Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-07-23 / 14-15. szám

1 Ideally JOÓ ÁRPÁD ÉS AZ „EZREK"... Mahler Vili. szimfóniájának bemutatója a Budapest Sportcsarnokban FOTÓ: HORVÁTH ÉVA — MTI Tallózás Harmincezer forint értékű magyar nyelvű könyvet ajándékozott Nógriíd megye Tanácsa a losonci járási könyv­tár nemzetiségi részlegének, hogy ily módon is megkönnyítse a szlovákiai magyarok tájékozódását a mai ma­gyarországi irodalomban. * Balogh Edgár memoárkötetét „Aeéltükör mélye” címmel jelentette meg a bukaresti Kriterion Könyv­kiadó. A Kolozsvárott élő neves romá­niai magyar író és közéleti személyiség a kötetben — egyebek mellett — felidézi találkozásait Szabó Dezsővel, Móricz Zsigmonddal, Kós Károllyal, Tamási Áronnal, Karácsony Benővel. * Szervt'Uiusz Jenő, a romániai és egyetemes magyar szobrászművészet kimagasló egyénisége betöltötte nyolc­vanadik életévét. Jó egészséget kívá­nunk és szívből gratulálunk. * A Nagyváradi Állami Színház ma­gyar tagozata nagy sikerrel mutatta be a budapesti Egyetemi Színpadon Tamási Áron „Östngasztalás” című drámáját. * Szentelek! Kornélra, a jugoszláv magyar irodalom kiemelkedő szemé­lyiségére emlékeztek Szabadkán, az író születésének 90. és halálának 50. évfordulóján. Köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk azoknak az olvasóinknak, akik a Magyar Hí­rek főszerkesztő-helyettesének, Apostol Andrásnak elhunyta alkalmából rész­vétüket nyilvánították és osztoztak mély gyászunkban. A Szent Jobb és a szentmisére érkező Az egyházak életéből A Kecskeméti Kodály Zoltán Zene­iskola épületében ünnepélyes keretek között — dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök és dr. Tóth Károly refor­mátus püspök jelenlétében — meg­nyitották a dunamelléki egyházkerület Református Múzeumát. Dr. Benda Kálmán történész, gyűjteményi igaz­gató előadást tartott „Kecskemét jelen­tősége a református egyház életében” címmel. * A budapesti Pázmány Péter Hit­­tudományi Akadémián megtartották a doktorrá avatás ünnepi ülését és búcsúztatták a Levelező Tagozat vég­zős hallgatóit. Megjelent az ünnepsé­gen dr. Lékai László bíboros prímás, esztergomi érsek is. * A Budapesti Műemléki Felügyelőség megkezdte a budapesti Szent István Bazilika nagyszabású restaurálását. * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Dr. Scheiber Sándor főrabbi­nak, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatójának a magyar állam és az izraelita felekezet közötti jó viszony fejlesztése, hazánk kultúrális életének ápolása, tudományos munkássága és közéleti tevékenysége elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitün­tetést adományozta. * Dr. Lékai László bíboros prímás, esztergomi érsek ünnepi szentmisét mutatott be a budapesti Szent István Bazilikában István király. Imre herceg és Gellért püspök szentté avatása 900. év­fordulója alkalmából. Szent István kirá- Ivunk ereklyéjét, a Szent Jobbot ünne­pélyes keretek között helyezték ki köz­­tiszteletre. Mahler VIII. szimfóniájának ma­gyarországi bemutatója június 11-én volt a Budapest Sportcsarnokban. A zenedarabot Ezrek szimfóniája néven is emlegetik, mert eredetileg 1 70 tagú zenekarra több százas kórusokra és nyolc énekes szólistára íródott. A magyar előadásért jó néhány együt­tes fogott össze, a kibővített Rádió­­zenekar, a Rádió ^Énekkara, a Buda­pest Kórus, az Állami Népiegyüttes énekkara, egy miskolci, és nyíregyházi gyermekkar és szólisták: Bártfai Éva, Csengery Adrienne, Tóth Mária, Ha­­mari Júlia, Takács Klára, Molnár András, Solyom Nagy Sándor és Gregor József. A karmester a Kana­dában élő Joó Árpád volt. — Mahler mindig is szívügyem volt — mondja — különösen azóta, hogy 1971-ben Chicagóban hallottam a VIII. szimfóniát Solti György vezényletével. Mély, megrázó élmény volt. — Miért áll ennyire közel magához ez a darab? — Ebben a szimfóniában olyan elementáris életigenlés univerzális ki­nyilatkoztatás van, amilyet eleddig csak Beethoven IX. szimfóniájában találtam meg. A manapság oly divatos borúlátás helyett a jövőbe, az emberi­ség életébe vetett hit, a szeretet him­nusza szólal meg Mahler e művében. S erre, véleményem szerint, nagy­­nagy szükségünk van. — Honnan tudta, hogy megfelelő előadói gárdát talál Magyarországon e monumentális mű bemutatásához? 1968-ban mentem New-Yorkba, az­óta élek távol Magyarországtól. De 1980 óta rendszeresen járok haza, szinte minden magyar zenekarral dol­goztam már. — E munkáik nemcsak koncerteket jelentettek, úgy tudom, több hanglemezt is készített magyar zenekarokkal. — Igen, egy Bartók és egy Kodály­­sorozatot vettünk fel az évek során. Sőt, életem első hanglemezét is ma­gyar zenekarral készítettem, a Sefel cég megbízásából. — A Sefel cég Sefel József nevét rejti, aki geofizikus diplomával vágott neki a nagyvilágnak 1956-ban. A het­venes évektől olajkutatásokkal kapcso­latos ,,főfoglalkozása” mellett filmeket és hanglemezeket is f inanszíroz. — Sefel Józseffel én mintegy öt esztendeje ismerkedtem meg, majd hamarosan a lemezgyártás művészeti vezetője lettem cégénél. Három éve léptünk a nyilvánosság elé, és például a magyar Rádiózenekar szereplése lemezeinken valóságos elragadtatást váltott ki a sajtóból. — Úgy tetszik hát, hogy a magyar zenekarok szerepeltetése a Sefel cég lemezein Joó Árpád vezényletével bevált. — Egyetlen fegyverünk van, amit a nem éppen üres hanglemezpiacon eredményesen tudunk használni, s ez a tökéletes hangzás, a kiváló technika, a digitális lemezek egyértelműen jó minősége. — Hány lemezt készített, és mennyit magyar együttesekkel? — Eddig 19 lemezt csináltam, s mintegy felét Magyarországon vettük fel. — Sokfelé hívják, a vih'ig minden táján vezényel, ön szerint minek köszön­heti ezt a népszerűséget? — Elsősorban a szerencsének, hogy lehetőségem adódott sokfelé meg­mutatni, hogy mit tudok. És talán annak, hogy soha felkészületlenül nem álltam még zenekar elé. Elveim szerint egy karmester egyszerűen nem léphet fel a dobogóra, ha nem ismeri tökéle­tesen a művet. — Otthon, Kanadában mivel tölti leg­szívesebben az idejét? — Olvasok, több ezer kötetes könyv­táram van, és legújabb „játszótársam­mal” „beszélgetek”, azaz a kompute­remmel szórakozom. Például össze vagyok kötve az országos könyvtár­hálózattal, így reggelizés közben a világ bármely napilapját az aszta­lomra kérhetem, ha mondjuk az esti koncert kritikájára vagyok kiváncsi. A leíró egység még ki is gépeli nekem azt, ami a képernyőn megjelenik. Nem tudok betelni vele. (hajdú) 9

Next

/
Thumbnails
Contents