résztvevő mondotta — „a magyar dolgok” iránt. A szó, hogy „érdeklődés” a legtöbb esetben szürke, jelentéstartalma lényegesen szűkebb-szegényebb annál, mint amit az orvostörténeti szekció külföldi előadói „a magyar dolgok” és Magyarország iránt éreznek. A legszebb példa (vagy bizonyíték ?) erre az USA-beli Bethesdából érkezett Krivátsy Péter előadása volt. — Orvostörténész vagyok, a reneszánsszal foglalkozom, de itt nem az orvostörténetről beszélek — kezdte előadását, amelyben azt vázolta, hogyan dolgoznak a magyar vendégkutatók — elsősorban a fiatal orvosok — náluk, a National Institute of Health-ben. Történelem ez is, ha úgy tetszik, a magyar ösztöndíjasok utolsó tíz esztendejének egyesült államokbeli krónikája, mégis én inkább a jövőre vonatkozó utalásokat éreztem az előadásban a leghangsúlyosabbaknak. Hiszen Krivátsy Péter — nem titkolva egy pillanatig sem, hogy mennyire „szurkol” a maFOTÓ: GÁBOR VIKTOR, REZES MOLNÁR ESZTER magyar követője is volt, többek között járt nála, tanult tőle Sebestyén Gyula, a hazai tüdősebészet Kossuth-díjas megalapítója is. Talán e meglehetősen száraz felsorolás is — amelyből jó néhány előadás kimaradt — igazolja Birtalan doktor megállapítását: e forrásokat innen, Magyarországról alig-alig lehetett volna föltárni. Azt hiszem, ehhez még nyugodtan hozzátehetjük; azon túl, hogy az ember ott éljen, ahol a kórházpince vagy a levéltár, esetleg a kollektív emlékezet rejti a magyar vonatkozású orvostörténeti tanulmány megírásához nélkülözhetetlen adatokat és adalékokat, egyéb alapvető feltételek is 5
