Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)

1983-06-11 / 12. szám

1783-ig tartott — Eszterházy Károly folytatta Fellner Jakabbal, aki áz eredeti terveket el­készítő Gerl József munkáját csak egyes rész­letekben változtatta meg. A bécsi udvar azon­ban nem engedte, hogy a gyönyörű épületben egyetemet nyissanak. A líceum tanítóképző — Gárdonyi Géza is itt tanult — jogakadémia és elemi iskola volt. 1949-ben helyezték ide Debrecenből a tanárképző főiskolát. — Ma a főiskolán négyéves, kétszakos kép­zés folyik. A nappali tagozaton ezerhárom­százán, a levelezőn hétszázan tanulnak. A vá­ros és a főiskola múltját a történelem tanszék vezeője dr. Nagy József főigazgató-helyettes dolgozta fel „Eger története” című könyvé­ben. Vajon hogyan élnek most a tanárok és a diákok a történelem, a nagyszerű hagyomá­nyok közelségében? — A környezetnek, a 150 műemléknek, a várnak — amelynek 1552-es török elleni hő­sies helytállását az „Egri csillagok” révén szinte az egész világon ismerik —, Gárdonyi sírjának, emlékházának önmagában is nevelő ereje van — mondja Nagy József. — Az első­éveseknek bemutatjuk a főiskolát történeté­vel, hagyományaival, látnivalóival együtt, a történelemszakosokkal végigjárjuk Magyaror­szág legfontosabb történeti emlékeit. — Jól működnek a tudományos diákkörök, népszerű a régész és a néprajz kollégium. Nagy az érdeklődés a múzeummal közösen szervezett nyári régésztáborok iránt. A diákok szívesen vállalnak idegenvezetést, ami jó zsebpénzkiegészítés is. Az IBUSZ-szal közösen szervezett tanfolyamokra mindig többszörös a túljelentkezés. A díszterem az épület belsejének legszebb része. A mennyezeti freskó Franz Sigrist bé­csi festő munkája, a négy egyetemi tanszakot szimbolizálja. A másik gyönyörű mennyezeti freskót a kápolnában találjuk, készítője a ba­rokk festészet kiváló mestere, Maulbertsch. Megéri a fáradtságot, hogy felkaptassunk a csillagvizsgáló toronyba, régies szóhasználat­tal Spekulába. Az obszervatórium forgó kupo­láját Hell Miksa tervei szerint Fazola Henrik, egri lakatosmester készítette. 1966-ban az egy­kori Spekulában Magyarország első csillagá­szati múzeumát rendezték be. Az Egri Főegyházmegye Könyvtára Heves megye legnagyobb bibliothekája s az ország egyik legértékesebb történeti könyvtára. Tel­jes állománya több mint 80 000 kötet. Kin­csei között a legbecsesebb Mikes Kelemen törökországi leveleskönyvének eredeti, kéz­iratos példánya (jobb oldali alsó képünk). Min­dig különleges élmény volt a találkozás a nemrégiben elhunyt Bácskay Istvánnal, a diá­kok Pista bácsijával, aki soha nem volt fá­radt a keresett szakirodalmat előkészíteni, út­mutatást, eligazítást adni. Felejthetetlen él­mény, ahogy a leveleskönyv ürügyén hűség­ből, becsületből példát adott. Soha nem mu­lasztotta el felidézni Mikes Kelemen sorait: „... az erdélyi vér nem az adómért szolgál, hanem a becsületért.” A könyvtárban éppen egy kirándulócsoport ismerkedik a látnivalókkal. Egy barna diák­lány magyaráz: „A berendezést Fellner Jakab tervezte és Lotter Tamás egri asztalos farag­ta. A mennyezeti freskó a tridenti zsinatot ábrázolja.” Lelkesen sorolja a könyvritkasá­gokat, utoljára hagyva a könyvtár büszkesé­gét, a Mikes-könyvet. Ha most Pista bácsi látná, hogyan simogatja végig szemével a be­cses darabot, hamiskásan mosolyogna: „lám. lám, csak sikerült beléjük plántálni valamit”. Az idegenvezető harmadéves magyar—törté­nelem szakos hallgató. ZIKA KLÁRA FOTÓ: REZES MOLNÁR ESZTER 17

Next

/
Thumbnails
Contents