Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-06-11 / 12. szám
f I Mert úgy hiszem, hogy addigra — öt évről van szó — feleletek és dolgozatok tárgyát képezik majd a chipek. integrált áramkörök, mikroproceszszorok. 1981 decemberében ugyanis a Minisztertanács jóváhagyásával útjára indult hazánkban az elektronikai alkatrészek és részegységek központi fejlesztési programja. Ilyen központi programokat a legjelentősebb, az egész népgazdaság fejlődését befolyásoló ágazatok érdemelnek ki. Nagyobb állami pénzeszközök befektetésével, jelentős hitelekkel, ha kell — és ez esetben kellett — szervezési intézkedésekkel jár egy-egy ilyen program elindítása-teljesitése. A szóban forgó program gondozói tíz évre tekintenek előre, és hétmilliárd forinttal gazdálkodnak. Hogy az elektronizálás előnyei miben is állanak, azt az óra-példa is szemléletesen jelzi : emitt több tucatnyi alkatrész, amott meg néhány áramkör — és mennyivel nagyobb teljesítmény ... Anyagot, energiát, munkaidőt, sok-sok fizikai és szellemi munkát takaríthatunk meg a mikroelektronika parányai, a felhasználásukkal készült berendezések által. De miért is magyarázzam mindezt olvasóinknak, akiknek többsége olyan országban él, ahol a komputertechnika már az otthonokban is megjelent, rohamosan terjed a képmagnó, és a háztartási gépek sorát — a sütő- és főzőberendezésektől a mosógépekig — programozható elektronika dirigálja. Hazánk elmaradását az elektronikai ipar és a korszerű elektronikai parányok felhasználása terén a szakemberek tíz-tizenöt évesre teszik. Meg kell mondanunk, sok hozzáértő meg is jegyzi: későn ébredtünk. Most az a dolgunk, hogy amennyire lehetőségeinkből telik, minél többet lefaragjunk hátrányunkból. Mert kétségtelenül igaz, amit a Heti Világgazdaság egyik cikkében olvastunk: az elektronika szinte valamennyi mezőgazdasági, ipari vagy akar szellemi termék világpiaci értékesíthetőségét valamilyen módon befolyásolja. Ezért fogalmazott úgy Köteles Zoltán ipari miniszterhelyettes, hogy a mikroelektronikai gyártás meghonosítása valójában egy új kultúra megteremtését jelenti..., amely nélkül sem az ipar, sem a gazdaság egésze nem életképes. Az érdekeltek, akiken a megvalósítás felelőssége nyugszik, nincsenek irigylésre méltó helyzetben. Hiszen nem csupán a nehezebb gazdasági körülményekkel, a devizaszűkével, olykor a legfejlettebb technika behozatalát gátló nyugati intézkedésekkel kell számolniuk, hanem azzal is, hogy a mikroelektronika tömeges felhasználása a gazdaság minden ágazatától gyors alkalmazkodást, a befogadókészség megteremtését követeli. Jeleztük már, hogy a mikroelektronika központi fejlesztési programja szükségessé tett bizonyos szervezeti változtatásokat is. Ezt az erők koncentrálása, a kutatás, fejlesztés, gyártás és értékesítés egy kézbe helyezésének igénye tette szükségessé. Január elsejével megalakult a Mikroelektronikai Vállalat a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézetből és az Egyesült Izzó (Tungsram) gyöngyösi gyárából. A gyöngyösi gyár 2800 főt foglalkoztató, évi másfél milliárd forint termelési értéket előállító nagyüzem, Heves megye legnagyobb ipari üzeme. Mátrai erdők övezte, kies tájon fekszik, Gyöngyös város és Mátraháza között. Mint Petrahai Ferenc termelési főosztályvezető mondja, a tiszta levegő miatt alakították itt ki — 1963-ban — Magyarország félvezető tömeggyártó bázisát, melynek technológiája a levegő tisztasági fokára is érzékeny. (Akkor már tízéves múlt állt a gyár mögött, mint önálló üzem mezőgazdasági pótalkatrészeket készítettek. A húsz év alatt — 1963-tól ez év elejéig —, amíg a Tungsram gyáregységeként működtek, egy sor igen fejlett technikát képviselő, nemzetközileg is elismert termékkel rukkoltak ki: vákuumtechnikai gépekkel, üvegipari berendezésekkel, ampullagyártókkal — berendezéseik a legtöbb szocialista országban és a fejlődő országok sorában megtalálhatók Indiától Tanzániáig. 1970-ben új, szilícium alapú félvezető gyár épült, és az ország legjelentősebb robotfejlesztő és -gyártó helye is itt alakult ki. Jelentős tétel színestévéképcső-átrakó robotot szállítottak és szállítanak a Szovjetunióba — itt készült a robotok lelke, az elektronikus vezérlés is — sikert arattak présgépkiszolgáló robotukkal. újabban az autóiparban használatos hegesztő-festő robotok fejlesztéséhez kezdenek hozzá. A robotok sorából utolsóként említjük az integrált áramkört osztályozó és válogató berendezést — melyből eleddig száz darab készült el — mivel ez a robot kapcsolódik a gyár legújabb és — a központi fejlesztési program következtében — legjelentősebb profiljához. Még 1977-ben vásároltak meg az USA-beli Fairchild cégtől egy integrált áramkört gyártó- és szerelő üzemet, Most évi 15 millió integrált áramkör készül itt — ebből hazánkban jelenleg 5—6 milliót használnak fel — és az elkövetkező évekre tervezett felfutás 30—40 milliós darabszámot céloz meg. Egyelőre a chip — az integrált áramkörök lelke — importáru. Megkezdődött azonban már a hazai chip gyártásához szükséges kutatásfejlesztés is, szovjet technológiával Budapesten gyártják majd a chipeket. A mikroelektronikai program olyan chipek. integrált áramkörök fejlesztését, gyártását irányozza elő, amelyek nem tömegáruk, úgynevezett „berendezésorientált” alkatrészek, tehát elsősorban sok szellemi munkát igényelnek, és kis darabszámban is gazdaságosan termelhetők. A cél az, hogy 1990-ig a hazai elektronikai alkatrészigények 60—65 százalékát kielégítse iparunk, és megfelelő exporttal fedezni tudjuk ez irányú importszükségletünket. Azt nyilván nem tűzhetjük ki célul, hogy a legfejlettebbekkel vegyük föl a versenyt. Köteles Zoltán ipari miniszterhelyettes szerint a kiválasztott fejlesztési területeken a középmezőnyt fogjuk elérni. Ugyanő idézte a tervbizottság állásfoglalását: „ezt a programot az ipari központi fejlesztési programok közül az első helyre kell sorolnunk”. BALÄZS ISTVÁN FOTÖ: KEZES MOLNÁR ESZTEK 9 i
