Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-08-20 / 16-17. szám

alatt, mindenütt különös atmoszfé­rát teremtett lebilincselő humorával, egyéni ízű anekdotáival. Az volt az ember érzése, amikor hallgatta hogy csak néhány hete lépett ki a buda­pesti forgatagból. Ezrek álltak sor­ban, hogy dedikálja számukra a róla írt sikeres könyvet. — Amikor egy öregfiú hazatér egy olyan hosszú útról mint én, ak­kor első dolgaként végiglátogatja azokat a pályákat, ahol egykor neki tapsolt a közönség; megtapogatja a kapufát és a hálót, ahová góljait rúgta. Tudom, hogy azóta már a fű sem a régi, sok helyütt a lelátó is megváltozott már, de én mégis újra éltem a régi 90 perceket — mondta Czibor Zoltán, a szurkolók karéjában. Ezen a beszélgetésen jelen volt egy­kori játékostársa, barátja, Budai II. László is. Czibor elmesélte a huszonhét év utáni találkozásukat: — Az első utam rögtön Rákos­­palotára vezetett, Lacihoz, a kis kertes házhoz. Háromszor is csön­gettem, de senki nem nyitott ajtót. Vártam, vártam egy darabig, majd észrevettem, hogy nyitva van az egyik ablak. Nosza neki, beugrot­tam, s pontosan Lacira, mert ott szunyókált a heverőn. Első álmá­ból felriadva csak ennyit mondott: Zolikám, te honnan jöttél, az égből ? Akkor még Czibor Zoltán sem gondolta, hogy ez lesz az utolsó találkozása régi játékostársával, ba­rátjával. Czibor június 25-én utazott vissza Barcelonába, Budai pedig rá két napra, 27-én, hétfőn rosszul lett. Agyvérzéssel szállították kórházba, ahol 1983. július 2-án éjjel meghalt. Ötvenöt éves volt. 1949 és 1959 kö­zött 39 alkalommal szerepelt a ma­gyar válogatottban. Tagja volt az 1952-es helsinki olimpián aranyérmet nyert magyar együttesnek és az 1954- es svájci világbajnokságon ezüst­érmes csapatnak. Szerepelt az 1958- as svédországi világbajnokságon is. Az aranycsapat jobbszélsője Ko­csis Sándorral együtt világklasszis volt. Kettőjük összeszokottsága egyedülálló volt, szinte egymás gon­dolatát is ismerték. Budai behunyt .'emniel is tudta, hogy mikor és hova .; 41 ívelnie a labdát Kocsisnak. A , i. .cat emlegetett és megcsodált felhő­­lejcsek nagy része így született. Labdarúgó-pályafutása befejezése után a mindig szerény, halk szavú Budai Laci kis csapatoknál edzőskö­­dött. Végig nevelőedzőként kama­toztatta tudását, tapasztalatait. Az aranycsapatnak immár ötödik játékosa távozott az élők sorából: Lóránt Gyula, Bozsik József, Za­kariás József és Kocsis Sándor után a csupaszív „Púpos”, azaz Budai II. László is. GYENES J. ANDRÁS A lelátóról jelentjük Schmitt Pál, a Mexikóban és München­ben olimpiai bajnokságot nyert párbajtőr­­csapat versenyzője, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság új magyar tagja bemutatkozó látogatást tett Lausanne-ban, a testület székhelyén. * Még három hivatalos világversenyt ren­deznek idén Magyarországon. A női kosár­labdázók szeptemberben Európa-bajnok­­ságon, a tájékozódó futók Zalaegerszeg kör­nyékén világbajnokságon mérik össze tu­dásukat. Októberben a Budapest Sport­­csarnokban kerül sor a tornászok nagy érdeklődéssel várt világbajnokságára. Erre az eseményre Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is Budapestre látogat. * Peru fővárosában, Limában a San Agustino ifjúsági labdarúgócsapata az FTC-Htingria nevet vette fel. A zöld­fehérek új testvéregyüttese mindenről levélben értesítette a Ferencváros elnök­ségét. A ferencvárosiak a perui fiatalok­nak zászlót, jelvényeket küldtek, sőt még a közismert Fradi-induló felvételével is meglepték őket. * Mintegy húsz magyar edző működik je­lenleg is Kuvaitban, így természetes, hogy mind több kuvaiti sportoló készül fel Magyarországon a különféle erőpróbákra. Kulcsár Gergely, a három olimpián érmet nyert gerelyhajító, valamint Szécsényi József volt diszkoszvető bajnok a tatai ed­zőtáborban járt tanítványaival. A kuvaiti kézilabda-válogatott pedig — a volt szö­vetségi kapitány, Faludi Mihály vezetésé­vel — több edzőmérkőzést vívott magyar ellenfelekkel. * Palicskó Tibor, a Honvéd volt váloga­tott labdarúgója került vissza edzőnek az MTK csapatához. A szigoráról közismert szakvezető a hetvenes évek elején már működött a kék-fehéreknél, de a játékosok emlékezetes játékmegtagadása miatt akkor lemondott tisztségéről. * Temesvári Andrea, a legjobb magyar női teniszező továbbra is jól szerepe], tartja tizenharmadik helyét a világranglistán. Wimbledonban, a harmadik fordulóban ugyan vesztett a még nála is fiatalabb Bassett, a kanadaiak reménysége ellen. A vegyespárosban azonban az amerikai Strode társaságában ismét harmadik lett. A híres centre courton is több mérkőzést játszott. Az NBC televízió, negyedórás beszélgetést készített vele Londonban, mint az amerikai játékosnők legnagyobb európai ellenfelével. * Az év eddigi legnagyobb szenzációját Kathleen Horváth szolgáltatta a női tenisz­­sportban. Az IBM magyar származású fő­mérnökének Chicagóban született tizen­nyolc éves lánya ugyanis Párizsban, a francia nemzetközi teniszbajnokságon győ­zött Martina Navratilova, a világ «első­számú játékosa ellen. Mezey és Kettős kapitányváltás tör­tént a magyar sportban. A labdarúgásban Mészöly Kál­mánt Mezey György váltotta fel, a vízilabdázóknál pedig Rusorán Péter lett dr. Mayer Mihály utódja. A labdarúgás és a vízilabda egyaránt a legkedveltebb ha­zai sportágak közé tartozik. Mindkettőt többmillió „szak­ember” kíséri figyelemmel. Mezey György, a magyar lab­darúgó-válogatott új szövetségi kapitánya Szinte mindegyik rajongónak csalhatatlan megoldásai van­nak, hogy a ,,foci”-t és a „po­lo”-! kimozdítsa jelenlegi hely­zetéből. Kezdjük a labdarúgással. Mezey György különlegesen nehéz feladatra vállalkozott. A néhány kivételtől eltekintve gyenge bajnoki mérkőzések mellett rendkívül rossz a nem­zetközi mérleg is. Akad né­hány morális probléma, to­vább hullámzik a totóbotrány és a tudás is fogyatékos. A fiatal szakember végig­járta a futballiskola minden lépcsőjét. Sok csapatban ját­szott. A Testnevelési Főiskola, a Keszthelyi Haladás, a Buda­fok, az MTK és a Bp. Spar­tacus voltak játékos pályafu­tásának állomásai. Edzőskö­­dött a BVSC, az MTK csa­patánál, az olimpiai és az után­pótlás-válogatottnál, Mészöly Kálmán famulusa volt, s most már kapitány a nagyváloga­tottnál. Van tehát tapasztala­ta s szerencsére jól ismeri a színfalak mögötti sajátos prob­lémákat is. Vallja: rendet kell teremteni az anyagi juttatá­sok területén és az átigazo­lásoknál. Növelni kell az ed­zők szakmai képzettségét, s Rusorán csak ezek után lehet egyre jobb, harcosabb, határozot­tabb labdarúgókat nevelni. Bár egy televíziós nyilatkoza­tában az új kapitány úgy vé­lekedett, „biztos, hogy hülyé­nek néz engem az egész ország, mert vállalkoztam'1'’, a sportág igaz barátai bizonyosak abban, hogy a keménykezű, ugyan­akkor kifinomult módszereiről is híres edző ráncba szedi a válogatottat. Rusorán Péter, a vízüab­­dázók új mestere emlékezetes játékosmúltra tekinthet visz­­sza, vízilabda alakításait sok helyibe tanítják. Technikás, balkezes játékos volt, ami a pólóban rendkívül előnyös. Ellenfelei viszonylag kis ter­mete ellenére sem voltak ké­pesek „megfojtani”, mindig ki­kibújt a barátságtalan ölelő karokból, s elég volt egy-egy kedvező pillanat, hogy gólt szerezzen. Játékos pályafutásának be­fejezése után több csapatnál edzősködött, Iránban, ezt kö­vetően pedig Görögországban oktatta a pólót, s nemrégen, amikor hazatért, újból átvette a Vasas bajnokcsapatának di­rigálását. A szövetségi kapi­tányság ellátása mellett meg­maradt klubjánál is. Kiélezett helyzetben kezd­heti tevékenységét, mert a magyar vízilabdacsapat a Los Angeles-i Világ Kupa tornán minden idők legrosszabb já­tékát nyújtotta. Ez lehet per­sze pillanatnyi hullámvölgy — vagy netán már másutt is megtanultak vízilabdázni. Ru­­soránra vár az a feladat, hogy eloszlassa a kérdőjeleket, s egyértelműen kiderüljön, mire is képes a magyar gárda. A közelgő római Európa­­bajnokságon való helytállás, azaz legalább dobogós helye­zés biztatást jelentene, de az olimpiára mindenképpen ren­dezni kellene a sorokat. Ru­során játékosként maga volt a nyugalom, a higgadtság és * az „elegancia”. Edzőként csu­pa vibráló izgalom, pattogás. Harsány vezényszavait még a víz alatt is meg lehet halla­ni, s reméljük, hogy erőfeszí­téseit, szakmai munkáját rö­videsen siker kíséri. Ráadásul valószínűleg ráveszi a világ egyik legjobb játékosát, Fa­ragó Tamást — a magyar vízi­­labdázás szelíd fenegyerekét— hogy lemondjon önkéntes száműzetéséről és visszatér­jen a válogatottba . . . SZABÓ FERENC 61

Next

/
Thumbnails
Contents