Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-07-23 / 14-15. szám

til • • Körkép A bordeaux-i magyar egyesület vezetője, Szepessy Sán­dor, idén a Bordeaux-val egybeépült kisváros, Bégles ta­nácsának pártfogásával szervezte meg az MVSZ művész­­csoportjának fellépését. Az ünnepi est előtti napon a mű­vészek a helyi rádiónak adtak rövid nyilatkozatot, majd az előadás délelőttjén a körzeti TV állomás készített ve­lük negyedórás riportot. A polgármester és a helyi tanács tagjai fogadást adtak a városházén, erről a helyi sajtó fényképes híradásban számolt be. A műsort „A Dunától a Garonne-ig” feliratú plakátok hirdették városszerte. A si­keres hírverés következtében a külturális centrum nagy­termében mintegy 270 főnyi közönség — köztük 40 — 50 magyar — tekintette meg művészeink előadását. Párizs­ban az előadás a Magyar Ház nagytermében volt, telt ház előtt. Tourcoing-ban a Zeneakadémia nagytermét szerezte meg az egyesület vezetője a helyi lapban is meghirdetett előadáshoz, amelyet a mintegy 70 főnyi közönség itt is lelkesen fogadott. „Jött, játszott, győzött” — ezzel a címmel küldött hosszú és meleghangú méltatást Stockholmban élő olvasónk, Bánki Géza a Magyarok Világszövetsége művészcsoportjá­nak fellépéséről. A Katona József Színház művészeinek — Császár Angéla, Benedek Miklós, Szacsvay László — műsora, a „Budapest Orfeum” itthon is ismert, évek óta játsszák nagy sikerrel. Az 1907 — 1945 közötti politikai kabarét felelevenítő produkciót a Svéd — Magyar Kultúr­­klub közönsége is vastapssal jutalmazta, videofelvételt is készítettek, így a nagyszerű estnek azok is részesei lehet­nek, akik nem lehettek jelen az előadáson. Az előadásról készült fotót Balogh Sándor stockholmi olvasónk szívessé­géből tesszük közzé. Május 25-én töltötte be kilencvenedik életévét magyar­­országi olvasóink „nesztora”, Bieber Károly kovácsmű­vész. Már a harmincas években ismertek voltak nagysze­rű munkái, ő készítette el a jaki templom városligeti má­sának kapuját, díszes csillárai és egyéb vasremekei a Széchenyi-, a Pallavicini- és a Festetich-kastélyok fényét emelték. Mesterségéről-művészetéről előbb 1944-ben, majd 1963-ban jelent meg könyv, 1959-ben önálló kiállítását a Műcsarnokban csodálhattuk meg. Több év­tizedes munkássága alatt több mint száz fiatalnak adta át tudását, s csak 1980-ban vonult vissza, átadva műhelyét fiának, ifjabb Bieber Károlynak. Sok szeretettel gratulá­lunk és kívánunk jó egészséget az idő mesternek! Pataki Jenő (középen), a Madách Színház tagja, aki korábban Franciaországban ólt, hívott meg bennünket a Kereskedelmi Akadémián végzettek ötvenéves találkozó­jára. (Fotó: Rezes Molnár Eszter) * Péter Gáspárt, aki 1928-ban vándorolt ki Uruguayba s a magyar és az uruguayi munkásmozgalomban tevékeny­kedett, a Magyarok Világszövetsége aranyjelvényével és oklevelével tüntették ki. * Levelezőpartnert keresnek: Külföldön élő magyar fia­talokkal levelezne Martony Sándomé (Kecskemét, Há­­mán Kató tér 1. 6000) — Angol nyelvterületről keres le­velezőpartnert Oláh Sándor, angol tagozatos gimnazista (Budapest, VI., Népköztársaság útja 88—90. 1062) — Ausztráliában vagy az USA-ban élő olvasóinkkal szeretne levelezni Sántha Kálmán (Százhalombatta Pf. 40/B 2443) — Szintén Százhalombattáról írt (Pf 40/B 2443) Tanai István, aki mint írja „talán a távolság varázsa miatt” Ausztráliából és az USA-ból keres levelezőtársat. A Bojtorján country-együttes nagy sikerrel vendégszerepeit az Egyesült Államokban FOTÓ: HUSCHIT JÁNOS Adomány, gyerekeknek Jeretzian Ara iparművész-vállalko­zó, a Bécsi Magyar Klub elnöke, száz­ezer forintot adományozott a Csatár­ka utcai gyermekotthonnak. A há­romszázhúsz árva avagy rossz családi körülmények közül állami gondozásba került gyerek rózsadombi otthonának parkjában új játszótér épül a nagylel­kű adományból. Jeretzian Ara fotó: Balázs István DR. RÉVÉSZ GÉZA EMLÉKÉRE Emléktáblát helyeztek el dr. Révész Géza, a nemzetközi hírű pszichológus professzor siófoki szülőházán. Életéről, munkásságáról a négyköte­tes Orvosi Lexikonban és a Magyar Életrajzi Lexikonban a többi között a következők olvashatók: 1878-ban született, Budapesten és Göttingenben tanult, 1908-tól a budapesti tudo­mányegyetemen a kísérleti lélektan ta­nára volt, előbb magán-, később rend­kívüli, végül nyilvános rendes tanár­ként. Magyarországot a Tanácsköztár­saság megdöntése után hagyta el, s 1921-től Hollandiában dolgozott, az amszterdami egyetemen, ahol ugyan­csak a kísérleti lélektan tanára, hosz­­szabb ideig a kísérleti lélektani intézet igazgatója volt. Munkásságával főként az érzékeléslélektan, a zene és a be­széd lélektana terén végzett kutatásai­val, továbbá az Acta Psychologica szerkesztésével alkotott maradandót, s szerzett önmagának és a magyar tu­dománynak nemzetközi elismerést. K. GY. Rossmy Rudolfné vezetésével budapesti kirándulást tett a Bécsi Magyar Iskola Egyesület csoportja. FOTÓ: REZES MOLNÁR ESZTER 10

Next

/
Thumbnails
Contents