Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-25 / 13. szám
A Polányira magyarosított Pollacsek család első írásos nyomai a XVIII. század végén, a régi Felvidéken született Pollacsek Mihályról vannak, akinek fia, Adolf egy 1862-ben kelt szerződés szerint megszerezte az ungvári malom bérletét, s ezzel megvetette a család felvirágzásának alapját. Pollacsek Adolf lányai már a polgári renddel szembeforduló olyan fiakat neveltek, mint Szabó Ervin vagy Seidler Ernő. Fiai sem a tőkés meggazdagodás útját választották, hanem mindketten intellektuális pályára mentek: egyik ügyvéd lett, a másik vasúttervező mérnök. Utóbbi gyermekei, az 1904-ben Polányira magyarosított Laura, Adolf, Károly és Mihály a magyar tudományos és politikai élet jeles szereplőiként váltak ismertté, és 1919 után külföldre emigráltak. Pollacsek Mihály vasútépítő vállalkozó a monarchiában mintegy ezer kilométer vasutat épített. De mikor a századfordulón vállalkozása megbukott, egyszerre szegény lett, mert hitelezőit az utolsó fillérig kielégítette. Vilnai születésű felesége, a legendás hírű Cecil mama Budapest egyik legműveltebb aszszonya volt. Az első nők közt szerzett laikus analitikusi kiképzést. 1912—13-ban női líceumot szervezett, amely mai fogalmaink szerint afféle női szabadegyetemnek felel meg, olyan előadókkal, mint a többi közt Dienes. Valéria, Szilasi Vilmos, Varga Jenő, Czigány Dezső, Berény Róbert, Kernstok Károly, Bölöni György, Kuncz Aladár, Kaffka Margit, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, stb. Sohasem tanult meg rendesen magyarul, de irodalmi szalont tartott fenn, ahol Budapest legjobb baloldali intellektueljeit gyűjtötte egybe a századfordulótól kezdve egészen 1939- ben bekövetkezett haláláig. 1928-ban, mikor már panzióban lakott, így írt Mihály fiának (németül): „Nagy társaság volt nálam. . Mindenki. Karinthy, Kosztolányi, Sárközi, a két legfiatalabb nagyság: Josef Atila és Illés (sic!). Művészettörténet? Lehel Ferenc, Hevesy Iván, Rabinovszky (kifelejtettem Palasovszkyt és Füst Milánt). Tánc: Madzsarné, Szentpál Olga, Kalmár Katzi [Markos Györgynél...” Nem folytatom. Valóban mindenki. Most kerültek elő a vilnai családi iratok is. Cecil Wohl apjának, Alexej Wohl tudós rabbinak orosz nyelvű művei: A Talmud hatása a kereszténységre és A zsidók története. A. Wohl írta egyébként az első orosz nyelvű zsidó imakönyvet is, melyért cári elismerésben részesült. Budapesten halt meg az irgalmas rend kórházában. A „nagy generáció” (Polányi Károly, Mihály, Adolf és Laura) már szegénységben nevelkedett, de mind a négyen elvégezték az egyetemet. Polányi Laura történelmi kutatásai mellett unokaestvére, Szabó Ervin irányításával a könyvtártudományokban is jeleskedett. Lelkes feminista volt, a stockholmi békekonferencia egyik résztvevője. Mint pedagógus kísérleti kisiskolát nyitott, ahol az akkor legmodernebb nevelési elvek alapján, a ritmikus torna és szolfézs előtérbe állításával (Dalcroze módszer) készítették elő a gyerekeket az iskolára. Ide járt többek közt a hatéves Koestier Artur is. Bár Polányi Laura (Striker Sándorné) mozgalmas életének később számos állomása volt (Bécs, Berlin, Moszkva, London és az Egyesült Államok), a legtöbb régi dokumentumot mégis ő mentette meg. Halála után lánya, Éva Zeisel, világhírű kerámiaművész őrizte az értékes hagyatékot, melyet most a magyar államnak ajándékozott. Polányi Károly útja ismert. Ö már diákkorában Adolf bátyjával együtt a szocialista diákszervezet, majd a Galilei kör szervezője és elnöke, a Szabadgondolat szerkesztője volt. Bécsi, angliai és amerikai emigrációja alatt tüneményes tudományos pályát futott be. Az ő nevéhez fűződik a gazdasági antropológia tudományának megteremtése. Feleségével, Duczynska Ilonával együtt aktív résztvevője volt a Károlyi vezette Angliai Magyar Tanácsnak. A második világháború után Kanadában telepedtek le. Polányi Károly a New York-i Columbia egyetem professzoraként működött. Duczynska Ilona, a dzsentrilányból lett forradalmár életerői tőle magától is sokat tudunk. A most előkerült dokumentumok alapján azonban új megvilágításba kerül a Galilei per, az osztrák munkások fegyveres védelmi szövetsége, a Schutzbund, saját tanári működése, valamint a Kanadában angol nyelven kiadott magyar költői antológia szervezése. Polányi Károly és Duczynska Ilona magyar vonatkozású irathagyatékát, valamint mindkettőjük sok-sok ismeretlen írását lányuk, Kari Polányi Levitt, a montreali McGill egyetem közgazdász professzora ajándékaként kaptuk meg. Polányi Mihálynak, a világhírű fiziko-kémikus, tudományfilozófusnak, Eötvös Loránd egykori tanítványának irathagyatéka a chicagói egyetem könyvtárába került, de amerikai életrajzírója, William T. Scott nevadai professzornak és a chicagói egyetem könyvtárosainak szívességéből nagyjából ezt is ismerjük, és kutatásra rendelkezésünkre áll. A Polányiak iránt egyébként nemcsak amerikai, de japán tudósok is érdeklődnek. A nyáron Japánban Polányi Károlyról tartottak tudományos konferenciát. A dokumentumok nemcsak a család gyökereiről és jeles tagjainak munkásságáról adnak számot, de érdekesen mutatják meg egy a század elején ki virágzott polgári család elágazásait is. Mert az iratok, levelek és fényképek tömegéből az is kiderül, hogy ez az egyetlen család rokoni vagy baráti kapcsolatban volt a századelő csaknem egész magyar progreszsziójával. (Csak a rokonok közül említsük meg Szabó Ervinen és Seidler Ernőn kivül Vedres Márkot, Kernstok Károlyt, Waldbauer Imrét, Szentpál Olgát, Szondy Lipótot, Radványi Lászlót, a külföldiek közül pedig Emil Lederert, Anna Segherst, Alberto Caroccit és Hans Zeiselt.) Ha a történész kutatók feldolgozzák a most hazakerülő hét láda dokumentumot, akkor talán megszületik majd a magyar Buddenbrooks, a reprezentatív magyar polgári családregény is. VEZÉR ERZSÉBET 11
