Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-11 / 12. szám
LEGYENEK VENDÉGEINK! Nemcsak szülőföldünk szeretete mondatja velünk, hogy a Mátra — Bükk — Alföld ölelkező tájait magába foglaló Heves megye varázslatosan szép... A Szalajka völgye védett természeti szépségeit, ritkaságait, a Mátra vadregényes ösvényeit, vadászhelyeit, a szelíd lankákat, völgyeket, a bükki karsztvidéket, barlangjait, búvópatakjait, de a dél-hevesi terület üdülőkörzeteit, horgásztanyáit, a kiskörei vízlépcső területét és Eger fürdőit is szép számmal keresik fel a pihenésre, kirándulásra vagy felfrissülésre vágyók. Szűkebb pátriánk iránt a hazai, s nemzetközi érdeklődést Gárdonyi Géza „Egri csillagok” című romantikus történelmi regénye és filmfeldolgozásai legalább annyira felfokozták, mint a táj hírneves történelmi borvidéke és a vendégszeretetéről, népművészeti gazdagságáról, tréfás kedélyességéről, dolgosságáról nevezetes palóc népe. Vidékünk ma Budapest és a Balaton után hazánk leglátogatottabb tájegysége. Jelenünk sokszínűségében, gazdagságában, küzdelmes történelmi múltunk haladó hagyományainak őrzésében, védett tájaink, természeti ritkaságaink szépségében minden idelátogatóval örömmel osztozunk. Büszkék vagyunk a magyarságot gazdagító, a szülőföld megtartó erejét hirdető szellemi egyéniségeinkre, kik saját korukban — Gárdonyi szavaival — „lámpások” voltak. Köztük is Dobó Istvánra s a névtelen egri hősökre, a török ellenes végvári harcok hazafiúi önfeláldozó vitézséget megéneklő Balassi Bálint költőre, Telekssy Istvánra, a „kuruc” püspökre, Markhot Ferencre az első Eger belvárosa magyar orvosiskola egri megalapítójára, Bugát Pálra az egyszerű gyöngyösi szabómester fiára, aki Kossuth Lajos egészségügyi biztosa volt az 1848—49-es szabadságharcban és a magyar nyelvű orvosi szak megteremtője. Őrizzük Bajza József szellemi hagyatékát, ki a magyar reformnemzedék irodalmi, színházi életének megszervezője volt, Mocsáry Lajos országgyűlési követünk emlékét, aki a nemzetiségek és a Duna menti népek összefogásán, megbékélésén fáradozott. A XX. század történelmi sorsfordulóján az őszirózsás forradalom megyénkből indult nagy politikusa volt Károlyi Mihály: itt, Kápolnán osztott először földet a nincstelen parasztoknak, cselédeknek. Gárdonyi Géza író, az „egri remete” s Remenyik Zsigmond a világjáró — Dél-Amerikában is élő — író, drámaíró remekművek sorát hagyta nemzedékünkre. Egerben és Dormándon szülőházaik irodalmi emlékhelyek, múzeumok. Természeti, adottságainkról, történelmünkről nehéz néhány röpke mondatban összegezést adni. A teljesség igénye nélkül rövid körképre, az érdekességekből egy-egy szelet bemutatására vállalkozhatom. Heves a kisebb magyarországi megyék közé tartozik. Területe az ország területének 3,9%-a. Lakosságának száma közel 360 ezer. Itt található az ország legnagyobbé összefüggő erdőterülete a Mátra és a Bükk térségében. A Mátrában van hazánk két legmagasabb hegycsúcsa az 1014 m-es Kékes és a 960 m-es Galyatető. Klimatikus gyógyhatásúk nemzetközileg ismert és itt épült a legtöbb szanatórium és gyógyüdülő. Kodály Zoltán zeneszerzőnk kedvelt pihenőhelyét emléktábla jelzi Galyatetőn, és tiszteletére hagyományosan itt rendezik a népzenei kórusok koncertjeit is. Károlyi parádfürdői kastélya udvarán áll az a Rákóczi emlékfa, amely a Mátra legvastagabb s talán legidősebb tölgye. Ugyancsak védett Parádsasvár közelében a 20 m magas és 2 m átmérőjű ősjuhar. A Mátra vulkánikus hegysége rendkívül gazdag ásványkincsekben, gyógyvizekben. A szénsavas parádi víz, a recski, szajlai csevice források gyógyhatása messzeföldön ismert. A Mátra tömbje szelíd lankák, völgyekkel szabdalt dombsorok után érintkezik a Bükk vadregényes komorabb mészkő rengetegével. Nevét uralkodó, erdőt alkotó fájáról kapta. Heves megye bükki tájrészét 1976-ban nyilvánították védetté, része a Bükki Nemzeti Parknak. A Bükk-fennsík gazdag növény- és állatvilágával a Bükk legszebb része, amely bozótos erdeivel, kaszáló rétjeivel, a szegélyező „kövekkel” magashegység hangulatát kelti. Belsejében közel 'félezer barlangot, üreget, ritka földtani képződményt rejteget a mélység. 1961 óta a Bükk minden barlangja védett. Világhírük az ősember hazai bölcsőjének megtalálásával kezdődött. Megyénk kutatói is részt vettek a Hor-völgyi Subalyukban felfedezett neandervölgyi ősemberrel egyidős leletek feltárásában. A mátrai, bükkaljai dombság átsimul az Alföld peremébe. Megyénk poroszlói-kiskörei-dél-hevesi területe már síkság: a világhírű hevesi dinnye és a népművészeti ipar bölcsője. A korszerű mezőgazdasági termelést a Tisza II. vízlépcső és víztározó rendszere segíti. A természet, a táj értékeit, az emberi alkotás történeti, építészeti együttesei szerencsésen egészítik ki megyénkben. Eger magas színvonalú barokk építészeti kultúrája, városképi együttesei, turista töm egeket vonzó vára, Gyöngyös középkori templomai, kolostori könyvtára, a feldebrői román altemplom vagy a magyar cisztercita építészet épségben maradt emléke — a bélapátfalvi apátság — mind, egy-egy értékes gyöngyszeme a múltnak. Megragad szépségével Gyöngyöspata magyaTrá formálódott gótikus temploma, belső oltárkiképzésének népi szobrászati bája. A kisnánai lovagvár, a siroki várrom, a tarnaörsi, boconádi, a hatnai Grassalkowich kastélyok. Párád, Palócháza, Verpelét XVIII. századi kovácsmühelye, Mikófalva, Átány, Noszvaj tájházai egyaránt műemlékek, az idők hídján bepillantást adnak múltunk, életformánk, elődeink küzdelmes hétköznapjaiba, szegényes, de egyszerűségében nemes alkotásaiba. Büszkék vagyunk arra, hogy a műemlékvédelem országos szintű megszervezésének gondolata, sürgető igénye Egerben született és fogalmazódott meg 1868-ban a két tudós pap, Ipoly Arnold és Römer Flóris kezdeményezésére. Manapság pedig a műemlékek, műemlékegyüttesek megóvásában létrejött korszerű építészeti, kulturális szemlélet kialakításában jelentős szerepet vállal a nemzetközi hírű, rangú Egri Nyári Egyetem műemlékvédelmi tagozata. Eger iskolaváros-hagyományainak kiteljesedését Tanárképző Főiskolánk kialakítása jelzi, Gyöngyösön új, agrárfőiskola létesült. Ma már megyénkben több mint 60 ezer diák tanul a különböző szintű közoktatási intézményekben. A diákhagyományok ápolása hívta életre a Gárdonyi Géza Diáknapok országos rendezvénysorozatát. A diákság új székházaként 1983-ban megnyílt az egri Ifjúsági Ház. Az egri vár hősi helytállása, Kossuthnak az egriekhez szóló szavai a hazafiságról alapozták meg azt a rendezvényt, amelyen — kétévenként — magyar politikusok, írók, költők, művészek, tanárok vitatják meg a napjaink hazafiságának időszerű kérdéseit. Az utóbbi évtizedekben kulturális fejlődésünket a tudományos élet megélénkülése jellemzi. Kutatóhelyeink közül nemzetközi hírű a kompolti agrárkutató, az egri társadalomtörténeti és a szőlészeti-borászati kutató intézet. A megyeszékhely Eger konferenciák 10
