Magyar Hírek, 1983 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-28 / 11. szám
BÖNGÉSZÉS AZ 1982-ES STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVBEN A zsebkönyvnek csaknem a felét foglalják el a gazdaság jelzőszámai. A nemzeti termelés—nemzeti jövedelem táblázatból az is kitűnik, hogy sok év után először tavaly, kiviteli többlettel zárult a nemzeti jövedelem mérlege. Az ország nemzeti jövedelme egyébként tavaly ötszöröse volt az 1950. évinek. Az ipari termelés tavaly 9 és félszerese volt az 1950. évinek, míg a foglalkoztatottak száma ez időszakban 128%-kal növekedett. A mezőgazdaság 1981—1982. évek átlagában a kétszeresét termelte annak, amit az 1951—1955. évek között átlagosan produkált. Az egy lakosra jutó termelés 1960—1982. között gabonafélékből 694 kilogrammról 1385 kilogrammra, vágóállatból 107 kilogrammról 203 kilogrammra, tojásból 185 darabról 415 darabra nőtt. A népmozgalmi adatokból kitűnik, hogy hazánkban idén január 1-én ezer férfira 1067 nő jutott. Érdekes, hogy 35 éves korig minden évfolyamban férfitöbblet van, e fölött azonban növekvő mértékű a nőtöbblet. Az ország lakosságának 19,3%-a lakik a fővárosban, 34,9%-a a többi városban, a többiek községekben. Nyolc városunk — lélekszám szerinti sorrendben: Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr, Nyíregyháza és Székesfehérvár — lakossága meghaladja a százezret. Magyarországon tavaly 75 557 házasságot kötöttek. 1970-nel összehasonlítva feltűnő a házasulok életkorának növekedése. Míg 1970-ben a házasuló férfiak 55,7%-a volt legfeljebb 24 éves, tavaly csak 47,4%uk. Később mennek férjhez a lányok is: 1970-ben 75,5%-uk, 1982- ben viszont csak 69%-uk volt legfeljebb 24 éves. A lakosság jövedelmének kétharmada származik munkából, nem egészen egyötöde pénzbeli, csaknem 14%-a pedig természetbeni juttatás. Az egy személyre jutó reáljövedelem 1960-hoz képest több mint a kétszeresére (224,7%-ra), míg az egy keresőre jutó reálbér több mint másfélszeresére (157,6%-ra) nőtt. Az ország lakosságának csaknem kétharmada családi házban, több mint egytizede társasházban, illetve szövetkezeti lakásban lakik, az állami lakásban élők aránya mindössze 24%. 1971 és 1982 között több mint egymillió lakás épült, ebből mintegy 200 ezer a fővárosban, 450 000 a többi városban. VÁROSSZÉPÍTŐ EGYESÜLETEK Az elmúlt évtizedek városfejlesztő munkája nyomán létrejött új értékek megóvása, s a főváros múltjának értékes emlékeit tisztelő és megőrző szándék hívta életre a Budapesti Városszépítő Egyesületet, amely megtartotta alakuló közgyűlését. A közgyűlés elfogadta az egyesület alapszabályát, programját és megválasztotta az egyesület vezetőségét és ellenőrző bizottságát. A Budapesti Városszépítő Egyesület elnökévé Stadinger Istvánt, a Fővárosi Tanács elnökhelyettesét választották. Az egyesület legfőbb törekvése, hogy egyik hajtóereje legyen annak a társadalmi mozgalomnak, amely aktívan támogatja a hagyománytisztelő, értékvédő és alkotó-fejlesztő tevékenységet. Hasonló célok jegyében alakult városszépítő egyesület Pécsett is. A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK ötven esztendő telt el a Szegedi Szabadtéri Játékok első bemutatója óta, és az idén tartja a felszabadulás utáni 25. szezonját a Dóm téri színpad. Az előadásokat az utóbbi években átlagosan több mint ötezren látogatták. Az idei évad előadásaira — március végéig — 45 ezer belépő kelt el. A program július 22-én kezdődik: Madách Az ember tragédiája kerül színre. A drámai költemény rendezője Vámos László; Ádám megformálója Bubik István, Éváé Tóth Éva, Luciferé Balkay Géza lesz. A darabot július 30-án és augusztus 6- án is bemutatják. A nyáron nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivált rendeznek Csongrád megyében. A részt vevő együttesek Hegyen-völgyön lakodalom című gálaműsorukkal július 23-án és 24-én lépnek fel a Dóm téri színpadon. Az operabarátok négy alkalommal — július 29-én, 31-én, augusztus 5- én és 7-én — láthatják, hallhatják Erkel Hunyadi Lászlóját. A rendező Mikó András és a karmester Pál Tamás irányításával színpadra lép többek között Gregor József, Kalmár Magda, Misura Zsuzsa és Gyimesi Kálmán. A leningrádi Kirov Balett augusztus 12-én és 13-án Adam Giselle című táncjátékát mutatja be, augusztus 14-én pedig válogatást ad a műfaj legszebb darabjaiból. A tavalyi sikerprodukció, Kodály Háry Jánosa Békés András rendezésében az idén is vonzza a nézőket. Az augusztus 19-i, 20-i és 21-i előadásokra már csak elvétve kapható belépő. A szerencsés nézők ismét élvezhetik Melis György, Mészöly Katalin, Moldován Stefánia hangját és játékát. RUBIK ERNŐ ALAPÍTVÁNYA „Kötelezettséget vállalok arra, hogy a találmányaim hasznosításából származó jövedelmemből hétmillió forintot magyar állampolgárok innovatív ötleteinek (találmányainak) gyakorlati megvalósításával kapcsolatos költségek fedezésére fordítok .. Íme, a lényeg abból a dokumentumból, amely tulajdonképpen létrehozta a Rubik Innovációs Alapítványt. Rubik Ernő — a bűvös kocka feltalálója — az alapítványtevő, az Állami, Fejlesztési Bankban, az alapítvány kezelőinek jelenlétében, beszélt róla, mi késztette elhatározására. Rubik szerint a kezdetben a feltaláló egyedül van a gondolatával, csak nehezen talál partnereket a megvalósításhoz. Az efféle ötletek életképessége, majdani hatása a születés pillanatában nehezen bizonyítható, nincs mérhető garancia a várható sikerre. Lehetetlen megjósolni az induláskor, mennyibe fog kerülni a megvalósítás. Rubik Ernő ezeket a kezdeti lépéseket kívánja támogatni az alapítványával. Az Állami Fejlesztési Bank, az alapítvány kezelője, segít az ötletek felkutatásában, ám nem dönt a támogatásról, a támogatás összegéről. A döntés Rubik Ernő dolga, ő határoz róla, melyik ötlet érdemel támogatást és mekkora összeget. Az elhatározás szerint a hétmillió forint éves kamatai szolgálnak majd a díjazásra, tehát esztendőnként körülbelül félmillió forint. Ha nagyon sok hasznosítható ötlet érkezik majd az alapítvány címére, végső esetben hozzányúlnak — természetesen Rubik Ernő döntésétől függően — az alapösszeghez is. Mód lehet arra is, hogy az innovációval hivatalosan, szervezetten, kötelességszerűen foglalkozó intézményekkel közösen támogassanak egy-egy új gondolatot. Mindenesetre nem árt majd egy-egy ötletnek, ha ezt a címkét viselheti: ,,A Rubik-alapítvány által támogatva.” A jól hangzó név sokat ér az üzleti életben. Végezetül kivonat dr. Hetényi István pénzügyminiszter jóváhagyó okiratából: „Közérdekű célra juttatott nagyvonalú adományát megköszönöm, s bízom abban, hogy e nemes cél megvalósulása nemcsak közvetlenül az érintetteknek biztosít előnyöket, hanem közvetve gazdasági életünkben is érezhető és mérhető lesz a hatása ...” M. J. GY. (A Magyar Nemzet nyomán) Az egyházak életéből Az Egyházak Világtanácsa központi lapja, a Genfben megjelenő Ecumenical Press Service áprilisi száma több jelentős, a magyar egyházi életről szóló cikket közölt. * Dr. Nagy Gyula, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke — az Európai Egyházak Konferenciája meghívására — látogatást tett Genfben. Látogatása során találkozott dr. Carl Mau-val, a Lutheránus Világszövetség főtitkárával, és dr. Glen G. Williamsszel, az Európai Egyházak Konferenciájának főtitkárával. Az Európai Zsidó Hitközségek Szövetségének Tanácsa ez évi közgyűlését Koppenhágában tartotta. A tanácskozáson a magyar zsidóságot Héber Imre, a MIOK elnöke és dr. Seifert Gézáné főtitkár képviselte. * Elhunyt dr. Várkonyi Imre kanonok, az Actio Catolica országos igazgatója, a Magyar Katolikus Püspöki Kar külügyi bizottságának főtitkára, országgyűlési képviselő. A gyászszertartást dr. Ijjas József kalocsai érsek végezte. HELYREIGAZÍTÁS A Magyar Hírek április 2-án megjelent dupla számában beszámolót közöltünk a bloomingtoni „magyar image” konferenciáról. A 11. oldal 3. hasábjában az „1956 tavaszától” szavakkal kezdődő mondatokból nem derül ki, hogy azok Éltető Lajos professzor vitaindító előadásából kerültek a cikkbe. Idén tavasszal is megrendezték a hagyományos fővárosi tömegfutóversenyt: a „FutapesV’-et, amelyen több mint két és fél ezren indultak FOTO: KOZAK ALBERT — MTI 4
