Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-07-23 / 14-15. szám
Találkozónkra a Kőbányai Gyógyszerárugyár (amelyet országhatárainkon kívül mindenhol Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. néven ismernek) kutatólaboratóriumában került sor. A beszélgetés nehezen indult meg, és csak sokára derült ki, hogy az újságírónak szóló bizalmatlanság miatt. Ugyanis egy korábbi riport után egyik kollégánk cikkében többször „csodaszer”-nek nevezte az általuk kikísérletezett Cavintont (ezért a készítményért kapták az Állami díjat). S ez a megfogalmazás ma már nemhogy növelné egy új gyógyszer hitelét, inkább lejáratja azt. Dr. Szporny László, a munkacsoport vezetője: — A gyógyszerekkel kapcsolatos ilyesféle kijelentések- felelőtlenek, mert a betegekben vagy a hozzátartozóikban indokolatlan reményt ébreszthetnek. A mi készítményünk, a korrekt megfogalmazás szerint, alkalmas az idős emberek agyi érrendszeri betegségeinek kezelésére, mindig az adott esettől függ, hogy a kóros folyamat lassulását, esetleg a beteg állapotának stabilizálását, vagy éppen javulását érjük el a használatával. — Az Önök munkacsoportja kidolgozott egy készítményt, amely 1978- ban jelent meg Cavinton néven a hazai gyógyszertárakban. Tavaly ebből a gyógyszerből adták el itthon a legtöbbet. S gyártmányuk elindult a nemzetközi sikerek útján is. Az összes szocialista országban forgalomban van, tizenöt fejlődő országba exportálják. Tudomásom szerint egy sorfejlett tőkés országban — Japántól az Egyesült Államokig — folynak a bevezetését megelőző vizsgálatok. Hogyan indultak meg a gyógyszerrel kapcsolatos kutatások, mi történt míg eljutottak eddig a sikerig? Dr. Szporny László: — Körülbelül húsz évvel ezelőtt kezdtünk el foglalkozni az öregkori agyérrendszeri betegségek terápiás kezelésének lehetőségeivel. Az öregek számának növekedésével nagy jelentőséget kapott ez a kutatási terület. A másik kiindulási pontunk, hogy rendelkeztünk egy olyan kémiai vegyiiletesoporttal, amelyről joggal feltételeztük, hogy az általunk kívánt hatást éri el. így indult el a szisztematikus kutatás, először állatkísérletekkel, amelyeket dr. Kárpáti Egon vezetett. Dr. Kárpáti Egon: — Egy gyógyszer kikísérletezése több fázisban, hosszú éveken át tart, szinte minden gyógyszer esetében hasonló vázlat alapján. Az első szakaszban állatokon végzünk kísérleteket. A mi esetünkben külön nehézséget okozott, hogy nincs az az állatkísérletes modell, amellyel tökéletesen lehetne szimulálni az emberi agy öregkori patológiás, kóros elváltozásait. így csak indirekt bizonyítékokat szerezhettünk, hogy az adott anyagok a kívánt hatást hordozhatják magukban, illetve biztonsági kísérletekkel igazoltuk, nincsenek káros mellékhatásaik, nem okoznak rosszindulatú daganatokat. Ezek után adtuk át a kísérletek folytatását a dr. Forgács Lilla vezette humán-farmakológiai kutatócsoportnak. Dr. Forgács Lilla: — A nehézségek az ún. humánvizsgálatok szakaszában is jelentkeztek. Nemcsak azokat az orvosokat kellett megtalálnunk, akik vállalkoztak a megfigyelésekre a készítményünkkel, hanem teljesen új módszereket is kellett keresnünk, amelyek lehetővé teszik az igen összetetten jelentkező hatások vizsgálatát emberben. Dr. Szporny László: — Az általunk vizsgált betegségek krónikus lefolyásúak — azaz hosszú idő alatt kialakulók —, tehát a rájuk gyakorolt hatások megállapítása is igen sok időt vesz igénybe. A hatás megállapítása sem olyan gyors és biztos, mint például egy fájdalomcsillapító esetében. — Ön negye most a köznyelvben agyérelmeszesedésnek nevezett betegségről beszél? Dr. Szporny László: — Arról is. S az olyan agyi katasztrófákról, mint egy agyvérzés. Az ilyen, úgynevezett akut agyi katasztrófa után — a statisztika szerint — a betegek túlélési ideje hét év. Dr. Forgács Lilla: — A beteg az agyvérzés után gyakran többé-kevésbé megbénul, vagy olyan agyi károsodást szenved, amely rontja a szellemi teljesítőképességet is. Gyakran előfordul, hogy nem tudja saját magát ellátni. Ha ezt az állapotot gyógyszeresen úgy tudjuk befolyásolni, hogy önállóvá válhat, járni, beszélni tud, mosakodik, inget vesz, ez a betegnek, a környezetének és a társadalomnak is jó. Ez a törekvésünk. — Térjünk vissza a gyógyszer hazai és nemzetközi sikerére. Dr. Szporny László: — Idehaza 1978-ban került forgalomba, eladási grafikonja meredeken emelkedik. Gyárunk termelési értékének több mint tíz százalékát teszi ki, holott több száz terméket gyártunk. Ugyanilyen gyorsnak látszik terjedése más országokban is. Már persze a gyógyszerek terjedési sebességét figyelembe véve. Közismert ugyanis, hogy egy-egy országban csak akkor kerülhet forgalomba gyógyszer, ha előzőleg az ottani egészségügyi hatóságok vizsgálatnak vetették alá, s ezt követően törzskönyvezik az illető ország egészségügyi minisztériumában. Mindez éveket vehet igénybe. — Hogyan állnak ezek a vizsgálatok? Dr. Szoporny László: — Táblázatot készítettünk erről. Svájcban már törzskönyvezve van, Japánban folyik ez az eljárás. Az Egyesült Államokban nyolc neves orvosi centrumban folynak az előzetes vizsgálatok, ugyanígy a Német Szövetségi Köztársaságban és Angliában. Dr. Forgács Lilla: — Még a kísérleti szakaszban öszszehasonlítottuk készítményünket tizenegy, hasonló célt szolgáló, forgalomban levő gyógyszerrel. Bizonyos szempontokból a miénk előnyösebbnek bizonyult ezeknél, tehát érthetőnek tűnik a nagy érdeklődés. ' Dr. Szporny László : — Készítményünkre licenc- és opciós szerződéseket kötöttünk — gyakorlatilag az egész világra — a nagy gyógyszerkonszernekkeí. I ácencszerződésiink van az amerikai American Home Products céggel. Japán partnerünk a Takeda konszern, amely a legnagyobb hazájában. Terveink szerint a gyártási jogot adjuk el nekik úgy, hogy a hatóanyagot tőlünk vásárolják, s majdani forgalmuk után bizonyos százalékot fizetnek. Ezek a cégek végeztetik el a törzskönyvezéshez szükséges vizsgálatokat. Még így is évek múlva kerülhet készítményünk forgalomba ezekben az országokban. — Úgy tűnik, egy gyógyszert bevezetni a nemzetközi piacra nehezebb, mint kikísérletezni . .. — Akár így is fogalmazhatunk. A nemzetközi elismertetés és forgalmazás semmivel sem egyszerűbb, időben sem rövidebb program az eddigieknél. Valószínűleg 1984-ben kezdik árusítani Japánban és Angliában, 1985-ben az NSZK-ban, Franciaországban, a skandináv országokban és így tovább. Úgy számítjuk, mintegy tíz-tizenöt év szükséges ahhoz, hogy készítményünk elterjedjen az egész világon. POKORNY ISTVÁN 27
